Nem finanszírozza tovább az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását az állam, ezt a tételt Magyarország következő évi központi költségvetésébe már nem is tervezték be. Az amúgy is jelentős forráshiánnyal küzdő középiskolák és felsőoktatási intézmények számára a Linux jelentheti az alternatívát. Márciustól csak illegálisan használhatják a Microsoft termékeit, kivéve, ha maguk fizetnek érte.

A Tisztaszoftver program, amit még az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszterként indított el eredetileg Campus program néven, oktatási intézmények, tanárok és diákjaik számára biztosított Microsoft szoftvereket, Windowst, Office-t, illetve különböző szervermegoldásokat. A nagy mennyiségben beszerzett, épp ezért kedvezményes licencek díját az állam állta.

Nemrég viszont ugyancsak az Orbán-kormány (de már a mostani, második)  "a versenysemlegesség szem előtt tartása, a piaci verseny elősegítése miatt" a Microsoft-licencek támogatásának beszüntetéséről döntött. "Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is" – utalt a tisztaszoftver.hu-n megjelent pár soros minisztériumi közlemény arra, mit tehetnek azok az iskolák, akik továbbra is szeretnének számítógépet alkalmazni az oktatásban vagy az oktatásszervezésben, és nem kívánják az open source megoldások előretörése ellenére még most is piacvezető Windows, illetve a Microsoft más programjait, például az Office-t illegálisan használni.

Az NFM közleménye hozzátette, a jövő évi költségvetésben a Tisztaszoftver program költségeit már nem tervezték be, így az érintett oktatási intézmények csak 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket. Az iskoláknak tehát alig több mint 2 hónapjuk van, hogy megoldást találjanak a problémára.

A Magyar Ubuntu Közösség örömének adott hangot a hír kapcsán, mert azt remélik, hogy  a jövőben több oktatási intézmény is a Linux operációs rendszert választja majd a felkészítés és a vizsgák során. Mi mindenesetre kíváncsian várjuk, az iskolák számára rendelkezésre álló 2 hónap alatt hogyan döntenek, és ha a Linuxra való migrálást választják, akkor az február végéig valóban véget tud-e érni, hiszen az átmigrálás mellett a tanárokat, diákokat is meg kell tanítani a Linux kezelésére. Nem beszélve arról a kérdésről, hogy hogyan kerítenek hirtelen Linuxhoz értő rendszergazdákat a korábbi, Windowson edződött supervisorok helyett, illetve velük mi lesz. Netán alig több mint 60 nap alatt átképzik magukat ezek az általában közalkalmazotti státuszban lévő, vagyis nem éppen túlfizetett, és sokszor csak részmunkaidőben dolgozó IT-szakemberek Microsoft-specialistából Linux-guruvá?

Érettségi illegális szoftverrel?

Mint arra egyik hozzászólónk felhívta a figyelmünket, a fentiekhez az is hozzátartozik, hogy a középiskoláknak a számítástechnikai érettségi előtt 2 tanévvel jogi kötelessége tájékoztatni a diákokat, hogy milyen szoftveren történik az adott intézményben az érettségi lebonyolítása, illetve az érettségi előtt 1 tanévvel még arról is információt kell közölniük, hogy az előző évben megadott szoftver mely verzióján lehet érettségi vizsgát tenni. Tehát a tavasszal érettségiző diákoknak már 2010 szeptemberében a Linuxot kellett volna jelezni, ha pedig ez nem így történt, az érettségi során a hallgatókat jogsérelem éri, ha nem használhatnak Windowst az ígérettel ellentétben. Így 2012 májusában – sőt a rákövetkező évben is – nem marad más hátra, mint a diákokat vagy illegális Windowson vizsgáztatni (amennyiben nem a Linux volt a korábban megjelölt operációs rendszer), vagy a hallgatók Linuxon vizsgáznak majd, de akkor az iskolák törvényt sértenek, a diákok érdekei sérülnek.

