Miközben a válság legnagyobb győztese, John Paulson alapjaival összesen 35 százalékot, vagyis közel 10 milliárd dollárt veszített, a nehéz piaci körülmények között a Ray Dalio vezette Pure Alpha II. alap 15,3 százalékot hozott, ami az alap óriási mérete miatt 13,8 milliárd dolláros nyereségnek felelt meg. A tavalyi év nyertesei közé tartozott még a Renaissance Institutional Equities Fund, amely 35 százalékot hozott befektetőinek – írja a P&I.
Tavaly kiemelkedően jól teljesített Ray Dailo Bridgewater hedge fundjának Pure Alpha II. alapja, amely tavaly 15,3 százalékos hozamot ért el, amivel az elmúlt 20 évben átlagosan 14,6 százalékot hozott. Ez dollárban kifejezve 13,8 milliárd dolláros hozamot jelentett, ami ebben a nehéz évben kiemelkedő teljesítmény. Az egyik legnagyobb hedge fundot kezelő John Paulson például 10 milliárd dollárnyi veszteséget ért el tavaly, ami a vagyonának harmadát tette ki. A guru túl optimista volt a gazdasági felépüléssel kapcsolatban, portfólióját pedig pénzügyi részvényekkel tette teli.
Igaz a hozamot százalékban van értelme összehasonlítani, az abszolút összeg amiatt lehet érdekes, mert nagyobb tőkével nehezebb jobb hozamot elérni. A tavalyi év nyertesei között volt még a londoni Brevan Howard, a 35 százalékot elérő Renaissance Institutional Equities Fund, és a Baupost is, miközben a vesztesek közé tartozott David Tepper és Louis Bacon hedge fundja is.
A Bridgewater összesen 120 milliárd dollárt kezel, és globális makró stratégiát folytat, vagyis makrogazdasági és politikai elemzések alapján igyekszik valamennyi eszköztípussal (részvényekkel, kötvényekkel, nyersanyagokkal, devizákkal) a félreárazásokból minél nagyobb profitot elérni. A stratégiát követő alapok közül az év közepén lezárt, Soros György által alapított Quantum Fund 3,8 milliárd dollárt veszített, a befejezés így nem sikerült túl szépre (persze az alap családi vállalkozásban tovább működik). A globális alapok teljesítményét a különböző felmérések eltérően értékelték, összességében azonban annyi elmondható, hogy az iparágon belül a globális makró alapok az egyik legjobb teljesítményt nyújtották.
John Paulson
John Alfred Paulson 1955-ben született New Yorkban. Első diplomáját a New York-i egyetemen szerezte pénzügyekből, ahol osztályelsőként végzett. A doktori disszertációját már a Harvard Business School-on írta, majd a neves kutatócégnél, a Boston Consulting Groupnál helyezkedett el. Ezt követően dolgozott az Odyssey Partners-nél, a Bear Stearns M&A csoportjánál, és a felvásárlási arbitrázzsal foglalkozó Gruss Partners-nél is. Saját hedge fundját 1994-ben alapította 2 millió dollárral, melyben kezdetben rajta kívül egy asszisztens dolgozott.
John Paulson világhírnévre és hatalmas vagyonra 2007-ben tett szert, amikor a Paulson & Co. egyik fedezeti alapjával 500-600%-os nyereséget tudott elérni azzal, hogy az amerikai jelzáloghitelekkel fedezett értékpapírok összeomlására játszott. Ezzel 2007-ben közel 3 milliárd dollár profitot zsebelhetett be. A sikerszéria 2008-ban tovább folytatódott, főleg amikor szeptemberben az öt legnagyobb brit bankból négy bank, köztük a Royal Bank of Scotland részvényeinek esésére fogadott, aminek részvényei Anglia történetében abszolút rekordnak számító 94 százalékos esést produkáltak. A szép teljesítményt ugyanakkor beárnyékolta, hogy a gyanú szerint Paulson részt vett a Goldman Sachs-nál olyan értékpapírok összeállításában, amelyek bukására később az alapja fogadott.
Végül John Paulson lett a globális pénzügyi válság legnagyobb nyertese, a Paulson & Co. pedig a világ egyik legnagyobb hedge fundja, amely alapjai összesen 36 milliárd dollárt kezelnek. Ráadásul Paulson nem csak a válság alatt teljesített jól, de a válság után is sikerrel játszott a gazdaság, különösen a pénzügyi szektor felépülésére és az arany drágulására, ezért befektetéseire és véleményére kiemelt figyelmet fordítanak a piaci szereplők.
Forrás: Portfolio.hu
