A szerzői kiadás új színt hozott a könyvkiadás területére. A korábbi eljárás ‑ amely szerint a kiadó kiadja, a kereskedő árulja a könyvet, a szerző meg izgul és dedikál – mellett a szerző napjainkban aktív szereplőjévé lett a könyve sorsának. A Publio Kiadó azzal a céllal alakult meg, hogy a szerzők számára biztosítson terepet műveik kiadásához, gondozásához. Korábban is volt független, szerzői kiadás szerte a világon, de ez az irány az internet megjelenésével „intézményesült”. Sorra alakultak azok a portálok, ahol az alkotók maguk árulhatják könyveiket. A legnagyobb, a SmashWords immár 100.000 könyvet árul 33 ezer szerzőtől, komoly sikerrel, s a legnagyobb itt jelenlévő magyar tartalmat a Publió Kiadó szolgáltatja.

A kiadó célja, hogy mind többekben keltse fel az igényt, hogy gondolataikat könyv formában tegyék közzé, s akár a blogok füzéréből, tényfeltáró riportokból, visszaemlékezésekből, tudományos munkákból is létrejöjjön egy nagyobb lélegzetű alkotás. A Publió Kiadó kultúrmissziót teljesít, szélesre tárja a kapukat, hogy bárki lehessen szerző, s ha tehetsége közönségre talál, akkor jövedelemhez is juthasson. A Publio üzleti modellt alakított ki, amelyben a szerző az eladási ár hetven százalékát kapja jogdíjként. Ez legalább 50-60 százalékkal előnyösebb az alkotónak, mint a nyomtatásban történő forgalmazás. Egyre több írástudó gondolja úgy, ebben a konstrukcióban talán érdemes nekiülni a munkának, s már kis forgalom esetén is reménykedhet, hogy ráfordításai megtérülnek. A szerző saját elszámolási oldalt is kap a Publionál, így naprakészen látja művei forgalmát.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy van igény a szerzői kiadásra, s lapulnak komoly, fontos írások az asztalfiókokban és a merevlemezeken. A november 15-én indult kiadó első 4 hónapjában 93 művet publikált 60 szerzőtől, s az érdeklődés igen jelentős. A látogatók többsége hölgy (54 százalék). S meglepő a korosztályi összetétel, mert a 45 év feletti korcsoport (akire a kiadó komolyan számít) csupán 21 százalékban képviselteti magát (ez a korosztály viszont még zömmel nincs fent az interneten). Az olvasók háromnegyede belföldi, de jelentékeny számban érkeznek Románia, Kanada, Szlovákia, Egyesült Királyság, Németország, USA, Ausztria, Szerbia magyar ajkú olvasói is. A tengerentúli olvasók a nemzetközi portáloktól fordulnak a hazai weboldal felé. A statisztikák szerint a Publio szerzőinek Facebook baráti köre 82.928 főt tesz ki. A kiadó könyvei között a legnépszerűbb ingyenes mintaoldalakat a Malév végnapjairól szóló művek, Kerekes Pál: eBook jegyzetei, Poénos kriminovellák (válogatás), Komplementer gyógyászat adják. Az értékesítésben az első három mű: B. D. Mitterpach: Az utolsó kötet, Oravetz Nóra: Tejszínhab nélkül; Jámbor Gyula: Volt egyszer egy Malév.

A kiadó ingyenesen elérhető, online e-könyv konvertert üzemeltet, és a feltöltött alkotásokat a konverzió után a hazai és nemzetközi online könyváruházakban (Amazon.com, Baker and Taylor (blio.com), Barnes and Noble, iTunes, Diesel Bookstore, Kobo.com, Lulu.com, Smashwords, Sony Reader Store) is elérhetővé teszi, biztosítja a számlázási, fizetési hátteret. A szolgáltatás része, hogy a szerző kérhet szerkesztői, lektori, könyvtervezői támogatást, és a HVG-vel való együttműködésnek köszönhetően, nyomtatásban is megjelenhet a digitális könyv, tetszőleges példányszámban. A kiadó művei Apple, Android mobilplatformokon is elérhetők, de természetesen az ekönyvolvasókra is letölthetők.

