Lin.OSS.Gov

Open Source and Goverment database of Infopoly Foundation

Őrült beszéd és már nincsen benne rendszer (OS) – Kötelező rendszerváltás az iskolákban – A tökéletes szegénységi bizonyítvány

without comments

450.000 gépen válik jogellenessé márciustól a Microsoft termékek használata a kormány döntése nyomán a Computerworld cikke szerint. A kormányzat azt tanácsolhatja az iskoláknak, hogy eddig tudásukat, szakértelmüket két hónap alatt dobják ki, tanuljanak, fejlesszenek, használjanak open source rendszereket, írják át a jegyzeteket, könyveket, az érettségire készülők pedig csináljanak, amit akarnak. Kidobásra kerülnek a szerverek, levelezőrendszerek, tanári alkalmazások, tudásportálok. Az állam a Microsofttól eddig padlóig nyomott áron szerezte be a szoftvereket, de minden bizonnyal padlóig nyomott áron nem tud elegendő open source szakértőt szerezni, akik két hónap alatt megoldják vagy csak támogatják mindenütt ezt a feladatot. Ha igaz a hír, hogy a minisztérium nem számolt a licenszek költségével a költségvetés összeállításakor, tehát mintegy két hónapja, akkor kérdéses, hogy miért várt karácsonyig a bejelentéssel, miért hozta hátrányos helyzetbe az iskolákat?  Felkészítette vajon az NFM a NEFMI illetékeseit? Tudja-e a bal kéz, mit csinál a jobb? Kérdéses az is, hogy az állam biztosít-e a 450.000 számítógép “rendszerváltására” szakértőket, vagy csak egy-két 5-10 fős, az állammal szerződést kötött open source szakértelemmel bíró cég és a tantestületek, szülők feladata lesz az átállás pár milliárd forint értékű lebonyolítása? Minden bizonnyal a “megtakarítások” extraköltségei valahol szerepelnek a költségvetésben, ellenkező esetben az adófizetők pénzének kiszórásáról, és az oktatásügynek szánt hatalmas kokiról beszélhetünk. Ha ennyire nincs pénz, kormányzati szakértelem, figyelem, felkészülési terv, ami alapján a jövőt (informatikai készségfejlesztést) építeni lehet, akkor az Magyarország végét jelenti. Ez több, mint a szegénységi bizonyítványunk. Ez nem felelős döntés, hanem őrület. Valóban: minek a számítógép? Minek az internet? Minek a technológia? Vissza kell menni a palatáblához. És arra vajon milyen szolgáltatást fog nyújtani a leendő állami mobilszolgáltató? (A szerk.)

Nem finanszírozza tovább az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását az állam, ezt a tételt Magyarország következő évi központi költségvetésébe már nem is tervezték be. Az amúgy is jelentős forráshiánnyal küzdő középiskolák és felsőoktatási intézmények számára a Linux jelentheti az alternatívát. Márciustól csak illegálisan használhatják a Microsoft termékeit, kivéve, ha maguk fizetnek érte.

A Tisztaszoftver program, amit még az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszterként indított el eredetileg Campus program néven, oktatási intézmények, tanárok és diákjaik számára biztosított Microsoft szoftvereket, Windowst, Office-t, illetve különböző szervermegoldásokat. A nagy mennyiségben beszerzett, épp ezért kedvezményes licencek díját az állam állta.

Nemrég viszont ugyancsak az Orbán-kormány (de már a mostani, második)  "a versenysemlegesség szem előtt tartása, a piaci verseny elősegítése miatt" a Microsoft-licencek támogatásának beszüntetéséről döntött. "Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is" – utalt a tisztaszoftver.hu-n megjelent pár soros minisztériumi közlemény arra, mit tehetnek azok az iskolák, akik továbbra is szeretnének számítógépet alkalmazni az oktatásban vagy az oktatásszervezésben, és nem kívánják az open source megoldások előretörése ellenére még most is piacvezető Windows, illetve a Microsoft más programjait, például az Office-t illegálisan használni.

