Archive for the ‘Hungary’ tag
Őrült beszéd és már nincsen benne rendszer (OS) – Kötelező rendszerváltás az iskolákban – A tökéletes szegénységi bizonyítvány
450.000 gépen válik jogellenessé márciustól a Microsoft termékek használata a kormány döntése nyomán a Computerworld cikke szerint. A kormányzat azt tanácsolhatja az iskoláknak, hogy eddig tudásukat, szakértelmüket két hónap alatt dobják ki, tanuljanak, fejlesszenek, használjanak open source rendszereket, írják át a jegyzeteket, könyveket, az érettségire készülők pedig csináljanak, amit akarnak. Kidobásra kerülnek a szerverek, levelezőrendszerek, tanári alkalmazások, tudásportálok. Az állam a Microsofttól eddig padlóig nyomott áron szerezte be a szoftvereket, de minden bizonnyal padlóig nyomott áron nem tud elegendő open source szakértőt szerezni, akik két hónap alatt megoldják vagy csak támogatják mindenütt ezt a feladatot. Ha igaz a hír, hogy a minisztérium nem számolt a licenszek költségével a költségvetés összeállításakor, tehát mintegy két hónapja, akkor kérdéses, hogy miért várt karácsonyig a bejelentéssel, miért hozta hátrányos helyzetbe az iskolákat? Felkészítette vajon az NFM a NEFMI illetékeseit? Tudja-e a bal kéz, mit csinál a jobb? Kérdéses az is, hogy az állam biztosít-e a 450.000 számítógép “rendszerváltására” szakértőket, vagy csak egy-két 5-10 fős, az állammal szerződést kötött open source szakértelemmel bíró cég és a tantestületek, szülők feladata lesz az átállás pár milliárd forint értékű lebonyolítása? Minden bizonnyal a “megtakarítások” extraköltségei valahol szerepelnek a költségvetésben, ellenkező esetben az adófizetők pénzének kiszórásáról, és az oktatásügynek szánt hatalmas kokiról beszélhetünk. Ha ennyire nincs pénz, kormányzati szakértelem, figyelem, felkészülési terv, ami alapján a jövőt (informatikai készségfejlesztést) építeni lehet, akkor az Magyarország végét jelenti. Ez több, mint a szegénységi bizonyítványunk. Ez nem felelős döntés, hanem őrület. Valóban: minek a számítógép? Minek az internet? Minek a technológia? Vissza kell menni a palatáblához. És arra vajon milyen szolgáltatást fog nyújtani a leendő állami mobilszolgáltató? (A szerk.)
Az open source javára spórol az oktatási szoftverlicenceken az NFM
Továbbra is fizet az oktatási licencekért az állam, hogy az oktatók és diákok legálisan használhassák a szoftvereket, de pár száz millió forintot lefaragott Nyitraiék államtitkársága a tavalyi 1,5 milliárd forintos költségből. Erősítik a nyílt forráskód szerepét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Infokommunikációért Felelős Államtitkárságának tájékoztatása szerint a korszerű informatikaoktatást és a választás szabadságát elősegítve továbbra is biztosítja a jogtiszta licenc-használatot a hazai köz- és felsőoktatásban, ugyanakkor a gyártósemlegesség és a nyílt forráskódú alkalmazások megismertetése érdekében a tárca a HuEdu- és az OpenEdu-csomagokat teszi hozzáférhetővé az oktatási intézmények számára.
Ingyenes marad Windows az oktatásban, de az Open Source is
Újabb egy évre megállapodást kötött a kormány a Microsofttal, hogy a diákok Windowson tudjanak szöveget írni és bemutatókat szerkeszteni. Noha a köz- és felsőoktatásban tanuló diákok és tanárok számára a Microsoft egyes termékeinek ingyenes használatát biztosító Tisztaszoftver program weboldalán még az olvasható, hogy az idén március 1-jével lejárt megállapodás meghosszabbításáról folyó tárgyalások folyamatban vannak, az erről szóló szerződést a kormány június elején már aláírta a szoftvercéggel. Az IT café úgy tudja, ezt hivatalosan pénteken jelentik be.
