Lin.OSS.Gov

A Nyílt Szabvány Szövetség (NYISSZ) üdvözli, hogy az Országgyűlés kötelezővé tette a nyílt szabványok alkalmazását a magyarországi hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és magáncégek egymás közötti, a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában.

A civilek szerdán juttatták el közleményüket az MTI-hez, amelyben azt írják: a hazai szabványháború lezárását jelentheti a NYISSZ által javasolt törvénymódosítás, melyet a parlament december 14-én elfogadott.

A szövetség szerint a jelenlegi nem szabványos alapon működő, “szigetszerű” informatikai rendszerek több szempontból akadályozzák az egyszerű, átlátható és olcsó ügyintézést, szolgáltatásokat. A szabványos működés eredményeképpen a felhasználók – tehát az állampolgárok, vállalatok és intézmények – magasabb szintű szolgáltatásokhoz jutnak: csökken a hozzáférés és a szolgáltatás biztosításának a költsége és egyszerűsíthető az ügyintézés, az állampolgárok ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg. Ráadásul a nyílt szabványok működése esetében a szabványok használatáért senki sem követelhet jogdíjat.

A közlemény emlékeztet: a közhivatalok a nyugat európai országok többségében már nyílt szabványokat alkalmaznak. Hollandia, Franciaország, Lengyelország és Horvátország az utóbbi években törvényi úton tette kötelezővé azok kötelező használatát. Magyarországon több alkalommal megütköztek egymással a zárt és nyílt szabványú termékek képviselői: 2008-ban egy 25 milliárdos “Microsoft vagy azzal egyenértékű” szoftver közbeszerzési kiírás kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal a bírósághoz, a hazai nyílt szoftveres cégek pedig az Európai Unióhoz fordultak.

Idén tavasszal Baja Ferenc informatikáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megnyitják a közbeszerzési piacot a nyílt szabványú szoftverek előtt, azaz megkezdődhet a nyílt technológiákra történő átállás. A gazdasági válság kibontakozása még időszerűbbé tette az informatikai költségek leszorítását és ezzel együtt az informatikai monopóliumok felszámolását. A most elfogadott törvényjavaslat gyakorlatilag egyértelmű helyzetet teremt: a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak a most elfogadott törvény értelmében definíció szerint nyílt szabványosnak, a törvény szóhasználatában “közhasznúnak” kell lennie.

Sok hazai hivatal és hatóság már eleve nyílt szabványokat alkalmaz, számukra ez a törvénymódosítás nem jelent változást. Ugyanakkor végre törvényi garancia biztosítja, hogy minden állampolgár nyílt szabványokon keresztül, nyílt vagy zárt szoftverekkel is hozzájuthasson az állami szolgáltatásokhoz.

Forrás: SG.HU

Open source database management company Ingres Corporation announced on Wednesday the award of the Hungarian government’s open source software tender which has a four-year, USD22.3m budget.

A consortium of seven companies led by FreeSoft plc (Budapest:FREESOFT), a service provider in the software development sector in Hungary, participated in winning the tender.

During the next four years these firms will supply the Hungarian government with software valued at HUF4m (USD22.3m).

Ingres said that it will play an active role in all FreeSoft projects as the open source database of choice.

(USD1=HUF186.1)

Source: Tradingmarkets

Nem csak Microsoft szoftverlicencek beszerzését támogatja már a közbeszerzés: megjelent a Red Hat is a porondon.

A Miniszterelnöki Hivatal 2009. április 2-án tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy megnyitotta a hazai költségvetési intézmények valamint a köz- és felsőoktatás számára az évente beszerzett Microsoft termékek – azaz a zárt forráskódú, tulajdonosi szoftverek – mellett a nyílt forráskódú szoftverek beszerzésének lehetőségét is. A hivatalos nevén a „Keretmegállapodás kötése a 168/2004. (V. 25.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények által korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verziókövetésére, cseréjére valamint új szoftverlicencek beszerzésére és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére” tárgyú eljárás nyílt szabványú és nyílt forráskódú szoftverekre szóló részteljesítéseinek eredményhirdetése alapján az ULX mellett a FEFO, a Freesoft, a Kventa, a Multiráció, a WSH és a Navigator szállíthat a kiírásnak megfelelő szoftvereket a közigazgatás számára.