Közbülső megoldás lehet még az is, hogy az iskolák egyénileg megvásárolják a Microsoft licenceit, de akkor ez vélhetően jóval többe fog kerülni, mintha az állam központilag tette volna úgy, mint eddig. Hiszen ilyenkor az állam (a minisztérium) a nagy mennyiségre való tekintettel jobb tárgyalási pozícióban alkudozhatott a Microsofttal, mint amikor az egyes iskolák külön-külön vásárolnak néhány darab licencet. Így az ország makró szinten végül nem hogy nyer az ügyön, de még veszít is. Ezt támasztja alá az is, hogy Stumpf István az első Orbán-kormány idején épp azzal magyarázta a Campus program elindítását, hogy így olcsóbbá válik a licencek beszerzése, mintha az iskolák egyénileg vásárolnának programokat a Microsofttól.

Nem beszélve a nehéz helyzetben lévő iskolák pénzügyi helyzetéről, hiszen sok iskolában manapság a fűtésköltség kigazdálkodása is problémát okoz, így számukra óriási teher lehet a Microsoft szoftverek egyéni beszerzése, ami így egy plusz költségtételként jelentkezik a jövő évi mérlegükben.

Valószínűleg célszerűbb lett volna, ha az állam csak fokozatosan, sokkal átgondoltabban vezeti ki a Tisztaszoftver programot, és nem így, hogy alig pár hónapjuk marad az iskoláknak lépniük az ügyben.

Forrás: Computerworld

A BIOS-t leváltó UEFI (Unified Extensible Firmware Interface) specifikáció legfrissebb, 2.3.1-es verziójának idén áprilisi elfogadása óta aggasztja a szabad szoftverek híveit az interfész egy új, opcionális biztonsági funkciója. A „secure boot” nevű megoldás azt garantálhatja, hogy az operációs rendszerbe annak betöltődésekor ne tudjon beépülni idegen, jellemzően rosszindulatú komponens, így például kihúzható a talaj a rootkitek lába alól. Ennek hasznosságát senki sem vonja kétségbe, a problémát e tábor abban látja, hogy az alkalmazott szoftverhitelesítési eljárás nincs tekintettel a nyílt forráskódú operációs rendszerek ökoszisztémájára. Ennek következményei a gyakorlatban még nem jelentkeztek, mert egyetlen gyártó sem követelte meg a secure boot használatát – egészen mostanáig.

Mint nemrég kiderült, a Microsoft a Windows 8 kliensváltozatának esetében a „Designed for Windows 8” logót használni akaró számítógép-gyártók számára előírja e biztonsági funkció aktiválását. A secure boot úgy működik, hogy csak azokat a végrehajtható állományokat engedi futni a bootfolyamat során, amelyeket egy nyilvános kulcsú kriptográfiai eljárással aláírtak. A hitelesítéshez használt nyilvános kulcsokat a firmware-ben egy adatbázisban tárolják, melyet értelemszerűen a számítógép-gyártók töltenek fel és tartanak karban. Ezzel a gyártók meg tudják határozni, hogy mely szoftverkomponensek (operációs rendszer, bootloader, driver stb.) indulhatnak el a hardveren.

A megoldás működéséből fakad, hogy csak olyan operációs rendszer indítható el a secure bootot használó gépen, amelynek kulcsa megtalálható a firmware-ben, a Linux esetében azonban ez nehezen biztosítható. Amint a Red Hat egyik fejlesztője, Matthew Garrett írja blogjában: egy aláírással hitelesített Linuxhoz egy olyan bootloaderre lenne szükség, amelyik nem GPL-licencelésű, a GPLv3 ugyanis előírja, hogy a forráskóddal együtt az annak futtatásához szükséges kulcsokat is szabadon hozzáférhetővé kell tenni, ami itt nem lehet opció. Az egyik népszerű bootloader, a Grub 2 például GPLv3 licencet használ. Másrészről: még ha a disztribúciók ezt meg is tudják oldani, a privát kulcsukat nem adhatnák ki, ezzel pedig megszűnne annak a lehetősége, hogy a felhasználók saját maguk által fordított, testre szabott rendszereket használhassanak az UEFI-alapú gépeken.