Magyar alkalmazások androidon
Az Android operációs rendszer itthoni népszerűségében már a magyar nyelvű applikációknak is egyre nagyobb szerepük van – derült ki a Telenor tegnapi, második alkalommal megrendezett Android workshopján. Az eseményen a magyar nyelven elérhető hasznos alkalmazások mellett a Google App Inventor ingyenes alkalmazásfejlesztő szoftvert ismerhették meg az érdeklődők. Az alkalmazás-fejlesztésbe beszállók jónéhány hasznos tanáccsal is gazdagodhattak: például mi az, amire mindenképp érdemes figyelni, ha belevágnak. A Telenor Androideák ötletpályázatának nyertese, a „Magyar Apps” ugyancsak egy magyar alkalmazásokat összegyűjtő applikáció, amelyre több mint 1000 szavazat érkezett.
Magyarország is nyit a szabad szoftverek felé
Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára köszöntötte az éves nemzetközi OpenOffice.org konferencia részvevőit a rendezvény plenáris ülésén 2010. szeptember 1-jén, Budapesten, a Parlamentben. A nyílt szabványokat fejlesztő közösségek és támogató vállalatok rangos találkozójának idén először ad otthont Magyarország. Az államtitkár beszédében kiemelte: az új kormány megnyitja az állami – közigazgatási és oktatási – informatika kapuit a szabad szoftverek világa előtt.
ODFA: a kormány vizsgálja felül az informatikai struktúrát
A Magyarországi Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA Magyarország) azt javasolja, hogy a kormány vizsgálja felül a közigazgatás és a közoktatás területén a jelenlegi informatikai struktúrát és hozzon döntést a nyílt megoldásokra való áttérésről, mert a jelenlegi beszerzési gyakorlat lehetővé teszi, sőt elősegíti a visszaélést.
Győri szoftver sikere Amerikában: 5 minutes break
Fiatalok, felkészültek, lelkesek – és úgy döntöttek, Győrből indítják el szoftvervállalkozásukat a világhír felé.
SuSie a teleházból, avagy új hazai Linux-kiadás a láthatáron
Új magyar szoftver, új operációs rendszer készül Szécsény kistérség teleházainak és IT-mentorainak támogatásával. Az OpenSuse Linux-alapokról építkező SUSIE gyorsaságával, felhasználó-barátságával tűnik ki a többi Linux-disztribúció közül. A megjelenés előtt álló béta verziót már sokan tesztelték. Mi Pest megye északi részének első internet-kávézó alapítóját, a fejlesztő Horváth István (1971) „egyéni kisvállalkozó informatikust” bombáztuk miértekkel.
Miért kezd valaki személyre szabott, egyedi Linux-disztribúció kialakításába?
Talán ugyanazért, amiért anno a nyolcvanas évek mikroszámítógépein óvodások által is kezelhető hangvezérelt rendszerrel kísérleteztem, később pedig DOS alatt optimalizáltam ‑ aztán készítettem is ‑ egyszerűen használható, egérrel vagy távirányítóval is vezérelhető felületet és alkalmazás-összeállítást.
Új magyar Linux-disztribúció: Susie
“A Little Susie feat. KDE3 egy magyar linux disztribúció. A modern zenei világban elterjedt névadási konvenciót „marketing” okokból választottuk, de magunk közt szólva már egyszerűen Susie néven fut, és ez nem véletlen. A disztró műszaki alapjául az openSUSE közösségi fejlesztés szolgál, tehát hasonló elvek mentén készült, mint ahogy a Debian linuxból az Ubuntu fejlesztői létrehoztak egy kicsi, könnyű, elsősorban desktopra tervezett, jól felszerelt, könnyen kezelhető terméket.
Egyetlen szimpla 700 MiB-os telepítő CD-lemezen (ami LiveCD-ként és telepítőként is szolgál), került elhelyezésre a telepítő, a linux alap és az alkalmazások kiterjedt tárháza.
Kiknek ajánljuk?
Szinte mindennemű informatikai rutin, ismeret nélkül kb. 10 perc alatt telepíthető — szinte beavatkozás nélkül —, és out-of-the-box azonnal minden elérhető az asztalról, ami laikus felhasználónak kell. Ideális teleházak, eMagyarország Pontok, de akár háztartások számára is.