Néhány nemzetközi adat

Az Egyesült Államokban elvégzett kutatások szerint az elmúlt nyáron az amerikaiak 15 százaléka használt már Kindle, iPad, Nook vagy más e-könyvolvasó masinát. 2012 februárjában ez az adat már 28 százalék volt, tehát döbbenetesen gyors a terjedése. A felhasználók majdnem negyede pedig már elmúlt 67 éves. (!) A kutatás eredménye: a válaszadók már el tudják képzelni a világukat túl sok kinyomtatott könyv nélkül is.

A Book Industry Study Group véleménye szerint a könyvpiac gyorsabban változik, mint az olvasói szokások. A Consumer Attitudes Toward E-Book Reading című kutatás azt látja, hogy egy év alatt csökkent a dedikált könyvolvasó készülékekhez ragaszkodók száma (71,6-ról 60,9 százalékra). Az okostelefont előnyben részesítők száma 5,3 százalékról 9,2 százalékra nőtt. A válaszadók 17 százaléka inkább táblagépet használna, mint e-könyvolvasót. (Korábban ez az arány 13 százalék volt.)

Az amazon.com-on végzett felmérésben 2011-ben a szerzői kiadású könyvek átlagára 1,40 dollár volt, szemben az első 100 helyen lévő könyvek 8,26-as átlagárával. 2011-ben az amazon.com-on 18 szerzői kiadású mű jutott be az első 100 közé.

Az európai számok is a digitális könyv sikerét mutatják. Az Egyesült Királyságban 2011-ben 35.000 e-könyv jelent meg, ami egy év alatt 20 %-os növekedést jelent. A könyvpiac egésze ott csökkenő trendet mutat, mert míg 2009-ben 157 ezer, 2010-ben 151 ezer, 2011-ben csak 149,8 ezer cím látott napvilágot. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a könyvkiadók és könyvkereskedők számára szinte létfontosságú a jelenlét az e-könyvpiacon.

A hazai helyzet

Kocsis András, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) alelnöke úgy vélte, hogy a magyar e-könyv forgalom éves viszonylatban csupán néhány 10 millió forint lehet. Lévén a kiadók nem szolgáltatnak adatot az MKKE részére, nem tagjai a szervezetnek. Ez az összeg azonban semmiképp sem tartalmazza azt a forgalmat, amit a magyar tartalommal való kereskedés ad nemzetközi portálokon, és nem foglalja magába azt sem, amit a hazai vásárlók a nemzetközi könyvkereskedők online hálózatáról szereznek be. További probléma, hogy mit is tekintünk könyvnek, hiszen például az iTunes-on a Books kategóriában kínált művek jelentős része inkább játékos, színes feldolgozások, nem szövegalapú tartalmak.

Némi fogalmat alkothatunk azonban arról, hogy mennyire e-könyv-olvasó nemzet a magar, ha rátekintünk a Magyar Elektronikus Könyvtár statisztikáira. 2012 februárjában például 472. 008 látogató kereste fel a honlapot, és 2.262.294 oldalt töltött le. Ha ehhez hozzászámítjuk, a további nagy ingyenes archívumok, e-könyvtárak és más e-gyűjtemények forgalmát, akkor azt kapjuk, hogy az e-könyv szegmens akár nagyobb is lehet, mint a színházlátogatók köre, a filmnézők tábora. És talán az is fölsejlik, hogy magában a könyv-komplexumban is az e-könyv helyzete egészen komoly nagyságrendű: a klasszikusok, vagy lejárt szerzőségű szórakoztató irodalom csoportjában akár már át is vette a vezető helyet.

Gyakori kérdés: hány e-könyv-olvasó eszköz lehet magyar kezekben? Erre csak becslések vannak, hiszen a nagy gyártók és forgalmazók nem közölnek adatokat, csak százalékos növekedést publikálnak. Szintén feltevések szerint, itthon legalább 25-30 000 e-readert használnak az olvasók, és ennek legalább hetvenöt százaléka Kindle. Jelentős a táblagépek (iPad, Samsung Galaxy TAB) és az okos telefonok igénybe vétele e-könyv-olvasó eszközként.

