A Linux Alapítvány tegnap publikálta a Linux-kernel fejlesztésének alakulását számokban bemutató jelentését. A tömörnek jóindulattal sem mondható „A Linux-kernel fejlesztése: milyen gyorsan halad, ki csinálja, akik csinálják, mit csinálnak, és ki támogatja?” címet viselő dokumentum a 2010 decemberétől a 3.2 verzióig kiadott rendszermag-kiadások alapján készült.

A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy „érdekes változások” láthatók a kernelhez legaktívabban hozzájáruló vállalatok listáján. Noha a legtöbb patchet változatlanul a Red Hat, az Intel, a Novell és az IBM szállítja a fejlesztéshez, jelentősen növelték közreműködésüket a mobilkészülékeket és az azokban használt chipeket fejlesztő szereplők, mint a Samsung és a Texas Instruments. A legmeglepőbb újdonság azonban az, hogy most először a 2005-ben megkezdett adatgyűjtés óta a Microsoft is szerepel a húsz legnagyobb hozzájáruló között, mégpedig 688 változtatással (az összes módosítás 1 százalékával) a 17. helyen. A redmondi szoftvervállalat nagyjából annyi patchet készített a kernelhez, mint az ARM-chipekben utazó Freescale, és csupán 35 százalékkal kevesebbet, mint a Google.

A Microsoft aktivitása annak köszönhető, hogy a vállalat saját Hyper-V driverekkel akarja biztosítani a virtualizációs platformján futtatott vendég Linuxok látványosan jobb teljesítményű működését. Ez a 2009-ben megkezdett munka éppen az elmúlt évben vett nagyobb lendületet. A korábban elképzelhetetlennek tartott gesztus hátterében természetesen nem karitatív buzgalom, hanem üzleti érdek áll: a heterogén szoftverkörnyezet használó ügyfelek érdekeit tartja szem előtt a cég.

A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt bő egy évben mintegy 200 vállalat képviseletében több mint ezer programozó járult hozzá a Linux-kernel fejlesztéséhez, és ezek 75 százaléka fizetésért végzi ezt a munkát, azaz nem önkéntes közreműködő. A jellemzően 2-3 havonta megjelenő kiadásokba átlagosan 8-12 ezer patch kerül, ami növekedés a korábbiakhoz képest.

A kernel forráskódja az 1991-ben kiadott első verzióban tízezer sornyi volt, azóta folyamatosan nő. Ma valamivel több mint 15 millió sorból áll, ami 1,5 millióval haladja meg az előző éves jelentésben regisztrált méretet. A rendszermag regisztrált története során egyébként egyszer fordult csak elő, hogy kiadásról kiadásra csökkent a kód mérete: a 2.6.36 bő 45 ezer sorral rövidebb volt az elődjénél az alapértelmezett konfigurációs fájlok kódtisztításának köszönhetően.

Forrás: ITCafé

A Linux kormányzati, önkormányzati alkalmazásának úttörője München volt. A mostani elemzések azt mutatják, hogy a bajor főváros IT-költségvetésének több mint a harmadát takarította meg azzal, hogy áttért a nyílt forráskódra.

A város bejelentése szerint helyből 4 millió euró licencköltségtől szabadult meg. Ez abból jött össze Christian Ude polgármester szerint, hogy nem kellett fizetniük 15 ezer Microsoft Office licencért és 7500 Windows licencért. És nem kellett beszerezni 7500 új számítógépet, amely zavartalanul működik a Windows éppen aktuális verzióján, mert a Linux boldogan elfut a régi masinákon is.

Továbbá sok pénzt takarítottak meg amiatt, hogy az új szoftververziókra való migrációnál nem kellett oktatásokat tartaniuk. Úgy számoltak, hogy csak egy Windows verziófrissítés 15,52 millió euró költséggel járt volna, a licencek megújítása miatt pedig minden három-négy évben további 2,8 millió eurót kellett volna fizetniük.

Forrás: ComputerWorld

"Egyes hivatalok például az Oracle technológiáinak használata miatt rá vannak kényszerülve más, licencköteles és kompatibilis programok alkalmazására. A költségcsökkentés napjainkban az egyik legfontosabb tényező, de mi a emellett azt szeretnénk, ha az egyes szoftvermegoldások közötti különbségek kiegyenlítődnének. A kormánynak támogatnia kell a nyílt forráskódú alkalmazások használatát, mivel nem sok olyan szolgáltató van, aki ilyen termékeket kínál" – jelentette ki Tryggvi Björgvinsson, az izlandi nyílt forráskódú projekt vezetője.

A legnagyobb 32 izlandi iskola közül eddig öt cserélte le a Windowst Ubuntura, egyes intézményekben pedig az Office csomagot felváltotta az Open Office. A szakember szerint azonban mindez nem elég, ez csak a kezdet, kormányzati szinten is újítani kell, a helyi kabinetnek is jó példával kell elöl járnia. A teljes átállás azonban nehéz és hosszadalmas folyamat lesz.

Forrás: SG

A vevői oldalt Braun Péter (OTP Bank, Vezető Informatikusok Szövetsége), a gyártóit Scheidler Balázs (Balabit) képviselte, míg szaksajtó részéről Mozsik Tibor (Bitport), Dervenkár István (Computerworld), vett részt a döntésben. Az így összeállt szakmai zsűri az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. által kifejlesztett SuliX szoftverrendszert találta a 2012 Open Source Projektje címre érdemesnek.

Ahogy Dr. Szentiványi Gábor a vállalat ügyvezetője elmondta, a független bizottság által odaítélt szakmai díj a mára már többszáz iskola által használt nyílt forráskódú szoftverrendszer eredményeit és fejlődését ismerte el.

A csere során ugyanis gyakorlatilag az összes irodai makróalkalmazásukat újra kellett írni, illetve a korábban helyileg futó alkalmazások jelentős részét távoli elérésű, webes technológiára kellett áthelyezni. Ennek ellenére az eredetileg 2003-ban tervezett 14.000 munkaállomásból napjainkig is csak összesen 10.000 darabot sikerült a Linux-ra és nyílt forrású szoftverekre átállítani – a gépek maradék közel egy harmada esetében azonban nem sikerült az áttérést megvalósítani.

Arról, hogy mindez milyen többletköltségekbe is került, az átállási projekt felelősei már nem is mernek nyilatkozni. Az utolsó erről szóló információk még az átállás megkezdését követő első évben szivárogtak ki – ám már akkor mintegy 5 millió euróval többre taksálták az illetékesen az átállás költségeit, mint arra korábban számítottak. Utóbbi összeg egyetlen átállított munkaállomásra vetítve is 500 eurót – közel másfélszázezer forintot – jelent.

München után egyébként több másik európai város és ország is megpróbált közigazgatásában Linux-ra és nyílt forrású szoftverekre áttérni, de az illetékesek Ausztriában, Nagy-Britanniában, Svájcban és Ororszországban azt a konzekvenciát voltak kénytelenek az illetékesek levonni, hogy jobban járnak ha inkább a bevált megoldásoknál maradnak – sőt, a német külügyminisztérium hasonló, akkor már szintén kilencedik éve húzódó átállási projektjét is leállították a tavalyi év elején.

Forrás: PC Fórum