Egy kis ízelítő a tartalomból
- jelentősen újratervezett és felújított KDE3 munkakörnyezet (GTK, Gnome, KDE3, KDE4 kompatibilis)
- Mozilla Firefox (stabil 3.5.7 alapú) böngésző, szinte minden létező pluginnel előtelepítve és beállítva
- Thunderbird 3 levelező
- Skype és aMSN Live
- magyar OpenOffice.org 3.2
- K3B CD/DVD író alkalmazás
- PDF olvasó, Gwenview képnézegető, X-Sane szkenner program
- Wifi, webkamera, nyomtató szkenner támogatás
Fejlesztés-tesztelés
A jelenleg letölthető béta LiveCD és telepítő változat — többek között — az openSUSE Studio segítségével készült, jelenleg még tartalmaz SUSE illetve Novell vonatkozású grafikus elemeket, ezeket a végleges változatból már eltávolítjuk.
A fejlesztést-tesztelést Horváth István vezetésével a Szécsény Kistérség IT-mentorai, a teleházak, ePontok, gyerekházak, művelődési központok és egyéb közösségi internet-hozzáférést biztosító intézmények végzik.
Forrás: A fejlesztők
A legális fájlcseréért kampányol a magyar Kalózpárt
Tavaly év vége óta működik, immár több száz lelkes követője van az LMP-hez kötődő magyar Kalózpártnak. Céljuk a fájlcsere legalizálása az első publikálást követő öt év elteltével, törekvésük, hogy a kultúra szabadon elérhető, fogyasztható és létrehozható legyen. Amerikától Ukrajnáig 35 kalózpárt alakult már. Az ellenvélemény szerint az lenne a megoldás, ha az online világban jogszerű szolgáltatások alakulnának ki, a fájlcsere technológiája önmagában nem érdekes.
Az első kalózpárt Svédországban jött létre 2006-ban, azóta a tagok száma alapján a skandináv ország harmadik legnagyobb politikai pártjává nőtte ki magát. Céljaikkal sokan egyetértenek, világszerte sorra alakulnak a hasonló szerveződések. Különösen nagy lendületet adott a kalózpártoknak, hogy a svéd szervezet tavaly beléphetett az Európai Parlamentbe, sőt, a lisszaboni szerződés óta két delegáltjuk is van.
“Jobbik” will make Hungary an open source powerhouse
Jobbik is not a new Linux distribution, but a political party, hell bent on making Hungary an open source powerhouse, if wins the upcoming general election, in April.
This is an awesome news, because the other parties always favored proprietary software use in governement, paying only lip service to open source solutions.
Jobbik released its pre-election program, on January 16, 2010, and made crystal clear, that it would introduce open standards in government communications and make open source adoption mandatory, in the education system.
So, Hungarian open source developers rejoice, because good things will come to you, soon.
The following is a snippet from Jobbik’s pre-election program; a rough translation follows.
“Nyílt forráskódú rendszereket és dokumentumformátumokat vezetünk be az állami szektorban, illetve támogatjuk elterjedésüket az állampolgárok és a gazdasági élet szereplői részére. Nyilvános állami információkat csak nyílt dokumentum formátumokban, illetve nyílt szabványokon keresztül hozzáférhető rendszereken tárolunk.
Nyílt, szabványos interfészt hozunk létre, amely lehetővé teszi külső alkalmazások számára az önkormányzati, adóhivatali, banki és az egyéb közérdekű rendszerekkel történő kommunikációt.
Az állami pénzből kifejlesztett önkormányzati célszoftvereket elérhetővé tesszük az összes önkormányzat részére, ezzel kiküszöbölve a párhuzamos és pazarló fejlesztéseket.
Ha egy feladatra van azonos funkcionalitású és birtoklási költségű zárt és nyílt forráskódú szoftver, akkor kötelezően a nyílt forráskódú szoftvert választjuk.
Minden iskolában a nyílt forráskódú rendszerek használatát oktatjuk az informatikai tantárgyak keretében”.
We are going to implement open standards in the public sector and will promote the spread of open source solutions among the general public and among businesses. Under these directives, government and public sector documents can be stored only, in open document formats, on systems running open standards applications.
We are going to develop open standard interfaces, in order to encourage municipalities, the tax department, the banking sector and public offices to use open source solutions.
We are going to supply government funded and developed applications for municipalities, nation wide, to eliminate parallel and wasteful developments.
When both proprietary and open source software will be available with the equal functionality to accomplish a particular task, we will make the use of open source solutions, mandatory.
We are going to implement open standards in the school system and will introduce open source computing as a subject in schools, under the discipline of computer sciences.