Publio extra szolgáltatások

Digitális nyomtatás

A portálunkon keresztül kiadott könyvek mostantól nyomtatott példányban is megrendelhetőek. A szerző kiválaszthatja a tördelés stílusát és akár rögtön meg is rendelheti azt. A könyvek nyomtatását és szállítását a HVG Press Kft-vel közösen végezzük.

Hangoskönyv

Szerzőink elkészíthetik művük hangoskönyvét kiváló színészek közreműködésével, amit a nemzetközi hangoskönyv portálokon is elérhetővé teszünk.

Blogból könyvet

Hamarosan induló szolgáltatásunkkal a bloggerek pár kattintással elkészíthetik és kiadhatják könyvként az eddig elkészült blogjukat, melyet akár nyomtatva is kézbe foghatnak.

Szerzői bemutatkozó oldalak

eReader users also more likely to read and purchase books.

These are some of the results of The Harris Poll of 2,056 adults surveyed online between February 6 and 13, 2012 by Harris Interactive.

Unlike some new technology, there is not a great divide by age when it comes to eReader use. Among Echo Boomers (ages 18-35) and Gen Xers (aged 36-47) 30% currently use an eReader and that number just drops slightly to 28% among Matures (ages 67 and older) and 24% of Baby Boomers (ages 48-66).

Looking ahead, 13% of Americans say they are likely to purchase an eReader in the next six months, while 77% are unlikely to do so and 10% are not at all sure. In July, 15% of Americans said they were going to purchase an eReader in the next six months.

Reading and Buying Books

The rise of eReaders may actually be a positive for publishing companies who are embracing electronic books. Among those who are currently using an eReader, three in ten (29%) say they typically read more than 20 books in an average year, while one in five (21%) say they read between 11 and 20 books and one-quarter (24%) read between 6 and 10 books. So, almost three-quarters of eReader users are reading 6 or more books in an average year. Among those who do not use an eReader, the numbers are reversed as one in five (18%) typically reads no books in an average year, one in five (19%) typically reads between 1 and 2 books and one in five (21%) typically reads between 3 and 5 books. So, three in five non eReader users are reading 5 or fewer books on average in a year.

Purchase behavior is similar. Over one-third of those who do not use an eReader (36%) say they do not purchase any books in a typical year while one in five eReader users purchase over 20 (20%) and between 11 and 20 books (21%) in a typical year.

So what?

Is the printed book dead? Probably not dead, but it is becoming easier to imagine a world without as many printed books. Whether it is Apple, Barnes and Noble or Amazon driving this change, the change is coming and they are gladly adding new devices to make Americans look for the next and greatest one.

TABLE 1

USE E-READER

“Do you use an electronic reader device, such as a Kindle, an iPad or a Nook, to read books?”

Base: All adults

Note: Percentages may not add up to 100% due to rounding; The 2011 data was collected in July and the 2012 data in February

TABLE 2

LIKELY TO GET AN E-READER

“How likely do you think you will be to get an e-reader device within the next six months?”

Base: Adults who do not use an e-reader

Note: Percentages may not add up to 100% due to rounding; The 2011 data was collected in July and the 2012 data in February

TABLE 3

BOOKS READ IN A YEAR

“How many books do you typically read in an average year? If you are not sure, please use your best estimate.”

Base: All adults

Note: Percentages may not add up to 100% due to rounding; The 2011 data was collected in July and the 2012 data in February

TABLE 4

BOOKS PURCHASED IN PAST YEAR

“How many books have you purchased in the past year? If you are not sure, please use your best estimate.”

Base: All adults

Note: Percentages may not add up to 100% due to rounding; The 2011 data was collected in July and the 2012 data in February

Forrás: Harris Interactive

2012. Március 4-10.

Az “Read an E-Book Week-et” (REBW) először az amerikai Chase Eseménynaptár vette fel a programjai közé 2004-ben. A Chase a különleges napok, hetek, hónapok katalógusa. Ezzel kezdődött el az amerikai e-könyv hivatalos „befogadása”, és az e-book a szerzők és kiadók számára adott némi extra figyelmet, hogy támogatást szerezzenek az új technológiának, az e-könyveknek. A média kezdetben óvatos volt az e-könyvekkel szemben és nem támogatták az e-könyvesek promócióját. Azáltal, hogy a Chase hivatalosan is elismerte az eseményt, az e-book szerzők elérték, hogy meghívást kaptak a televíziók reggeli beszélgetős műsoraiba és általuk figyelmet kapott az egész héten át tartó esemény is.

