Dombi Gábor

Magyarország frissen beiktatott kormánya merész politikai eszközökkel kezdte el a hatalom, a gazdaság és a nemzetközi kapcsolatok új irányba terelését. Nincs is más lehetősége: az államkassza üres, az államháztartás hiánya az év végén nem lehet több mint 3,8 százalék, s a következő évben, amikor az európai uniós elnökség felelőssége is ránk hárul, már csak 3 százalék lehet,  az államadósság a GDP 80 százaléka. A meghirdetett Új Széchenyi Terv azzal számol, hogy a növekedés beindul, s Magyarország –Münchausen báróként – az állam és vállalkozások szövetségével sikeresen húzza ki magát a csávából. Mindenesetre sok feltételnek kell ahhoz teljesülnie, hogy a kormány politikája, mint egyfajta új magyar modell sikeres legyen: a dolog veszélyes, de nem reménytelen.

(more…)

Úgy tűnik, a kormányzat sarcolható szektornak tekinti a távközlést. A civilszervezetek és a technológiai vállalatok közötti összefogás nem halogatható tovább – állítja az Inforum főtitkára.

(more…)

Ez a dokumentum abból a célból született, hogy – összefoglalva a magyar informatikai szakma szempontjait – felhívja a figyelmet arra, a szakma szerint milyen elsődleges kormányzati, jogalkotó és társadalmi lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország információs és technológiai, s így hosszú távra ható modernizációja felgyorsuljon, és a jövőben megvalósulhasson az információs társadalom. Magyarország technológiai és gazdasági fejlettségét tekintve hátrányos helyzetben van az Európai Unió tagállamainak többségéhez képest. Az Európai Unió az innovációs képesség, a technológiai modernizáció és az információs társadalomra való felkészülés területén lemaradt az Amerikai Egyesült Államok mögött. Magyarország mindkét hátránnyal szembesül. Az EU hosszabb ideje foglalkozik az Információs Társadalom kérdésével, s ennek egyik legutóbbi látványos jele az “eEurope” dokumentum. Mindez sürgetővé teszi azt, hogy a magyar társadalom is szembenézzen ezzel a kérdéssel. Magyarországnak az EU kezdeményezéseihez csatlakoznia kell, de ennél is többet kell tennie: megőriznie relatív regionális versenyelőnyét és felzárkóznia az Európai Unióhoz, sőt nem egy szempontból az Egyesült Államokhoz is. A világméretű globalizálódás miatt azok az országok, amelyek nem képesek technológiailag, infrastruktúrában, képzettségben integrálódni, kiszorulnak a beruházási és munkaerőpiacról. Kormányzati stratégia, jogi rendezés és gazdasági-társadalmi informatikai programok nélkül az ország nem tud gazdaságilag felzárkózni. Az elmúlt évtizedben több előkészítő tanulmány született az Információs Társadalom jelentette kihívásról és az arra adandó válaszok lehetőségeiről. Az informatikai szakma jelentős közreműködésével elkészült kormányzati, tudományos és egyéb szintű munkák mindeddig nem vezettek el az ezekre alapuló, a kormány által elfogadott, konkrét stratégiák és jogszabályok megszületéséig. Ennek elősegítése érdekében fogalmazta meg az Informatikai Érdekegyeztető Fórum a Magyar Informatikai Chartát, azon kormányzati és társadalmi feladatokat, amelyeket az ország közép- és hosszú távú stratégiájának szempontjából szükségszerűen elvégzendőnek lát azért, hogy Magyarország mielőbb a fejlett, versenyképes és jóléti-információs társadalmak sorába lépjen. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum és a magyar informatikai szakma támogatni kívánja a kormány és az Országgyűlés munkáját az Információs Társadalom megvalósításában, és e cél elérése érdekében együtt kíván működni a társadalom minden szereplőjével. Az alábbi dokumentum összefoglaló javaslatok gyűjteménye, a kormányzatnak és az egész társadalomnak címzett rövid mondatok formájában. Nem kormányprogram, nem elméleti tanulmány. E dokumentum formájánál fogva nem törekedhetett a kérdéskör mélységben történő kifejtésére és az elért eredmények méltatására, hanem a gyakorlati feladatok széles körére, a magyar gazdaság és társadalom minden részét érintő, sürgető voltára hívja fel a figyelmet.

(more…)