ULX két részteljesítésben fog szállítani nyílt forráskódú megoldásokat: az egyik a közbeszerzésre kötelezett intézmények köre, a második az oktatási intézmények köre. Az ULX széles portfóliót fog szállítani, többek között a Red Hat nyílt forráskódú vállalati szoftverinfrastruktúrájának teljes készletét, az operációs rendszertől kezdve az adatközpont szoftvereken át egészen a JBoss köztesréteg, illetve alkalmazás-fejlesztő környezetekig. Ezenkívül a Red Hat ökorendszeréhez tartozó egyéb nyílt forráskódú megoldások közül a Zimbra nyílt forráskódú levelező- és csoportmunka megoldás, illetve a nyílt forráskódú adatbázis szerver, a Postgres vállalati változata, a Postgres Plus és annak eszközei is bekerültek a portfólióba. Az ULX úgy állította össze a portfólióját, hogy egy kisebb önkormányzat, egy iskola szoftverigényeit, valamint egy központi kormányzati adatközpont igényeit ugyanúgy ki tudja elégíteni, a hozzá tartozó szolgáltatásokkal együtt.

Ezek az igények jelenthetik a kisebb és nagyobb adatközpontokban a virtualizációs megoldásokat, a JBoss köztesréteg és alkalmazáskörnyezet technológiát, beleértve a legmodernebb webes alkalmazásokat, valamint SOA rendszerek építésének az összes elemét. A felhasználóközelibb alkalmazásoknál rendelkezésre áll a Zimbra csoportmunka megoldás, amit a korábban megszokott környezetből is lehet használni, illetve modern Web 2.0-ás környezetben is, nem elvesztve a kompatibilitást Microsoftos rendszerekkel.

„Több éves kitartó munkánk megkoronázása ez a mai szerződéskötés, hiszen a nyílt forráskódú és nyílt szabványú rendszerek külön részteljesítésben kaptak helyet a központosított közbeszerzésben Magyarországon először.” – nyilatkozta, Dr. Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezető igazgatója – „Megtörni látszik az a hagyomány, hogy bizonyos gyártók termékeire írnak ki közbeszerzést. A hazai központosított közbeszerzés történetében egyedülálló módon most lehetőség nyílik a nyílt forráskódú szoftverek széles körének a beszerzésére, ráadásul nem egy adott gyártó termékére kiírva, hanem egy esélyegyenlőséget biztosító verseny eredményeképpen.”

Forrás: Terminál

Magyarországon az IT-felkészültség alacsony, ezért az e-közigazgatási szolgáltatásokat is kevesen használják, az internetes ügyintézés elterjedtségét tekintve Magyarország a sereghajtók között kullog, noha a Cap Gemini elemzése szerint az intézhető ügyek száma eléri az uniós átlagot — mutatott rá Szittner Károly, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzati Központ (MEH EKK)kormányzati főtanácsadója egy, az Oracle által szervezett beszélgetésen, amelyen a nyílt forrású szoftverek közigazgatási térnyeréséről volt szó.

Magyarországon az IT-felkészültség alacsony, ezért az e-közigazgatási szolgáltatásokat is kevesen használják, az internetes ügyintézés elterjedtségét tekintve Magyarország a sereghajtók között kullog, noha a Cap Gemini elemzése szerint az intézhető ügyek száma eléri az uniós átlagot — mutatott rá Szittner Károly, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzati Központ (MEH EKK)kormányzati főtanácsadója egy, az Oracle által szervezett beszélgetésen, amelyen a nyílt forrású szoftverek közigazgatási térnyeréséről volt szó.

Az átállás költségei gyakran meghaladják az elérhető megtakarítást

Szerver-oldalon a Linux már elterjedtnek mondható a hazai közigazgatási szférában: Magyarországon minden ötödik eladott x86-szerver Linuxot futtat, ezzel jó közelítéssel összevethető a közigazgatásban működő linuxos szerverek 14 százalékos részaránya. Az Oracle, a MEH EKK és a Novell szakértőinek bevonásával zajló beszélgetés a szerverek mellett az asztali gépekre is koncentrált, nyílt forrású, közigazgatás-specifikus alkalmazások hiányában leginkább a Linux és az OpenOffice bevezetésének lehetőségeit, illetve buktatóit vizsgálva.