A kezdetek óta alaposan megváltozott az e-könyvek világa. Az Egyesült Államokban már 2010-ben több elektronikus könyv talált gazdára, mint nyomtatott, s az e-könyvolvasó készülékek diadalmenetét erősítette a tábla PC-k előretörése, amelyek az innováció és az átalakulás felé fordították a hagyományos számítógép-ipart. A táblagépek sikere utat nyitott azoknak a könyvkiadóknak is, akik hisznek az új médiahordozóban, hiszen mind a tábla PC-ken, mind az okostelefonokon elérhetőek olyan szoftvermegoldások, amelyekkel olvashatók a digitális könyvek. A hagyományos könyvkiadás számára a digitális forma nem ellenség, hanem egy lehetőség ahhoz, hogy újabb olvasói rétegeket érjen el. Az Európai Könyvkiadók Szövetsége már egy évvel ezelőtt azért lobbizott az Európai Bizottságnál, hogy az e-könyv részesüljön ugyanolyan adózási kedvezményben, mint a hagyományos társa. Egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az áttörés 2012-ben várható Európában is.

Rita Y. Toews, a Read an E-Book Week kezdeményezője elmondta, hogy szerzők, kiadók, kereskedők, a média és az olvasók immár világszerte támogatják ezt a kezdeményezést. A támogatók mellé felsorakozott a Kanada parlamentje is, amely deklarálta az „Read an e-book Month” kezdeményezését.

„That, in the opinion of the House, the government should: (a) recognize that the ePublishing industry has created economic opportunities for entrepreneurs, authors, publishers and e-reader manufacturers; (b) recognize that e-books present significant benefits for seniors and children; (c) recognize that e-books are an environmentally-friendly alternative to books; (d) declare the month of March as “Read an E-book Month”; (e) support the goals and ideals of “Read an E-book Month”; and (f) encourage Canadians to observe “Read an E-book Month”.

„Véleménye szerint a Ház, a Kormány: (a) felismeri, hogy a e-könyvkiadói iparág gazdasági lehetőségeket teremtett a vállalkozók, szerzők, kiadók és e-olvasó gyártók számára, (b) felismeri, hogy az e-könyvek jelentős előnyöket jelentenek az idősek és gyermekek számára, (c) felismeri, hogy az e-könyvek a hagyományos könyv környezetbarát alternatíváját testesítik meg, (d) ezért kijelenti, hogy március hónap legyen az “Olvass e-könyvet hónapja” (e) támogatja a célját és gondolatiságát a “Olvass e-könyvet hónapja” kezdeményezésnek, és (f) ösztönzi a kanadaiak figyelmét “Olvass e-könyvet hónapja” iránt.”

Az önálló szerzői elektronikus könyvkiadás támogatására létrejött magyar tulajdonú Publio Kiadó csatlakozott az REBW felhívásához.

Az adóval kapcsolatos szabályozás ugyan változni fog 2015-ben, akkortól a vásárló országa szerint kell majd áfát fizetni. A luxemburgi adócsökkentéssel azonban három kényelmes év elé nézhet az Amazon. Az európai könyváruházak és a magyar e-könyvesboltok versenyképessége azonban romlik a változás hatására. A Techradar értesülései szerint Franciaország várhatóan követi Luxemburgot az áfacsökkentésben, a többi uniós ország álláspontját viszont még nem lehet tudni.

Az e-könyvek áfájának csökkentése korábban Magyarországon is felmerült, ám 2011. januárjában végül csak a hangoskönyvek forgalmi adóját csökkentette öt százalékosra a kormány. A kedvezményes áfakulcsból kimaradó e-könyvek árának továbbra is negyedét teszi ki az adó, jelentősen rontva a digitális könyvek versenyképességét.