Source: hungarianambiance.com
Újabb magyar fejlesztés a szabad szoftveres palettán
A magyar fejlesztésű Raw Therapee digitális fotófeldolgozó alkalmazás legújabb kiadása már nem csupán programként tölthető le ingyenesen, de a forráskód is elérhető. A Raw Therapee nevű – Linux és Windows rendszereken egyaránt elérhető – digitális fotófeldolgozó alkalmazás legújabb kiadása már nem csupán a futtatható programként tölthető le ingyenesen, de a forráskód is hozzáférhető az egyik legelterjedtebb szabad szoftveres licenc, a GPL 3-as verziójának hatálya alatt.
A szoftver a Wikipédia tanúsága szerint egyike volt az első olyan – Linux alapú operációs rendszereken is elérhető – raw formátumú képek konvertálására képes szoftvereknek, melyek említésre méltó grafikus felhasználó felülettel rendelkeztek.
Társakat keres a fejlesztő
Horváth Gábor, a program fejlesztője a licencváltást azzal indokolta, hogy erőit a program képfeldolgozó algoritmusainak fejlesztésére szeretné koncentrálni, míg a projekt egyéb területein – mint amilyenek a karbantartási munkák, vagy a felhasználói felület fejlesztése – társakat keres. A nyílt forrás ennek lehetőségét teremti meg, valamint segíthet abban is, hogy a meglévő szoftverhibák felderítése a szabad szoftveres közösség tagjai révén szakszerűbb és gyorsabb legyen, ami a felhasználók elégedettségét és a fejlesztés hatékonyságát egyaránt növelheti.
Nem utolsósorban családi örömök miatt a fejlesztési munka háttérbe szorul, ami nem jelenti azt, hogy Horváth Gábor befejezné a projektben végzett munkát, de szeretné, ha elfoglaltságai ellenére a fejlesztés tovább folyhatna. Technikai részletek, illetve a fejlesztői csapathoz való csatlakozás feltételei a projekt honlapján olvashatók.
Forrás: Bitport
Nyílt forráskód: Magyarország a középmezőnyben
Az elemzés szerint a nyílt forráskód globális elterjedése fokozatos növekedést mutat a közszférában és kormányzati szinten, a privát és egyéni szférában egyaránt. A tanulmány szerint Franciaország a legaktívabb a nyílt forráskódhoz kapcsolódó tevékenység terén. A második helyen Spanyolország, a harmadikon Németország áll. Negyedik helyezés jutott Ausztráliának, míg az Egyesült Államok kilencedik, Nagy-Britannia a hatodik, Kína a tizenötödik. Magyarország a középmezőnyben található, a harminckettedik helyen.
Interjú a Linux Ipari Szövetség elnökével
A szabad és nyílt forrású szoftverek állami szférában történő meghonosodásának esélyei jócskán gyengébbnek látszanak hazánkban, mint az Európai Unió nyugati országaiban. Legutóbb a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság és Nyílt Dokumentumformátum Szövetség vitája kapott nagyobb visszhangot. Ezen ellentét okairól és a lehetséges megoldásról Dr. Szentiványi Gábort, a Linux Ipari Szövetség elnökét, az Open Document Format Alliance magyar tagozatának elnökségi tagját a ComputerWorld kérdezte.
Computerworld: Mi volt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSzF) és a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) között kibontakozott vita kiváltó oka?
Szentiványi Gábor: Ha több minisztérium központi beszerzését kell tető alá hozni, akkor rendszerint hatástanulmány készül a beszerzés tárgyáról, illetve annak költségeiről. Az ODFA itt azt állítja, hogy tagjai nem tudnak róla, hogy közülük bárkit is megkerestek volna, hogy ezen hatástanulmányok elkészítésében segítsenek, vagy bármilyen olyan tevékenységben vegyenek részt, ami a piaci versenyt élénkíti, vagy a különböző beszerzéseket összehasonlíthatóvá teszi, annak érdekében, hogy megalapozott és költségracionalizáló döntéseket lehessen hozni. Nincsenek pontos információink ebben az ügyben, ezért kérdéseket intéztünk a KSzF-hez, mivel úgy érezzük ez a döntés nem illik bele abba a vonulatba, mely szerint az államnak költséget kell megtakarítania, illetve támogatnia kell a nyílt szabványú, illetve nyílt forrású szoftverek beszerzését. Látjuk az elköltött összegeket, látjuk a hozzájuk kapcsolt címkéket, de ez számunkra – jelenlegi információink alapján – nem áll összhangban azzal az elképzeléssel, irányvonallal, amit például a KSzF kommunikál.