Emiatt az előtelepített Windows 8-cal szállított számítógépekre valószínűleg nem lesz telepíthető sem első, sem második operációs rendszerként Linux. Megoldást jelenthetne erre az egyébként csak egy szűkebb felhasználói tábort érintő problémára az, ha a PC-gyártók engedélyeznék a secure boot kikapcsolását. Garrett szerint a Microsoft egyelőre nem gördít e lehetőség elé akadályokat, de – teszi hozzá – a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyártók   általában csak a legszükségesebb firmware-funkciókat támogatják, és nem biztos, hogy a secure boot ki-bekapcsolása ezek közé tartozik majd. Ez ellen szól az is, hogy az opció implementálása potenciális támadási felületet jelent a védelmet megkerülni akaró bűnözők számára.

Az UEFI e funkciója tehát lehetőséget biztosít a PC-gyártók és a zárt operációs rendszereket fejlesztő szoftvervállalatok számára a hardver és a szoftver egymáshoz láncolására, ha úgy tetszik, a jailbreak megakadályozására a PC-ken. Ez egyelőre kizárólag a Windows 8 kliensváltozatát érinti, a szerverkiadást nem.

Forrás: IT café

Az új operációs rendszert a Pentagon és az Egyesült Államok Légierejének Kutatólaboratóriumának munkatársai közösen készítették el, s most hivatalosan is bemutatták. A program a fejlesztőktől a Lightweight Portable Security (LPS) nevet kapta. Amint az a Security szóból is látható, a fejlesztés során a fő cél elsősorban az volt, hogy egy minél biztonságosabb disztribúciót hozzanak létre. Az Information Weekben megjelent cikk szerint az LPS az amerikai fegyveres erők belső hálózatainak elérésére készült, főleg olyan esetekre, ha az egyébként használt számítógép nem elég biztonságos. A szaktárca indoklása szerint az LPS egy védtelennek számító otthoni számítógépből is biztonságos hálózati klienst varázsol.

A Lightweight Portable Security létrehozásakor a fejlesztők arra is figyeltek, hogy a katonák és a polgári alkalmazottak egy könnyen kezelhető operációs rendszert kapjanak, amely akár CD-ről vagy USB-kulcsokra másolva is elindítható és használható. Az LPS bármely PC-n vagy Macintoshon futtatható, az egyetlen feltétel, hogy az adott számítógépben Intel processzor dolgozzon. A disztribúció használatával nem lehet nyomon követni a katonák és polgári alkalmazottak tevékenységét, mivel a rendszer nem tárol adatokat. Ezenkívül a Lightweight Portable Security hatékony védelmet nyújt a káros webes kódokkal szemben is. Ennek részleteire azonban az amerikai védelmi minisztérium nem tért ki.

A szaktárca létrehozott egy oldalt, ahonnan bárki szabadon letöltheti az LPS-t,. A tervek szerint a disztribúcióhoz negyedévente egy alkalommal adnak majd ki biztonsági és egyéb frissítéseket. A szoftvert elsősorban a fegyveres erők azon tagjainak ajánlják, akik otthonról dolgoznak. A fejlesztések során figyelembe vették az Apple iOS, az Android és a Research in Motion QNX operációs rendszerének erősségeit és hiányosságait.

Forrás: SG

Installáció egy Flash-drive-ra:

Using a USB flash stick to save files you have downloaded

After inserting a USB flash stick into a running session of LPS, it will be automatically mounted to /mnt/usbdevices. Most likely, your flash stick will appear at /mnt/usbdevices/sda1. Look for the icon on the desktop after the device is mounted or use the file browser to access the device. LPS supports FAT, FAT32, and NTFS formatted devices.

Note: If you booted from a USB flash stick, do not use this device to store data.
Creating your own LPS on USB Flash Stick using Windows
Do not boot LPS; simply insert the LPS CD and open it under Windows Explorer. The LPS CD should contain a directory called "InstallToUSB". Connect a USB flash stick to your computer and note its drive letter. Next, run the "USBInstall.bat" script. Follow the prompts and it should install LPS to the flash stick.