Forrás: Origo

Az Európai Bizottság még idén márciusban szállta meg több európai kiadóvállalat és az Apple irodáit is, az elektronikus könyvkereskedelemmel kapcsolatos dokumentumok után kutatva. Az összegyűjtött információ alapján most vizsgálatot kezdeményeztek, melynek célja, hogy kiderítse, a kiadók és az Apple megegyeztek-e a kiadványok árának mesterségesen magasan tartásáról. A Európai Bizottság versenyügyekért felelős biztosa, Joaqín Almunia szerint elképzelhető, hogy a cégek árképzési gyakorlata versenykorlátozónak minősül. Amennyiben a vizsgálat ezt állapítja meg, a kiadók és forgalmazók éves forgalmuk 10 százalékának megfelelő összegű büntetésre is számíthatnak. A vizsgálatban eddig négy felet neveztek meg, a Hachette Livre, a Simon & Schuster, a Macmillan és az Apple biztosan érintettek.

Hasonló ügyben indult per idén augusztusban az Egyesült Államokban, amelyben szintén azzal vádolják a cégeket, hogy mesterségesen magasra árazták be a népszerű köteteket, hogy maximalizálhassák profitjukat. A pert indító Hagens Berman ügyvédi iroda szerint a kiadók és az Apple a Kindle sikerét látva attól tartottak, az Amazon által olcsón kínált könyvek jelentősen csökkenthetik bevételeiket. Az árak magasan tartásával a cégek azt szerették volna elérni, hogy a vásárlók ne szokhassák meg és ne várják el az Amazon által kialakított olcsóbb árszintet.

Az Európai Bizottság vizsgálatával arra keresi a választ, hogy az e-könyvek árát vajon valóban egy a kiadók és egyéb cégek között létrejött megállapodás alapján állapítják meg vagy azokat egyenként a kiadók, illetve a terjesztők képzik. Az EU szerint a saját nyelvű tartalmak hiánya mellet jelentősen hátráltatja az e-könyvek terjedését az, hogy azok ára gyakran azonos és olykor meg is haladja a nyomtatott kiadások árát. Amennyiben a vizsgálat bizonyítékot talál egy megegyezésre a kiadók és terjesztők között, az nem csupán büntetést von maga után, de azt is, hogy az EU kényszeríti a cégeket a termékek árának csökkentésére.

Eközben egy év óta nem adott választ arra az Európai Unió Bizottsága, hogy engedélyezi az e-könyvek kedvezményes áfájának bevezetését, mint az több tagország (Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Magyarország) is szorgalmazza. Barroso urat már 2010 januárjában megkereste az Európai Könyvkiadók Szövetsége, hogy csökkentsék az e-könyvek szolgáltatónak adóját. Míg a fodrászati szolgáltatások a legalacsonyabb áfakulcsba sorolhatók a hagyományos könyvkereskedelem mellett, de az elektronikus könyvek forgalmazása nem. Ennek fényében a fenti akció csupán egy EU-USA kereskedelmi háború egyik, de szánalmas rajtaütésének tekinthető.

Forrás: IT-Business / Bloomberg

A Kobo régóta utazik az e-könyv-olvasók piacán, de manapság ez már nem elég, így a komolyabb eladásokhoz több kell. A Vox nevű terméket a vállalat a social eReader jelzéssel illeti, de lényegében egy tablet lesz, ami több szempontból is a Kindle Fire nevű újdonság konkurensének tekinthető. A vállalat ugyanazokat a praktikákat veti be, amiket az Amazon alkalmaz, így az Android 2.3-as operációs rendszerrel felvértezett masina 199 dolláros árával nagyon olcsónak számít, továbbá a hangsúly nem a termék képességein, hanem a szolgáltatásokon lesz, amiben a Kobo alapvetően otthonosan mozog.