Computerworld Valóban a közbeszerzés az az út, amin a nyílt forrás és a nyílt szabványok előrébb juthatnak?
Sz. G.: Úgy gondolom a központosított közbeszerzések nem feltétlenül a legjobb terepei a nyílt forrású, illetve nyílt szabványokon alapuló megoldások elterjedésének. Bizonyos szempontból persze lehetnének, hiszen mondanák, hogy minden minisztériumnál legyen egységesen nyílt forráskódú levelezőrendszer, hiszen az jóval olcsóbb és ellát minden felmerülő igényt. Ugyanakkor nem tudunk arról, hogy a potenciális szoftvermegoldások funkció- költség arányáról vizsgálat készült volna és nyertesként mondjuk egy nyílt forrású megoldás kikerült volna. Ezen számítások elvégzéséhez szükséges szakértelemmel – főként olyan esetben amikor nincsenek licencköltségek – nagyon kevesen rendelkeznek Magyarországon. Ha például KSzF tudja, hogy keretszerződést szeretne kötni, mert spórolni szeretne, meg akar vizsgálni alternatív megoldásokat, és tudja azt is, hogy vannak kifejezetten ezzel foglalkozó, ebben élen járó civil szervezetek, akkor hogyhogy nincs meg a találkozási pont? Így nem transzparens ez a folyamat, és ha nem transzparens egy folyamat akkor az emberekben – minden rossz feltételezése nélkül – kételyek merülnek fel. Szeretnénk ha bevonnának minket ezekbe a folyamatokba, hogy kifejthessük a véleményünket, hogy segíthessünk megtalálni a legjobb megoldást.
Computerworld: Mi jellemzi ma az állami szféra nyílt forrású szoftverhasználatát?
Sz. G.: Vannak kezdeményezések, van nyílt forráskódú használat, ezek jelenleg azonban még szigetszerűek, nem érnek össze, nem tudnak összeérni, mert nincs egy olyan felűről érkező rendező elv, ami alapján ezt meg tudnák tenni. A KSzF keretszerződés adminisztratív és nem egy stratégiai jellegű. Az adminisztrációnak meg kell teremtenie a lehetőségeket, ami meg is van, ugyanakkor ezt el lehet szabotálni. A magyar közigazgatásban ha nem felelnek meg az előírásoknak, akkor nincs retorzió. Működhetne ez úgy is, mint a katonaságnál, ahol végre kell hajtani a parancsot. Nem mondom, hogy ez így lenne jó, de így könnyebben végre lehet hajtani központosított elképzeléseket. A nyílt forráskód és a nyílt szabványok esetén esetén a hatékony működéshez stratégiát kell alkotni, azokat akciótervekbe kell foglalni és azokat végre kell hajtani. Enélkül nem működik. Enélkül legfeljebb a fennálló gyakorlatot, ami közel sem hatékony – lehet különböző akciók révén erodálni.
Computerworld: Lehet ilyen körülmények között szigetszerűen, alulról építkezni?
Sz. G.: Nem. Szigetszerűen ott lehet építkezni, ahol nyílt a rendszer. Itt különben nem a nyílt forrás a probléma, hanem a szabványok, az interoperabilitás. Ezen a fronton – ezt bátran kijelenthetem -, néhány fontos ponton kívül szinte nem történik semmi. Hiába mondja bárki az állami szférában, hogy ő nem akar a 20 éves DOS-os programmal jelentést készíteni, mert az nem illik bele az ő modern IT-stratégiájába, ami különben költséghatékony és működik, azzal kell csinálnia, mert nem szabványok, hanem alkalmazások vannak meghatározva. Szerintem a magyar informatikának nem ott kellene tartania, hogy Office X verziót akarunk bevezetni, hanem IT stratégiát kellene alkotni, és a megfelelő funkciókhoz szoftvermegoldásokat rendelni. A döntési fa gyökerénél – ahol a stratégiának és akcióterveknek kellene lenni – most konkrét termékek és azok bevezetése van, pedig azoknak a döntési fa leveleinél kellene lenniük. Nagy lehetőséget látok azonban az Ügyfélkapu és az önkormányzati ASP központok projekjeiben, ezek adhatnak hajtóerőt a folyamathoz.