Caveats for creating your own LPS on USB:

1. The installation script can format the USB stick. This is highly recommended, but note that it destroys any data previously on the drive.
2. The format utility requires admin rights.
3. This process only works with Windows computers.

- Pontosan milyen kötelezettségeket vállalt ezért a 150 millió forintért az önök cége?

- A szerződés az oktatás szereplői, a közoktatási és felsőoktatási intézmények szoftverellátására és a mögöttes szolgáltatások biztosítására vonatkozik. Ezen intézmények szoftverellátása korábban központilag csak Microsoft termékekkel volt lehetséges, vagyis a kormányzat megvásárolta mindenki számára a cég licenceit, miközben az iskolák csak saját forrás felhasználásával dönthettek más szoftverkörnyezet mellett. Ezt a kört most kibővítették nyílt forráskódú megoldásokkal, és ennek szállítására kötöttük a szerződést. Fontos hozzátenni, hogy nem csak termékek szállítására vonatkozik a megállapodás, hanem az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására is. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert ha új innovatív dolgokat szeretnénk bevezetni, akkor ehhez meg kell adni a megfelelő támogatást az érintetteknek.

- Milyen szolgáltatások vannak a csomagban?

- Alaphelyzetben terméktámogatás, de természetesen oktatás, illetve szükség szerinti helyszíni segítségnyújtás, szakkonzultáció is benne foglaltatik egy bizonyos kereten belül. Mindez azt hivatott elősegíteni, hogy a lehető leggördülékenyebben történjen meg ezen megoldások bevezetése. Egyébként jó néhány intézmény használ már jelenleg is valamilyen nyílt forráskódú megoldást az informatikai infrastruktúrájának megvalósítására. Eddig mindenki a neki tetsző megoldást használta, amivel egyébként semmi baj nincsen, sőt erről szól a szabad választás, de abban az esetben, ha nincsen valamilyen mederbe beleterelve az egész, akkor problémásabb a segítségnyújtás. Most olyan egységes platformot biztosítunk mindenkinek, hogy professzionális szinten lehet valakire számítani, és így talán nagyobb merszük lesz azoknak az iskoláknak, egyetemeknek, főiskoláknak is elindulni ebbe az irányba, akik eddig bármilyen oknál fogva ódzkodtak az open source iránytól. Az egységesítés egyébként kellően széles készleten nyugszik, amiről mindenki meggyőződhet, aki meglátogatja a www.openedu.hu oldalt. Itt részletesen is felsoroljuk azokat a megoldásokat és szolgáltatásokat, amelyeket ebben a keretben el lehet érni.

- Mit javasolnak azoknak az intézményeknek, ahol eddig is használtak például Linuxot, ám nem ugyanazt a disztribúciót, mint amit önök kínálnak? Térjenek át az ULX által biztosított megoldásra?

- Valószínűleg elindulhat egyfajta standardizálás a bejelentésünk hatására, de úgy gondolom, hogy az intézmények maguk döntsék el, hogy ők egy ilyen csomagból szeretnének-e komponenseket használni, vagy maradnak az eddigi megoldásaiknál, és kitartanak az eddigi módszerüknél, hogy az internetről vagy könyvekből keresnek megoldásokat a felmerülő problémáikra. Úgy gondoljuk, korlátlan számú termékhez nem lehet terméktámogatást megfelelő színvonalon nyújtani. Azokat a termékeket, amelyekhez tanácsokat adunk, előzetesen be kell vizsgálnunk, ismernünk kell. Mi ezért egy olyan standard készletet biztosítunk, amelynek magas minőségéről meggyőződtünk, és bátran merjük ajánlani. Ez nem zárja ki, hogy valahol mást használjanak, de ezekre nem nyújtunk jelenleg terméktámogatást. Természetesen ha nagyon nagy érdeklődés lenne egyéb megoldásokra, akkor lehetséges, hogy a jövő évben kiterjesztést kell végrehajtani a szerződésünkben, de mindenképpen úgy gondoljuk, hogy először egy szűkebb körrel érdemes indulni, és arra építve egy magas szintű terméktámogatást nyújtani, hiszen így tudjuk megőrizni a hitelességünket.