Az Oracle Chief Architect Clubon megjelent szakértők és vendégek egyetértettek abban, hogy a Linux és az OpenOffice terjedésének komoly gátját képezi, hogy az oktatási intézményekben a diákok szinte mindenhol “windowsos” képzésben részesülnek, így később csak jelentős ráfordítással tanítható be az új környezet, ez igaz a közigazgatási szektorra is. A MEH EKK forráshiány miatt átmenetileg üzemen kívül helyezett Szoftver Kompetencia Központjának felmérése szerint egy szoftver-migráció költségeiből messze a felhasználók és a szakemberek oktatása teszi ki a legnagyobb részt, a szoftver és a támogatás ára ennek töredéke.

Szintén a Szoftver Kompetencia Központ adatai szerint a nyílt forrású megoldások mellett döntők legnagyobb motiválója az ingyenesség vagy alacsony ár. Ez az előny azonban — mutatott rá egy vendég — vállalati vagy kormányzati léptékben, a megkövetelt rendelkezésre állást biztosító terméktámogatással együtt vásárolva már szinte teljesen elvész, így a nyílt és zárt forrású megoldások összevetésekor gyakorlatilag csak a műszaki paraméterek számítanak. A meglevő (zárt forrású) megoldások lecserélése nyílt forrásúra emellett jelentős költséggel járna. Korábban már készültek konkrét számítások meglevő rendszerek migrációjára, de az említett kiadások miatt az áttérés nem látszott gazdaságosnak — magyarázta Szittner.


A szakemberek számokat akarnak

Szittner Károly elmondta, hogy a Linuxhoz valóban értő szakemberek ritkák és a közigazgatás számára gyakorlatilag megfizethetetlenek. “A linuxos szakember mellett már csak egy ritkább szakember van, a linuxhoz és közigazgatáshoz egyaránt értő szakember. Egy kezemen meg tudnám számolni, Magyarországon hány ilyet találni” — mondta Szittner. Egy hozzászóló úgy vélte, gyakran maguk a szervezetek is érdekeltek a status quo fenntartásában, egy közigazgatási projektben az informatikai vezető a vékonykliens-architecktúra bevezetését a kimutatott előnyök ellenére ellenezte: félt a változástól illetve érdeke volt a korábbi technológia megtartása.

Jelentős hátráltató tényező a döntésnél a négyéves kormányzati ciklus, ami miatt csak kevesen kezdenek bele átfogó stratégiai átalakításokba. További nehézséget jelent, hogy az átállások várható hasznát, megtérülését (ROI) a “hagyományos” vállalatoknál bevált módszerekkel nem is lehet mérni, ugyanis az elért megtakarítások nem minden esetben annál a szervezetnél jelentkeznek, amely nyílt forrásúra cserélte szoftvereit. Ennek egyelőre nem is létezik általánosan elfogadott metodikája — mutattak rá a megjelent szakértők. Nem vagy csak alig állnak rendelkezésre a nyílt forrású megoldások több évre vetített TCO-adatai sem.

Az OpenDocument hozhat áttörést

Egyelőre tehát nem várható, hogy a nyílt forrású megoldások tömegesen terjedni kezdenek a közigazgatásban, bár a Chief Architect Clubon elhangzott vélemények szerint a közigazgatás nem a nyílt forrást ellenzi, jóformán minden változástól tart. Az OpenDocument formátumnak ugyanakkor nagy esélye van arra, hogy szerepet kapjon a kormányzati munkában: Szittner elmondása szerint felmerült annak lehetősége, hogy hivatalosan is javasolják: a dokumentum-feldolgozás és -archiválás során a szabványos és nyílt forrású fájlformátumot részesítsék előnyben. Ez a lépés hosszabb távon magával hozhatja az OpenOffice megjelenését is a közigazgatási intézményekben.

Forrás: HWSW

A közszféra immár nyílt forráskódú termékekre is pályázhat. Kérdés azonban, hogy beszélhetünk-e bármiféle Linuxos áttörésről, s hogy vajon mennyire sikerült kihasználni a 12 milliárdos keretet? Gondolataink a közbeszerzésről.

