Russian Linux in next year
It appears that Russia will develop its own operating system, $ 330 million budget, 90% based on Linux primary objective of the initiative is to promote e-government Russian platform. The country plans to invest in local software to sideline Microsoft operating systems and high license fees. In this way cover a dual purpose to promote growth in R & D and over to the side of free software.
Raleigh, NC—the world’s first open source city
I started pondering what qualities would define an open source city a few months ago when my friend Tom Rabon mentioned it to me one day. I was curious how the city I live in, Raleigh, NC, could attract other open source companies and be the world’s hub for open source and a leader in open government. How could Raleigh be the open source capital of the world, similar to what Silicon Valley is to technology and Paris is to romance?
I think the answer can be found in both the government and the people. First, our government has to be willing to embrace the open source way of doing things. They need to be transparent in their handling of business and foster citizen participation. Citizens need to be willing to participate and contribute their time and knowledge. Both need to embrace rapid prototyping to explore new ideas and innovative solutions.
Hogyan lehet pénzt csinálni a nyílt forráskódból?
A sztereotip képet, mely szerint a kockásinges geek hazamegy és szabadidejében, hobbiból kólával és némi pizzával felszerelkezve otthon továbbfejleszti a nyílt forráskódú alkalmazásokat, a Liferay magyar irodájának vezetői sem akarták eloszlatni. De hogy ebből a passzióból hogyan lehet pénzt csinálni, és mi a közösségben rejlő erő lényege, arra az ő történetük és a Liferay léte jó példa. Gábriel Ákos és Berentey Zsolt, a magyar leányvállalat két ügyvezetője ugyanis a Liferay-t használó és továbbfejlesztő 35 ezres közösség tagjai voltak, ma pedig az anyacég magyar irodájának életét igazgatják, miközben a Water & Stone 2010-es évi Nyílt Forráskódú CMS piaci részesedésről szóló elemzése szerint jelen pillanatban a Liferay a legnépszerűbb Java alapú tartalomfejlesztő rendszer.
Linuxot a nagypapinak!
Akár a címbeli is lehetne a jelmondata egy amerikai vállakozásnak, amely a napokban mutatta be legújabb PC-jét, amely több szempontból is egyedülállónak számít a piacon. A KiWi PC ugyanis nem csak hogy az Ubuntu Linux operációs rendszer egy speciálisan átalakított változatát futtatja, de hardverkomponensei is különleges módon kerültek összeválogatásra: az idősebb emberek igényeit szem előtt tartva.
Zárt forráskódúvá válhat az Android
Pár nappal ezelőtt a Bloomberghez tartozó Businessweek érdekes anyagot hozott le a keresőcég operációs rendszeréről: a szerző állítása szerint az eddig büszkén open source Android a közeljövőben zárt forráskódúvá válhat.
Open Source: Its place in a cross-border environment
On behalf of the European Commission, and the OSOR.eu platform (the Open Source Observatory and Repository) for, we would like to inform you regarding a free to join OSS workshop to be held in Brussels, on 7 April 2011.
Ki miért választja az open source-t?
Érdekes megállapítások olvashatók a Gartner piacelemző cég idén január végén publikált elemzésében. A 2010 második felében 547 IT-vezető megkeresésével készített primer kutatásában azt vizsgálta, miért választják az egyes szervezetek az open source szoftvereket (open source software – OSS). Bár idehaza főleg a hagyományos szoftverlicencekkel szemben megtakarítható költségeket szokták kiemelni, a globális kutatás azt a megállapítást tette, hogy a nyílt forráskódra váltás legfontosabb oka a legtöbb szervezetnél az IT-stratégiával függ öszsze. A válaszadók ugyanis sokkal fontosabbnak tartják a spóroláshoz képest az OSLS adta flexibilitást, a forráskódhoz való hozzáférés lehetőségét, a nagyobb innovációs képességeket, a nyitott standardokat és fejlesztési folyamatokat, illetve a rövidülő fejlesztési időket. A válaszadók 31 százaléka magyarázta IT-stratégiájával elsődleges döntését, szemben a ROI- vagy TCO-szemponttal (például licencköltség-megtakarítás), ami a válaszadók 29 százalékát befolyásolta elsődlegesen. A válaszadók 24 százaléka üzleti stratégiájából vezette le az open source felé kacsingatás okát – ilyen például a gyártóktól való függőség csökkentése. Az IT-vezetők 16 százaléka pedig az OSS természetével és kiforrott jellegével magyarázta lépését: sokan említették például a megnövelt biztonságot, az elérhető alkalmazások széles körét vagy épp a magas minőségű szoftvereket.