Computerworld: Mennyiben múlik ez egy adott kormányon? Politikai változások hozhatnak előrelépést ezen a területen?
Sz. G.: Nem tudom, hogy lesz-e változás, mert vannak bizonyos kormányfüggetlen gyakorlatok. Nem feltétlenül negatív gyakorlatok, hanem berögződések. Akár múlhat is valami egy konkrét kormányon, de nagyon komoly feladat lesz bármely kormánynak teljes szemléletváltást magára erőltetnie. Az eddig nem volt egy bevált recept, hogy jön egy kormány és az a korábbitól eltérő politikát követ ebben a kérdéskörben. Vannak és mindig lesznek kulcsemberek a kormányzatban, akik támogatják ezt a dolgot, mert rájöttek a lényegére, remélem lesz elég erejük, sajnos rengeteg itt a kötelező kompromisszum. Hasonló ez két nagyvállalat összeolvadásához, ahol egyedi esély van arra, hogy egy egy technológiát kiváltsanak, de nem egyértelmű. Tevékenykedtem már ilyen összeolvadásnál, ahol két rossz rendszert tartottak meg és nem váltották fel azt egy jobb harmadikkal.
Computerworld: A szabad szoftver, a nyílt forrás az informatikán kívül szinte ismeretlen fogalmak, annak ellenére, hogy komoly hatásuk lehetne a gazdasági és civil területeken egyaránt.
Sz. G.: Ott tartunk ahol az avignoni híd. Elindult valami, szilárd, stabil, csak nem ér el a túlsó partig. Az IT-n kívül ennek a híre nem csak, hogy nem hangos, de sokszor nem is értik. Valószínűleg nem is akarják érteni, mivel egy gazdasági szakemberek szintjén gyakran ez a probléma meg sem jelenik, bár ebben látok pozitív jeleket. Az ellenpropaganda viszont ott van a gazdasági szakembernél, akiknek lassan el kell gondolkodnia azon, hogy miért lehet érdeke valakinek ez a nagyfokú ellenkezés. Hogy valamit nyílt forrású alapokon és költséghatékonyan meg lehet csinálni, az gyakran érdekként nem merül fel. Vannak ilyen hangok, de gyengék, mivel aki pályázatot nyújt be, annak ez nem érdeke, ha a keretösszegbe amúgy is belefér. A nyílt forrást kicsit absztrahálja a szolgáltatásalapú informatika (például a SaaS), hiszen ha meg lehet pályázni és a keretösszegbe belefér, akkor már mindegy, hogy mennyibe kerül, és mi van mögötte. Másrészről még mindig itt van a szabványosítás problémája. A nyílt forrás és a nyílt szabványok a transzparencia megkövetelésének tipikus eszközei. Számon lehet őket kérni, ha valaki nem tartja be, azt ki lehet mutatni, nem lehet egymásra mutogatni, hogy ki nem tartotta be a szabvány, ki miatt nem működik a kommunikáció. Ha transzparens egy folyamat, ha transzparensek az eszközeink, akkor ezt nem lehet megtenni. A nyílt forrás beilleszkedik ebbe a vonulatba, ezért is nem mindenkinek a kedvence. Az állam esetében az, hogy az informatikai rendszerek – amiken az egész állami gépezet egyre inkább alapul – forrása nem elérhető az teljes abszurditás.
Computerworld: Lehet az olyan hangzatos elveket mint transzparencia, digitális önrendelkezés, szoftver-szabadságjogok közvetíteni a felhasználók, a civilek felé?
Sz. G.: Ahhoz, hogy egy egyszerű ember azt mondja, hogy nekem erre van szükségem tudás kell, ezt tanítani kell. Hol tanulják meg ezt az emberek? Jelenleg sehol. Ezt nem lehet egy külön tanfolyamon elsajátítani. Ott kell kezdeni, hogy ez a gondolat legyen része az általános tananyagnak. Az információs önrendelkezés, a szoftver mint szabadságjog egy rendkívül absztrakt dolog, amit nem értenek az emberek. Ezért ezt meg kell tanítani, be kell építeni az információ társadalom alapjaiba.
Computerworld: Miként lehet ezt megtenni ma Magyarországon?