- A szerződés szerverekre és munkaállomásokra, illetve „mezei" felhasználókra is vonatkozik?

- Igen. Meg kell különböztetni a közoktatást és a felsőoktatást, mert célzottan a közoktatás és a felsőoktatás számára állítottunk össze olyan csomagokat, amik a tapasztalatunk alapján a leginkább jól használhatók. A közoktatásban a Sulix termékcsaládot kínáljuk, ami egyrészt a szerverekre, másrészt a kliensekre is kiterjed. Ez általános iskolák, szakközépiskolák, gimnáziumok igényeinek figyelembe vételével készült.

- Ez tehát az önök saját disztribúciója?

- Igen. 5-6 éve fejlesztjük, és már most is számos iskola használja, ám ők némi hátrányban voltak, hiszen a szolgáltatásért fizetniük kellett nekünk, miközben a Microsoft termékeit megvásárolta számukra az állam központilag, amiket viszont ők nem használtak ki. Ez nyilvánvalóan pénzpazarló megoldás volt. Most a szerveren olyan informatikai szolgáltatásokat nyújtunk, ami segít a mindennapok során az iskolai hálózatok üzemeltetésében, felügyeletében és növelhető az oktatási folyamatok digitalizáltsága. A Sulix támogatja az órai oktatást, például a diákok képernyői felügyelhetők, megosztható a tanári képernyő, és rendelkezésre áll a dolgozatírás üzemmód, de segíti a rendszer a dolgozatok beszedését és akár otthonról történő javítását, majd a „kiosztást" is.

Az órai munkát támogató megoldások mellett természetesen központi fájlelérés, nyomtatómegosztás, azonosítás stb. segíti a munkát, de még érettségi üzemmód is van a termékben, ami azt jelenti, hogy a rendszer automatikusan egy kattintásra beáll a törvényileg lefektetett érettségi biztonsági előírások szerint és jöhetnek a maturálók. A szerverekhez kapcsolódnak a munkaállomások. Ezeknek nagy előnye, hogy az iskolában automatikusan felismerik a szerverkörnyezetet a bekapcsolás után, és azonnal elérhetők a központi szolgáltatások. Ezenfelül a munkaállomásokra nemcsak egy egyszerű hálózati és operációs rendszer kerül, hiszen emellett még összegyűjtöttünk rengeteg iskolai oktató szoftvert is, 5-10 darabot szinte minden tantárgyból, amelyek egyből felkerülnek a számítógépekre, tehát azonnal igénybe vehetők.

- Egy dologról még kevésbé beszéltünk, a felsőoktatásról.

- Igen. Ez azért érdemel külön szót, mert ott nem specializált termékeket adunk, hiszen a felsőoktatás nagyon sokrétű, azaz nem lehet ennyire célzott termékekkel lefedni. Emiatt általános, az iparágban már elterjedt vállalati szintű nyílt forráskódú termékeket kínálunk, elsősorban a Red Hat megoldásait, és az ezzel jól együttműködő rendszereket. Arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a felsőoktatási intézmények adatközpontjait, infrastruktúráját, kabinetjeit, valamint az egyéb területeit olyan, a piacon már bizonyított, robusztus megoldásokkal támogassuk, amivel valamennyi igény, szerver operációs rendszer, virtualizáció, adatbázis stb. megvalósítható. Itt más volt tehát a cél és más eszközöket is választottunk hozzá.

- Miért pont a Red Hat?

- Az alapján is választottunk, hogy az elmúlt néhány évben milyen megoldások iránt mutatkozott érdeklődés az egyetemek részéről. Jó pár intézményben már használták ezeket a megoldásokat, tehát sok éves múltja van, de mostanáig gátló tényezők is voltak. Mostantól viszont biztosított az egyenlő esély.