Az NFM közleménye hozzátette, a jövő évi költségvetésben a Tisztaszoftver program költségeit már nem tervezték be, így az érintett oktatási intézmények csak 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket. Az iskoláknak tehát alig több mint 2 hónapjuk van, hogy megoldást találjanak a problémára.

A Magyar Ubuntu Közösség örömének adott hangot a hír kapcsán, mert azt remélik, hogy  a jövőben több oktatási intézmény is a Linux operációs rendszert választja majd a felkészítés és a vizsgák során. Mi mindenesetre kíváncsian várjuk, az iskolák számára rendelkezésre álló 2 hónap alatt hogyan döntenek, és ha a Linuxra való migrálást választják, akkor az február végéig valóban véget tud-e érni, hiszen az átmigrálás mellett a tanárokat, diákokat is meg kell tanítani a Linux kezelésére. Nem beszélve arról a kérdésről, hogy hogyan kerítenek hirtelen Linuxhoz értő rendszergazdákat a korábbi, Windowson edződött supervisorok helyett, illetve velük mi lesz. Netán alig több mint 60 nap alatt átképzik magukat ezek az általában közalkalmazotti státuszban lévő, vagyis nem éppen túlfizetett, és sokszor csak részmunkaidőben dolgozó IT-szakemberek Microsoft-specialistából Linux-guruvá?

Érettségi illegális szoftverrel?

Mint arra egyik hozzászólónk felhívta a figyelmünket, a fentiekhez az is hozzátartozik, hogy a középiskoláknak a számítástechnikai érettségi előtt 2 tanévvel jogi kötelessége tájékoztatni a diákokat, hogy milyen szoftveren történik az adott intézményben az érettségi lebonyolítása, illetve az érettségi előtt 1 tanévvel még arról is információt kell közölniük, hogy az előző évben megadott szoftver mely verzióján lehet érettségi vizsgát tenni. Tehát a tavasszal érettségiző diákoknak már 2010 szeptemberében a Linuxot kellett volna jelezni, ha pedig ez nem így történt, az érettségi során a hallgatókat jogsérelem éri, ha nem használhatnak Windowst az ígérettel ellentétben. Így 2012 májusában – sőt a rákövetkező évben is – nem marad más hátra, mint a diákokat vagy illegális Windowson vizsgáztatni (amennyiben nem a Linux volt a korábban megjelölt operációs rendszer), vagy a hallgatók Linuxon vizsgáznak majd, de akkor az iskolák törvényt sértenek, a diákok érdekei sérülnek.

Közbülső megoldás lehet még az is, hogy az iskolák egyénileg megvásárolják a Microsoft licenceit, de akkor ez vélhetően jóval többe fog kerülni, mintha az állam központilag tette volna úgy, mint eddig. Hiszen ilyenkor az állam (a minisztérium) a nagy mennyiségre való tekintettel jobb tárgyalási pozícióban alkudozhatott a Microsofttal, mint amikor az egyes iskolák külön-külön vásárolnak néhány darab licencet. Így az ország makró szinten végül nem hogy nyer az ügyön, de még veszít is. Ezt támasztja alá az is, hogy Stumpf István az első Orbán-kormány idején épp azzal magyarázta a Campus program elindítását, hogy így olcsóbbá válik a licencek beszerzése, mintha az iskolák egyénileg vásárolnának programokat a Microsofttól.

Nem beszélve a nehéz helyzetben lévő iskolák pénzügyi helyzetéről, hiszen sok iskolában manapság a fűtésköltség kigazdálkodása is problémát okoz, így számukra óriási teher lehet a Microsoft szoftverek egyéni beszerzése, ami így egy plusz költségtételként jelentkezik a jövő évi mérlegükben.

Valószínűleg célszerűbb lett volna, ha az állam csak fokozatosan, sokkal átgondoltabban vezeti ki a Tisztaszoftver programot, és nem így, hogy alig pár hónapjuk marad az iskoláknak lépniük az ügyben.

Forrás: Computerworld

Written by A szerk.

December 24th, 2011 at 10:31 pm