Baja Ferenc, infokommunikáciért felelős kormánybiztos tegnapi bejelentése szerint immár szabad az út a nyílt forráskódú szoftverek előtt, hogy azok végre hazánkban is áttörést érjenek el a közszférában. A hazai költségvetési, valamint a köz- és felsőoktatási intézmények a központosított közbeszerzés keretei között ugyanis most először pályázhatnak nyílt forráskódú szoftverek beszerzésére, míg eddig a közszféra szinte csak kizárólag a Microsoft termékeire pályázhatott.

Eltűnt 1 milliárd forint

Pedig az idei év sem úgy indult, ahogy azt a Linuxosok elképzelték. A Miniszterelnöki hivatal a most módosított 25 milliárd forintos közbeszerzést ugyanis anno még nevesítettem a Microsoftra és a Novellre írta ki, ám a közfelháborodás miatt ennek megváltoztatására kényszerült. Így jutottunk el a mostani bejelentéshez, aminek értelmében 12 milliárd jut nyílt forráskódú alkalmazásokra, és 12 milliárd a Microsoft és a Novell szoftvereire. 1 milliárd pedig valószínűleg a megszorítások miatt felszívódott.

Az eset önmagában pozitív, ám azon a hazai médiában megjelent kijelentéseket még nem kockáztatnák meg, hogy a Linux lenne a válság nyertese. Azt meg pláne nem, hogy az idei év a Linux éve lehet. Gyakorlatilag minden év elején van egy eset, aminek kapcsán könnyen el lehet mondani, hogy végre áttörés előtt áll a nyílt forráskód. Jól hangzik, el lehet adni a hírt, s az év végére kiderül, hogy gyakorlatilag arra még mindig várni kell. Én is leírtam már nem egyszer, többször megalapozatlanul nem fogom.

Képzésre nem lehet pályázni

Csak halkan jegyezném meg, a fő kérdés az, hogy a nyílt forráskód 12 milliárdos keretéből mennyit fognak majd a közintézmények felhasználni. Erre figyelmeztet Bódi Gábor, a Miniszterelnöki szakállamtitkára is, aki fontosak tartotta kihangsúlyozni: „Az idei próbaév lesz, a kezdeményezésnek sokféle végeredménye lehet, elképzelhető, hogy nem sikerül élni a lehetőségekkel, de az is lehet, hogy nem remélt mértékben történnek meg a lehívások“. Ráadásul a szakállamtitkár elmondása szerint a támogatási keretösszeg csak a licencekre vonatkozik, az átképzési költségeket az adott szervezetnek kell állnia.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke is: “A nyílt forráskódú szoftverek elterjedésével kapcsolatban az is kulcskérdés, hogy azokhoz milyen támogatás, illetve kompetencia van a piacon; ehhez megfelelő felsőigazgatási képzésre is szükség van“. Vagyis üdvözölendő, hogy immár Linuxos termékekre is lehet pályázni, ám figyelmeztető jel lehet a képzés szükségessége az átállás során, amelyet az érintett szervezeteknek maguknak kell megszervezniük.

Vegyünk egy fiktív példát. A Magyar Tengerhalászati Minisztériumban kikérik az IT-vezető véleményét arról, hogy mire is pályázzanak. Ő elmondja majd, hogy vannak a Microsoft és a Novell termékei, amelyekre a korábbi években is pályáztak, de újdonságként immár lehet már Linuxos szoftverekre is pályázni. Véleményem szerint nagy valószínűséggel az előbbit fogja javasolni, mert „x” sok éve ezt használják, a hivatal alkalmazottai azt szokták meg, s nincs szükség átképzésre. S az is előfordulhat, hogy végül a másik mellett teszi le a voksát, de ekkor még mindig lesz egy vezetőség, aki mindezt másképp gondolhatja. Egy ilyen átállás során ugyanis szükség van, hogy a szervezetet felkészítsék a változásokra, a mostani ínséges idők viszont talán nem a nagy váltásoknak kedveznek a közszférában.