“A bankok nem szeretik a nyílt kódot” – Braun Péter és az OTP óvatos
Megkérdeztük Braun Pétert, a Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) elnökét, egyben az OTP Bank elnök-vezérigazgatói főtanácsadóját, mit gondol az open source társadalmi beágyazottságáról. Braun Péter óvatosságra inti olvasóinkat, de azért lát olyan területeket, ahol az OSS jó szolgálatot tehet.
Nyílt forrás a vérnek
Magyarországon is terjednek a nyílt forráskódú programcsomagok, ami jelentős költségmegtakarítással is jár; a magyar kormány a héten egy konferencián erősítette meg elkötelezettségét mellettük. Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) már be is vezette a Linux alapú rendszert. A bevezetés sikerét mutatja, hogy miközben a biztonsága is nőtt a rendszernek, az OVSZ-nél a töredékére esett az egy munkaállomásra jutó üzemeltetési költség, miközben 30 százalékkal csökkentek a korszerű hardverek beszerzésének költségei is.
A nyílt rendszerek mellé állt a kormány (?)
Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára a nyílt forráskódú szoftverek kormányzati alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadásában – a tegnapi "Open source 2011 – Technológiák harca" című szakmai konferencián – emlékeztetett arra, hogy politikai döntés erősítette meg a kormány elkötelezettségét a nyílt forráskód közigazgatáson belüli alkalmazása mellett.
Lecseréli a Linuxot a német külügyminisztérium
A szaktárca vezetői az alkalmazottak panaszai és észrevételei miatt döntöttek úgy, hogy az összes számítógépről száműzik az eddig használt Linux disztribúciókat. A szerverek maradnak.
Sok pénzt spórolhatnak a nyílt forrású szoftverek a Novell szerint
Az Európai Unió évek óta elkötelezett támogatója a nyílt forráskódú megoldások használatának, a tagországokban pedig egyre több intézmény és szervezet áll át nyílt forráskódú operációs rendszerek és ráépülő szoftverek, irodai alkalmazások használatára. A Novell Linux megoldásait alkalmazza számos európai város önkormányzata, köztük például a 450 ezer lakosnak és 150 nemzetközi jogi szervezetnek otthont adó Hága vezetősége is.
Jönnek a “nyílt forráskódú” hardverek
Egy fejlesztői csoport elkészítette a nyílt hardverek (OSHW) 1.0-s definícióját. A meghatározásnak köszönhetően a közeljövőben több szabadon elkészíthető és megváltoztatható hardver jelenhet meg.
A vállalatok fele használ nyílt forráskódú szoftvert
Néhány évvel ezelőtt az akkor elvégzett felmérésekben még 10 százalék körül határozták meg azon vállalatok arányát, amelyek napi rendszerességgel alkalmaztak nyílt forráskódú szoftvert, tavaly azonban már 50 százalék körül húzódott meg a határvonal. A trend iránya tehát egyértelmű, bár az még nem teljesen világos, hogy a résztvevők pontosan hogyan is képzelik el a jövőt, és miként alakítják majd ki saját belső szabályzatukat, amely sok esetben még mindig hiányzik. Az azonban nyilvánvaló, hogy immár nem kizárólag takarékossági szempontok játszanak főszerepet az átállásban, a funkcionalitás és az egyénire szabhatóság legalább ilyen fontos.
Magyar alkalmazások androidon
Az Android operációs rendszer itthoni népszerűségében már a magyar nyelvű applikációknak is egyre nagyobb szerepük van – derült ki a Telenor tegnapi, második alkalommal megrendezett Android workshopján. Az eseményen a magyar nyelven elérhető hasznos alkalmazások mellett a Google App Inventor ingyenes alkalmazásfejlesztő szoftvert ismerhették meg az érdeklődők. Az alkalmazás-fejlesztésbe beszállók jónéhány hasznos tanáccsal is gazdagodhattak: például mi az, amire mindenképp érdemes figyelni, ha belevágnak. A Telenor Androideák ötletpályázatának nyertese, a „Magyar Apps” ugyancsak egy magyar alkalmazásokat összegyűjtő applikáció, amelyre több mint 1000 szavazat érkezett.