- Egyébként akkor is biztosított a terméktámogatás, ha egy diák az otthonában fel akarja tenni az iskolai disztribúciót, és elakad?

- Természetesen a diák haza is viheti a szoftvert, és ehhez megkapja a szükséges támogatást. Az a cél, hogy a feladatait ugyanolyan környezetben tudja elvégezni, mint amilyenben a számonkérés is lesz. Az egész folyamatot szeretnénk lefedni, mert csak így lehet megszerettetni és könnyűvé tenni a használatot. A SuliX desktop rendszer például hivatalos érettségi platform, most már több éve, vagyis aki Linuxon szeretne érettségizni, és nap mint nap is ezen dolgozik, nem a vizsgán találkozik először ezzel a környezettel.

- Mennyi ideig érvényes a 150 millió forintos szerződés?

- Egy évre szól, vagyis jövő júliusban lesz a felülvizsgálata. Nagyon fontos hozzátenni, hogy az Openedu programban a szoftvereket a szerződés lejártával is tovább lehet használni, legfeljebb a terméktámogatás, a frissítések és egyéb szolgáltatások szűnnének meg a lejártával. Ez valamennyi komponensre igaz. Ez korábban mindig probléma volt a Tisztaszoftver esetében, mert az iskolákat bizonytalanságban tartotta, hogy a kormányzat megújítja-e a Microsoft szerződését, és ha nem így történt volna, le kellett volna törölniük a programot, vagy saját forrásból beszerezniük.
- Ez az összeg egyébként fix, tehát akkor is az említett summa üti az önök markát, ha kevesebb iskola veszi igénybe a lehetőséget a vártnál, és akkor is, ha az érdeklődés várakozáson felüli lesz?

- A célunk az, hogy 100 ezernél több felhasználót érjünk el. Ez biztosan meglesz, sőt mivel ezt az előzetes igények alapján, pesszimista számítások alapján „lőttük be", könnyen meg is haladhatjuk. Ha netán túlmegyünk ezen a mennyiségen, jövőre valószínűleg ennek figyelembevételével változhat a keret, de éven belül ez a mi „kockázatunk", ami persze örömteli helyzet lenne. Elvégre mindannyiunk érdeke, hogy egészséges verseny alakuljon ki az oktatásban, hisz az eddigi, a Microsoftnak kedvező monokultúra fenntartása nem volt szerencsés, mert az árfelhajtó hatású volt és innovációcsökkentő. A verseny az üdvözítendő irány, de szerencsére most ebbe a irányba mozdultunk el.

- Hogyan választották ki az ULX-et? Közbeszerzésen?

- Van már évek óta egy keretszerződésünk az állammal, és ebből a központi keretből történt a lehívás.

- Ha csatlakozni szeretne valaki az Openedu programhoz, hogyan teheti ezt meg?

- Elsősorban az iskola részéről kell egyfajta elkötelezettség. Ez azért is fontos, mert ha a tanuló csatlakozik és ezen szeretne érettségizni, ám az iskola erre nincs felkészülve, akkor nem fog tudni könnyen széllel szemben menni. Jelenleg is van egyébként körülbelül 40-50 iskola, amelyik már a megoldásainkat használja, és itt is úgy történt, hogy az igazgató, az informatikatanár vagy a rendszergazda jóváhagyta. A jelentkezést egyébként a legegyszerűbb az Openedu.hu weboldalon megtenni.

- Mi történik akkor, ha az iskola ragaszkodik a microsoftos környezethez, a diák viszont mindenáron Linux alatt szeretne érettségizni?