Nem a szoftverrel van baj

Fontos kihangsúlyoznom, hogy nem a szoftverekkel van a baj, sokkal inkább az emberekkel, akik nem szeretnek hazánkban váltani. A jól megszokott dolgokat szeretik. S a kliensek előtt ülők is a Microsoft Windows és Office termékcsaládon nőttek fel, azt ismerik. Az ismeretlen pedig senki sem szereti. Jelenleg ugyanis Linux képzésen csak kevesen vettek részt, s nehéz nekik elmagyarázni, hogy ott is csak ikonokat látsz és klikkelni kell, ha az agyukban az rögzült be: az ismeretlen Linux. De ne legyen igazam, ám ez csak akkor derülhet ki, ha lezárul a közbeszerzési eljárás. Jelenleg egy nagyobb zsák pénzt mernék rá tenni, hogy nagyságrendekkel több pályázat fog érkezni a zárt forráskódok 12 milliárdjára, mint a hasonló összegű nyílt forráskódú társára.

Persze az is tény, hogy a nyílt forráskód 12 milliárdja többet ér, mint a zárté. A Linux licencek ugyanis olcsóbban elérhetőek. Emiatt egy cégnél elképzelhető, hogy emiatt döntenek a váltás mellett, ám ne feledjük: itt közbeszerzésről van szó, közpénzről. Így eme megfontolás nagy valószínűséggel nem sokat fog latba nyomni.

Ha viszont eltávolodunk a közszférától, a cégek felé, akkor már komoly érvek mutatkoznak a váltásra. Ezt támasztja alá az IDC független piacelemző cég Novell által támogatott felmérése, amely szerint a világméretű recesszió világszerte növelte a Linux-eladások számát. Egyre több vállalat keresi ugyanis a költségcsökkentés lehetőségeit, és választja a Linuxot annak a gazdaságossága miatt. Mint az a felmérésből kiderül, az informatikai vezetők több mint fele tervezi a Linux bevezetésének felgyorsítását a 2009-es évben: a válaszadók több mint 72 százaléka állította, hogy jelenleg is zajlik náluk a Linux bevezetésének kiértékelése, illetve már döntést is hoztak amellett, hogy 2009-ben növelik a Linux telepítések számát kiszolgálóikra, míg ugyanezt az állítást az asztali rendszerek esetében 68 százalékuk fogalmazta meg. Mindez jó hír a nyílt forráskódú megoldások szállítóinak. Beszédes például, hogy a Red Hat első negyedéves jelentése szerint 18 százalékos növekedést ért el az előző év ugyanezen időszakához képest, és 1 százaléka az előző negyedévhez képest.

Végezetül mondhatjuk, hogy maga a bejelentés mindenképpen üdvözölendő, de véleményem szerint egyelőre felesleges áttörésről beszélni. Hiszen mint Bódi Gábor is fogalmazott: “az idei próbaév lesz“.

Forrás: Nonstopüzlet

Bármilyen kézenfekvőnek is tűnik, hogy az olcsóbb – vagy akár ingyenes – Linux operációs rendszer váltsa fel a közigazgatásban az éves viszonylatban tízmilliárdos költséget jelentő fizetős szoftvereket, a hazai bürokrácia még nem érett meg ezek használatára.

A közelmúltban egy cikkben vázolta a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási alkalmazásának lehetőségét dr. Futó Iván, az APEH volt informatikai elnökhelyettese. Ebben – bár végső soron úgy fogalmaz, hogy az adott intézménynek kell eldöntenie, hogy milyen számítástechnikai rendszert használ – arra a következtetésre jut, hogy a három-öt évre számított úgynevezett teljes bekerülési költség (Total Cost of Ownership – TCO) a nyílt forráskódú szoftvereknél (például a Linuxnál) magasabb, mint a Windowsnál.

A Jegyző és Közigazgatás című lap (interneten sajnos nem olvasható, ezért ide pdf-ben feltöltött) írásában a szerző úgy vélekedik, hogy nyílt forráskódú rendszereknél az installálás, karbantartás, oktatás, dokumentálás, helpdesk szolgáltatás összességében többe kerül, mint a Windows esetében. A teljes bekerülési költség ezek miatt lehet magasabb a Linuxnál a fizetős Windowszal szemben – legalábbis Futó szerint.