7 hüvelykes, 1024×600 pixeles érintőképernyős kijelzőt alkalmaz, a beépített SoC pedig egyetlen, ARM architektúrára épülő processzormagot használ, mely 800 MHz-en üzemel. A rendszermemória mérete 512 MB lesz, míg a beépítet tárkapacitása 8 GB. Az előbbi adatok alapján a Kindle Fire valószínűleg gyorsabb lesz a Kobo masinájánál, de az utóbbi szerkezetnek van egy előnye, amit az Amazon gépéről sokan hiányolnak. Nevezetesen a Vox képes kezelni az SD szabványú memóriakártyákat, mellyel a tárhely jelentősen bővíthető. Természetesen alapfelszereltség része az IEEE 802.11b/g/n-es Wi-Fi modul, valamint a sztereó hangrendszer, emellett a termék akkumulátora hét órás használatot tesz lehetővé, mindezt átlagos terhelés mellett.

A Kobo Vox forgalmazása az ünnepi szezon alatt kezdődik meg, de az előrendeléseket már most is felveszi a gyártó. A tablet rózsaszín, zöld, kék és fekete színben is kérhető.

Forrás: Prohardver

Bárki lehet szerző! – vallják a portál üzemeltetői, s az oldal azért jött létre, hogy segítse a szerzővé válás folyamatát. A kezdeményezők nem titkolt célja, hogy mind többeket szeretnének a könyvíró, gondolkodó alkotók között látni, s így bővítenék a magyar nyelvű elektronikus kiadványok számát.

Dr. Kerekes Pál, a portál vezetője, az elektronikus könyvkiadás elismert hazai szakértője úgy látja, hogy szükség van arra, hogy a magyar nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi munkák, naplók, visszaemlékezések mind nagyobb számban kerüljenek fel az internetre és az könyvbarátok elektronikus könyveibe is, éljenek azok bárhol a világon. A portál segítségével elkészült elektronikus könyvek több fáljformátumban is elérhetők lesznek, így PC-n, iPad-en, iPhone-on és elektronikus könyvolvasókon is olvashatóvá válnak a művek.

A Publio.hu alapszolgáltatásai ingyenesen érhetők el, de magas szintű hozzáadott értéket is nyújt a többre is vágyóknak. A portál készítői hitvallása szerint a Publio Kiadó azért jött létre, hogy mindenki számára megnyissa a szerzővé válás útját. Támogatást nyújt abban, hogy bárki létrehozza elektronikus könyveit, széles ismertségre, méltányos szerzői honoráriumra tegyen szert. De a siker az írón és a művein múlik, a Publio.hu csak eszköz – igaz, mindenkié.

Forrás: Publio.hu

A digitális menetrendért felelős alelnök szerint készül az a szabályozás, mely a nyomtatott könyvekre vonatkozó áfakedvezményt a digitális kiadásokra is kiterjesztené. Az Európai Bizottság (EB) el szeretné érni, hogy az e-könyveket Európa-szerte kedvezményes áfakulcs terhelje. Neelie Kroes, a testület digitális menetrendért felelős alelnöke a Frankfurti Könyvvásáron múlt héten elmondott beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi adószabályozás védhetetlen módon előnyben részesíti a nyomtatott kiadásokat, és ezzel hátráltatja egy gyors növekedés előtt álló piac kibontakozását.

Piaci elemzők már régóta mondogatják, hogy valójában az Amazon lehet az egyetlen cég, mely tényleg megszorongathatja az Apple-t, és hasonló tartalmat tud a tablet mögé tenni, mint az Apple az iPadnél. A Kindle Fire egy fapados gép, nincsen rajta mikrofon vagy kamera. Csak wifin tud kapcsolódni a nethez, nincs benne 3G.

A felhasználók megvásárlás után harminc napig ingyen kipróbálhatják az Amazon Prime szolgáltatást, melyen videókat lehet streamelni. A szolgáltatás ára amúgy 79 dollár évente.

Az Amazon teljesen átrajzolta a Google Androidot, új felhasználói felületet készített és igen erősen jelen van benne az amazonos tartalmak letöltésének lehetősége. Kétmagos processzort tettek bele, kijelzője 1024×600 pixeles felbontású, 512 MB RAM és 8 GB tárhely került bele. Ingyenes Amazon Cloud tárhely jár hozzá, ami azt jelenti, hogy magáról a tabletről bármikor lehet törölni a tartalmat és vissza is lehet másolni, és ehhez nem kell kábeles szinkronizáció. A Whispersync nevű szolgáltatás működik filmekkel és tv-sorozatokkal is.