- A SuliX hivatalos érettségi platform, ezért az iskola köteles az érettségin ezt a környezetet előállítani, ha a tanuló ezt kéri a listáról. Viszont ha év közben a diáknak nem segítik a munkáját ezzel a platformmal, akkor kevésbé fogja ezt kérni az érettségin, hiszen könnyen elbizonytalaníthatják. Tehát nagyon sok függ a gyakorlatban az iskolai környezettől, a tanárok hozzáállásától, még ha törvényileg, jogilag nem is igaz ez, hiszen az érettségin választani lehet a platformok között. Épp ezért fogunk olyan kampányokat is indítani, ami a hallgatókat célozza, de ez csak egy következő lépés lehet, mert először az informatikában jártas, az iskolában dolgozó személyzetet szeretnénk magunknak megnyerni, akik a folyamatot kellően elő tudják segíteni.

- Korábban az állam kifizette a licenceket a Microsoftnak, aztán az iskolák vagy felrakták maguknak a programokat, vagy nem, de a lényeg az, hogy ez mindenki számára biztosítva volt. Most az iskoláknak dönteniük kell, hogy Linuxot vagy a Microsoft megoldását választják, vagy feltehetik ezt is, azt is?

- Nem kerülnek az iskolák kötelező válaszút elé, tehát lehetőség van bármilyen arányú vegyes környezet kialakításra. Megoldásaink vegyes környezetben is futni tudnak, tehát a választás lehetőségét meghagyjuk mindenkinek, hogy milyen eszközt, Windowst vagy Linuxot használ. Egyébként egy monitoring-rendszert alakítottunk ki, amivel anonim módon figyelemmel kísérhető, hogy mennyien használják ezeket a szolgáltatásokat, és ezekből a mérésekből tudja majd a kormányzat levonni azokat a következtetéseket, hogy mennyire volt megfelelő a konstrukció.

- 100 ezer felhasználót említett, akit pesszimista tervek szerint elérhet a program. Ez hány intézményt jelent körülbelül?

- Nehéz ezt megmondani, hiszen a csatlakozók között feltehetőleg lesznek kisebb és nagyobb iskolák, valamint felsőoktatási intézmények is, amelyekből jóval kevesebb van, viszont a felhasználóik száma jóval magasabb. De becsléseink szerint több száz, akár 300-500 intézmény is csatlakozhat a programhoz.

Az open source további térnyerését prognosztizálja a Novell Magyarország. A hazai tendenciák egybevágnak a nemzetközi trendekkel: szerver oldalon dinamikusan nő a Linux piaci részesedése – a Red Hat, a SUSE és a Debian is -, desktop oldalon azonban egyelőre elenyésző számban használják. Az irodai alkalmazásoknál már jobb a helyzet.

Felmérést készített a nyílt forráskódú megoldásokat is kínáló Novell Magyarország a hazai vállalatok körében. Mintegy száz vállalat informatikai vezetőit kérdezték meg arról, hogyan látják szervezetüknél a nyílt forráskódú rendszerek jövőjét. A felmérés eredményeinek bemutatásakor Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója azon véleményének adott hangot, hogy Magyarország a nyílt forráskód támogatásában nagyon jól áll, hiszen az Európai Bizottság stratégiájával összhangban a Digitális Megújulás Cselekvési Terv is tartalmazza elérendő célként a nyílt forráskódú szoftverek részarányának emelését. Emellett Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár július elején, az Információs Társadalom Parlamentjén bejelentette, hogy készül az a kormányhatározat, amely a kormányzati szférában kötelezővé teszi a Nyílt Dokumentum Formátum (ODF) használatát. Láthatólag a kormányzat komolyan gondolja azt, amit februárban, a ComputerWorld által szervezett Open Source 2011 konferencián Vályi-Nagy Vilmos helyettes államtitkár bejelentett: az állam felvállalja az open source rendszerek bevezetésének támogatását oly módon is, hogy megfelelő méretű pilot projektekben teszteli alkalmasságukat (lásd a videót). Mint azt Szittya Tamás elmondta, ezek a projektek már elindultak, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Magyar Fejlesztési Banknál, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkárságán is. Az EU-n belül egyelőre csak Portugália vezette be a nyílt szabványok használatát a dokumentumkezelésben, Romániában pedig előírás, hogy a szükséges funkcionalitás megléte esetén kötelező a nyílt forráskódú szoftver választása a közigazgatásban. Európában amúgy kétségtelenül Oroszország lépte a legnagyobbat, amikor eldöntötte, hogy 2015-ig a teljes közigazgatást átállítja nyílt forráskódú megoldásokra.