Sz. G.: Én továbbra is azt mondom, politikai szinten kell felismerni, hogy ez jó dolog. De a politikus sem úgy nőtt föl, hogy ezt tanulta, így utólag kell neki ezt megérteni. Csakhogy ez nehéz, hiszen a politikus is ennek a társadalomnak a része, melyben ez a tudás nincs benne a zsigerekben. Ezt a filozófiát „aprópénzre” kell váltani, hogy el lehessen juttatni az emberekhez.
Mint arról a Computerworld korábban beszámolt, a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) levélben tiltakozott a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSzF) vezetőjénél, mert szakmailag indokolatlannak és jelentős többletköltséggel járónak tartja az az állami szoftverbeszerzést, amelynek keretében a Microsoft legújabb szoftvereit vásárolják meg az államigazgatás és a közoktatás számára. A KSzF közleményt adott ki, melyben cáfolta, hogy döntés született volna Microsoft Office 2007 általános kormányzati alkalmazásáról, valamint vitatta az ODFA véleményét, mely szerint „a jelenleg alkalmazott irodai szoftverek központilag támogatott alkalmazása százmilliárdos nagyságrendű kárt okoz az államnak”. Imre János főigazgató, a KSzF vezetőségének nevében azt nyilatkozta, hogy: „jelenleg is éppen azt vizsgáljuk, hogy milyen szoftvereket lehetne lecserélni olyan nyílt szabványú alkalmazásra, amely költséghatékony, korszerű és biztonságos, valamint támogatja a csoportmunka alkalmazásokat is”. A nyilatkozat előtt néhány héttel megjelent Közbeszerzési Értesítő (KÉ 2009. évi 107. szám) ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a KSzF nettó 24 milliárd forint értékben Microsoft, Novell, vagy azokkal egyenértékű, illetve nyílt szabványokon keresztüli teljes együttműködést biztosító szoftverlicenceket vásárolt. Mindemellett a KSzF-et kormányrendelet jogosítja fel arra, hogy 2 százalékos „járulékot” szedjen az általa lefolytatott közbeszerzések után, mely nem épp a megtakarítások elérésében teszi érdekeltté a szervezetet.
Mint arról a ComputerWorld korábban beszámolt (ODFA: Pazarló az állami szoftverbeszerzés – 2009. október 6.) a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) levélben tiltakozott a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSzF) vezetőjénél, mert szakmailag indokolatlannak és jelentős többletköltséggel járónak tartja az az állami szoftverbeszerzést, amelynek keretében a Microsoft legújabb szoftvereit vásárolják meg az államigazgatás és a közoktatás számára. A KSzF közleményt adott ki, melyben cáfolta, hogy döntés született volna Microsoft Office 2007 általános kormányzati alkalmazásáról, valamint vitatta az ODFA véleményét, mely szerint „a jelenleg alkalmazott irodai szoftverek központilag támogatott alkalmazása százmilliárdos nagyságrendű kárt okoz az államnak”. Imre János főigazgató, a KSzF vezetőségének nevében azt nyilatkozta, hogy: „jelenleg is éppen azt vizsgáljuk, hogy milyen szoftvereket lehetne lecserélni olyan nyílt szabványú alkalmazásra, amely költséghatékony, korszerű és biztonságos, valamint támogatja a csoportmunka alkalmazásokat is”. A nyilatkozat előtt néhány héttel megjelent Közbeszerzési Értesítő (KÉ 2009. évi 107. szám) ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a KSzF nettó 24 milliárd forint értékben Microsoft, Novell, vagy azokkal egyenértékű, illetve nyílt szabványokon keresztüli teljes együttműködést biztosító szoftverlicenceket vásárolt. Mindemellett a KSzF-et kormányrendelet jogosítja fel arra, hogy 2 százalékos „járulékot” szedjen az általa lefolytatott közbeszerzések után, mely nem épp a megtakarítások elérésében teszi érdekeltté a szervezetet.
Forrás: Computerworld
Decison of Hungarian Parliament on Open Standards
Hungarian Parliament has made the use of open standards mandatory by law in the intercommunication between public administration offices, public utility companies, citizens and voluntarily joining private companies, conducted via the central governmental system.
This week the Hungarian Parliament amended Act LX of 2009 on electronic public services. Below is a summary in 10 points of the amendment that makes the use of open standards mandatory.
Source: Nyissz.hu