A Microsoft már megírta

Ez az okfejtés nem ismeretlen a számítástechnikai piacon. Néhány évvel ezelőtt a Microsoft szponzorált egy olyan tanulmányt, amely ugyanezt mutatta ki: a TCO magasabb volt Linux, mint Windows esetén. A tanulmány elkészítésének módszertanát firtatók hamar rájöttek, hogy a hardverkörnyezet jelentősen eltért egymástól. Míg a tesztelés időszaka alatt a Linuxot az akkoriban elérhető legdrágább IBM szerveren futtatták, a Windows költségeinek kiszámításánál megelégedtek egy közönséges PC-vel. A két hardver ára közti különbség verte fel az üzembentartás költségeit – pedig ez nem szükségszerű, hiszen a Linux is elfut egy közönséges PC-n.

Nem maradt következmények nélkül a microsoftos turpisság: miután lelepleződött a machináció, a brit reklámfelügyelet (Advertising Standards Authority) a tanulmány további publikálásának, illetve az erre épülő marketingkampánynak befejezésére szólította fel a szoftveróriást, valamint eltiltotta a hasonló, félrevezető tanulmányok megjelentetésétől. A hazai közigazgatási lapban megjelent cikkben Futó nem részletezi a TCO-számítások forrását: ennek alapja éppúgy lehet a fenti, félrevezető kampány, mint saját, az APEH egyik vezetőjeként szerzett közigazgatási tapasztalata.

Pedig annál is fontosabb lenne ennek tisztázása, mivel a lap közigazgatási szakembereknek szól, nem informatikusoknak – kézenfekvő tehát, hogy az informatikai szaktekintély véleményét a hozzá nem értők készségesen elhiszik. Ugyanakkor kétséges, hogy saját tapasztalatait összegezte volna a szakember, hiszen az APEH-nál két, egymással összevethető méretű és funkciójú nyílt forráskódú és windowsos rendszer nem működött huzamosabb ideig.

Tapintatos költségszámítás

Tomka Gergely, a Linuxfelhasználók Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja érdeklődésünkre a cikk számos más hibájára is rámutatott, de a TCO kapcsán külön is megjegyezte, hogy ez a költség nehezen vethető össze egy ingyenesen beszerezhető és frissíthető szoftver, illetve a Windows esetében.
Tomka szerint nem véletlen a három-öt éves TCO-számítás, hiszen a Microsoft operációs rendszerének licencelése körülbelül ennyi időre szól (emlékezetes a Windows 95 után három évvel jelent meg a Windows 98, rá 2 évvel a Windows 2000, egy év múltán az XP, majd öt év elteltével a Vista). A Windows esetében tehát a licencdíjak miatti tapintatból nem szokás 10-15 évben gondolkodni, mivel Tomka szerint akkor már a TCO igen magas lenne.

Szentiványi Gábor, a Linux Ipari Szövetség elnöke ugyanakkor elmondta: létezik a Windowsnál olyan licencelési forma, amely éves fix összegű befizetést kíván meg, így elhúzható a licencvásárlás költsége. Jelezte: a Linuxból is választható fizetős változat, ami tulajdonképpen nem is a program megvásárlását, hanem a supportra való előfizetést jelenti. Nyilván míg egy magánszemély az asztali gépére sosem fog fizetős Linuxot vásárolni, egy vállalatnak, vagy hivatalnak előnyösebb ezt választania. Szentiványi szerint azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a TCO a nyílt forráskódú szoftverek esetében alacsonyabb, mint Windowsnál.

Tomka felhívta a figyelmet arra is, hogy a Windows-licenceket általában egy számítógép konfigurációra adják, így egy komplett vállalati hardverfrissítés külön költségbe verheti a céget – márpedig a számítástechnikai infrastruktúrát is frissíteni kell néhány évenként, ami új Windowsok vásárlásának a kényszerét jelentheti. Míg tehát a hardverfrissítés a Linuxnál nem jár szoftvercserével, a Windowsnál – elvileg – igen. Szentiványi ezt kiegészítette azzal, hogy a Windows-licenc ha lejár, a program használatára jogosulatlanná válik az ügyfél, míg ha valaki a fizetős Linuxot is választja, bármikor lemondhatja a terméktámogatást, magát az operációs rendszert továbbra is használhatja.