Szerver oldalon sok Linux
A Novell felmérésében egyaránt megkérdeztek állami szervezeteknél és üzleti szférában dolgozó informatikai vezetőket. A felmérés szerint az infrastruktúra megoldások terén jól áll a nyílt forráskód: a megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka nyilatkozta ugyanis azt, hogy nem használnak ilyent a szervezeténél. A legtöbben (68 százalék) a költséghatékonyság miatt fordult az open source rendszerek felé, de szép számmal jelölték meg fontos választási szempontként a stabilitást és a házon belüli szakértelmet is. Azok, akik nem használnak ilyen infrastrukturális rendszert, de tervezik a bevezetését, szintén elsősorban a költséghatékonyság miatt választanak open source megoldást.

Desktopon még kevésbé népszerű
Lényegesen más képet mutat ezen vállalatok körében a desktop. Desktop Linuxot mindössze a megkérdezettek 8 százaléka használ, nyílt forráskódú irodai csomagot (Openoffice.org, LibreOffice) pedig 14 százalék. A megkérdezettek harmada viszont úgy nyilatkozott, hogy ha egy rendszerfelmérés egyértelműen kimutatná az átállás előnyeit, megfontolnák a váltást. Hargitai Zsolt, a Novell üzletfejlesztési vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: egy ilyen átállás esetében fontos kérdés, hogy milyen alkalmazásokat kell integrálni az open source rendszerbe, mert egyes alkalmazások integrálása nagymértékben növelheti is az átállás költségeit. Az open source rendszerek költséghatékonyságát viszont jól példázza Hargitai szerint az, hogy Linux alkalmazásával ki lehet tolni a hardverek életciklusát, például azáltal, hogy speciális disztribúciókkal régebbi/elavult hardvereken lehet futtatni új alkalmazásokat.

Vannak sikeres projektek
A nagyobb open source projektjeik közül kettőt emeltek ki a Novell munkatársai. 2010-ben zárult le az Országos Vérellátó Szolgálta teljes vérellátó rendszerének kiépítése, melynek során Linux-alapú, outsource formában üzemeltetett vékonykliens architektúrát alakítottak ki, desktop szinten pedig bevezették az Openoffice.org csomagot. Hargitai szerint a vékonykliensek révén a hardverbeszerzési költségeket 30 százalékkal lehetett leszorítani, a szoftverlicencek esetében pedig évi 60 millió forint a megtakarítás, és az üzemeltetési költség is csökkent.

Hasonló eredményekről számolt be a felmérés bemutatásán jelen lévő Szigeti László, a Körös Volán Zrt. informatikai osztályvezetője is. A Körös Volán szintén open source alapokon újította meg IT infrastruktúráját, miáltal radikálisan sikerült csökkenteni az IT üzemeltetési költségeit.

Világszinten felemás Windows-fölény
A Novell optimizmus természetesen érthető. Ám nem árt figyelembe venni azt, hogy a különböző felmérések szerint a webet elérő gépek 80-89 százalékán még mindig valamilyen Windows (jellemzően és csökkenő sorrendben XP, Win7, Vista) fut. A desktop Linux aránya az Androiddal együtt is alig éri el a 2-2,5 százalékot, a Mac OS részesedése pedig 7 százalék körül mozog. Szerver oldalon sokkal jobb a helyzet az IDC nemzetközi kutatása szerint 2011 első negyedévében a szerverpiaci bevételek közel 40 százaléka származott a Linux és a Unix szerverekből, és mintegy 48 százaléka windowsos szerverekből. A cloud computing térnyerése további lehetőségeket biztosít a nyílt forráskódnak, hiszen sok nagy szerverfarm infrastrukturális alapelemeit adják az open source megoldások.

Forrás: ComputerWorld