Az Amazon egy új böngészőt is bemutatott, az Amazon Silket. Ezt kifejezetten a Kindle Fire-re tervezték. A cloudot is használni fogja az oldalak betöltésénél, gyorsítva a böngészést. Vagyis, ha valamelyik oldalon már jártunk nemrégiben, akkor cache-ből betölti az oldal egyes részeit. A Kindle Fire már mostantól előrendelhető, november 15-től szállítják. Egyelőre csak az Egyesült Államokban vásárolható meg.

Három új ekönyv-olvasó

Jeff Bezos vezérigazgató új olvasókat is bemutatott. A Kindle Touch bemutatásával kezdte , mely kisebb és könnyebb, mint a mostani Kindle olvasó. Nincsenek rajta gombok, e-inkes, új kezelőfelületet kapott. Világos szürke színű, érintőkijelzős – de ezt a nevéből is kitaláltuk.

Új szolgáltatásként a könyvhöz tartozó fontosabb Wikipedia-bejegyzéseket automatikusan letölti az olvasó, így ahhoz, hogy megnézzük, ki volt III. Richard, nem lesz szükség wifi kapcsolatra. A Kindle Touch ára 99 dollár lesz. Ami negyven dollárral olcsóbb, mint a mostani Kindle. A 3G-s változat ára 149 dollár lesz, novelber 21-től lehet majd megvásárolni, de már mától előrendelhetőek. Egyelőre ezeket is csak Amerikában lehet rendelni.

A nem érintőkijelzős Kindle-olvasók ára 79 dollárra csökken. Ezeknek is megváltozik a dizájnja, sokkal kevesebb lesz rajta a gomb, éppen ezért kisebbek is lesznek a mostani olvasóknál. Az ígéretek szerint gyorsabban lehet majd lapozni az új modellekben és vékonyabbak is lesznek. Ezeket a modelleket már mától meg lehet venni.

A modell a mostani reklámos Kindle-hez hasonlít, vagyis a képernyővédők helyén hirdetések lesznek. Emiatt a 79 dollár csak az Egyesült Államokra igaz, a többi országban 109 dollárért lehet megvenni az olvasót.

A befektetőknek tetszik

Az Amazon részvényei már a bemutató előtt emelkedésnek indultak, az új ekönyv-olvasók és a tablet bejelentése után pedig erőteljesen növekedtek. Még tartott a bejelentéssorozat, amikor már négy százalékos pluszban voltak a részvények.

Forrás: Index

Amazon Kindle oldal itt

A kiadók el akarták kerülni a zeneipar sorsát, ezért úgy döntöttek, hogy emelik e-könyveik árát. A döntést a hat legnagyobb amerikai kiadó és az Apple közösen hozta meg. Az új modellben a kereskedők az eladási ár 30 százalékát kapják meg, a többi pénz a kiadókhoz folyik be. A megkötött megállapodásban rögzítették azt is, hogy a kereskedők nem csökkenthetik az áraikat a kiadók tudta és beleegyezése nélkül. A döntés óta az e-könyvek ára folyamatosan nő. Míg korábban egy az Amazon rendszerében hirdetett kötet 9,90 dollárba került, addig ugyanaz a mű most már akár 16,99 dollárba is kerülhet. Az áremelkedés túlzó mértékű, mivel számítások alapján a kiadók már 12,99 dolláros árnál is nyereséget termelnek.

Az Egyesült Államokban tavaly 878 millió dolláros bevétel keletkezett az e-könyvek és a digitális formában értékesített művek eladásából. A kiadók összes forgalma pedig elérte a 27,9 milliárd dollárt. A cégek számára az e-kötetek piacra dobása nem jelent komoly költségeket, hiszen nincsenek nyomtatási és csomagolási kiadások sem. Ugyanakkor a mostani döntés könnyen az Amazon malmára hajthatja a vizet, amely az alacsony árainak köszönhetően növelheti a forgalmát és a bevételeit. Azt csak remélni lehet, hogy az európai könyvkiadók nem veszik át az amerikai cégek példáját és a kontinensünkön nem fog nőni a közeljövőben az e-könyvek ára.

Forrás: SG