Macről, Linuxról nem adózhat

A fentiek ugyanakkor csak a TCO-számítást érintik – a közigazgatás egészének költséges szoftverbeszerzésének problematikáját nem oldják meg. A szoftver-, vagy éppen platformkérdés nem csak költségvetési szempontból fajsúlyos, hanem ott is érződik a megoldatlanság, hogy a nem microsoftos számítógépet használók a mai napig nem tudják elektronikus formában elküldeni adó- és járulékbevallásukat az erre tervezett elektronikus kormányzati felületen. Azaz: a Macet és Linuxot használókra az állam csak kötelezettséget rótt ki az e-bevallás kapcsán, kényelmes, korszerű megoldással nem szolgál.

Három évvel ezelőtt volt egy kísérlet, melybe három kistelepülés polgármesterei hivatalait vonták be. A Bérbaltavár (692 lakos), Győrszemere (2928) és Nagycserkesz (1910) hivatalában zajló kísérlet során a linuxos számítógépeket állítottak munkába. A kísérlet csúfos kudarcot vallott, mivel azok a speciális közigazgatási szoftverek, amelyeket a hivatalok nap mint nap használnak, nem készültek el Linux alá, így az önkormányzati dolgozók számára mindig futtatni kellett egy windowsos gépet is.

Bár ma már a korábbi projekt egyetlen résztvevőjét sem tudtuk elérni, Győrszemere mai polgármestere szerint bármilyen nyitottak is voltak a nyílt forráskódú szoftverek irányában, napi munkában nem lehetett teljesen áttérni a Linuxra. A polgármesteri hivatal – már a projekt idején is ott dolgozó – munkatársai szerint a rendszer hol működött, hol nem, a prompt válaszokat igénylő kérdésekkel, beállítási problémákkal nem tudtak kit felkeresni, a népességnyilvántartó és az iktatóprogramokat pedig sosem tudták működésre bírni a Linux alatt.

Szentiványi Gábor szerint a hasonló kísérleteknek nincs sok értelmük, a problémát épp a másik oldalról kell megragadni. Nem annak kell elsődlegesnek lennie, hogy milyen operációs rendszer fut az asztali gépen, hanem annak, hogy a közigazgatási szoftverek platformfüggetlenek legyenek. Például egy böngészőből elérhető, Javában írt szoftvert már mindegy, hogy milyen számítógépről használnak; ebben az esetben már előtérbe tud kerülni a nyílt forráskódú desktop Linux. Ahhoz azonban, hogy egységesítsék ezeket a sokszor igencsak eltérő közigazgatási programokat, erős központi akaratra lenne szükség, ami a hazai közigazgatásban nincs meg.

Linuxos alkalmazások

Nincs központja a közigazgatásnak

Például az önkormányzatok maguk intézik szoftverbeszerzéseiket, jogilag 3200 önálló szervezetről van tehát szó, ehhez járulnak a közigazgatás csúcsszervei, a minisztériumok és az alájuk tartozó intézmények (az ő szoftverbeszerzéseiket a Miniszterelnöki Hivatal egyik szerve intézi), továbbá számos más állami vagy önkormányzati fenntartású, különböző igényű szervezet: iskolák, kórházak, rendőrség, múzeumok, tűzoltóság stb.

Annak esélye, hogy a központi akarat egy jelentős költségmegtakarítással kecsegtető, platformfüggetlen szoftverre cserélje az összes most futó, vagy éppen fejlesztés alatt álló szoftvert, az esélye nulla – és nem csak az akarat hiányzik, hanem a közigazgatási struktúra sem alkalmas ehhez a nagyméretű átalakításhoz. A legegyszerűbb, legkézreesőbb megoldás továbbra is az, hogy az egyes közigazgatási szervezetek a jövőben is maguk intézzék szoftverbeszerzéseiket és fejlesztéseiket – a már meglévő, jól bevált, ámde irdatlan költségeket felemésztő Windows-rendszerhez.

prtnrPerjel (); var MyCikk = sysuri.substr(sysuri.lastIndexOf(‘/’) + 1, sysuri.lastIndexOf(‘.’) – sysuri.lastIndexOf(‘/’) – 1); function commentMeghiv () { if (foglalt==0) { getComment(MyCikk, ‘comments’); window.clearInterval(commentTimer); } } if (foglalt == 1) { var commentTimer=setInterval(“commentMeghiv ()”,500); } else { getComment(MyCikk, ‘comments’); }