Lin.OSS.Gov

In December the U.S. White House set guidelines for an open and transparent administration. The Open Source for America (OSFA) organization is now following up with tips for a governmental move to free software.

The Open Source for America organization is the largest lobbying group for free software in the U.S. Its members include Canonical, the Debian project, the GNOME Foundation, Google, KDE e.V., Novell, and Red Hat. Subsequent to the White House guidelines, the OSFA has set its own to help the individual governmental bodies in their move to free software by April 2010.

The relatively short and easy-to-understand document divides its recommendations into the categories Participation, Collaboration, and Transparency. In particular, “Agency procurement rules should explicitly reject preferences for particular products or development models” and instead “agencies should provide a means to receive unsolicited suggestions for free and open source software tools.” They should also use platform-independent online tools as much as possible and provide free licensing for internally developed applications to “facilitate sharing” across agencies.

The complete Proposed Guidelines for Open Government Plans are on the OSFA homepage. President Obama had already set a good example in October 2009 by converting the White House portal to Drupal.

Source: Linux Magazine

Is 2010 the “year of open source”? Probably not, but by the end of the year expect to see open source software everywhere.

So, we’ve made it through 2009 and the global financial turmoil and we’re at the start of a brand new year. Being 2010, it would be convenient to be able to predict that this will be the “year of open source”. But, of course, it won’t be.

Proprietary software won’t suddenly be wiped out by Linux and closed systems makers won’t be forced to release their code under an open source licence.

But Linux and open source software are getting stronger and there are many things to look forward to this coming year.

Mobile Linux

2010 is going to be a huge year for open source software (OSS) in the mobile sector and we can expect to see OSS appearing on everything from mobile phones to netbooks to tablets.

Of course, thanks mostly to the open source Symbian operating system, open source is already the dominant player on mobile phones, despite the disproportional hype given to proprietary systems such as Apple’s iPhone and RIM’s Blackberry. But Nokia hasn’t done a particularly good job of promoting Symbian’s openness since it acquired it in 2008.

Google, on the other hand, has done wonders with its Android OS which is now right up there with the likes of the iPhone and is getting better all the time. Android will, without a doubt, be in the headlines throughout the coming year as Google takes other mobile makers on head-to-head.

But open source will also start appearing on devices other than just mobile phones. Google’s Chrome OS and the Moblin OS are just a couple of the viable, Linux-based, alternatives for netbooks that will start to become important in the coming year.

A couple of years ago Linux look poised to take over the netbook market but Microsoft managed to claw back its dominance in this market with Windows XP.

This time around Microsoft may not be as lucky. There are indications that Linux now has its second wind and, together with a strong mobile phone presence, is ready to give Microsoft a serious fight in the ultra-portable space.

Internet

Open source has always been strong on the Internet and 2010 will be no different. Apache will continue to dominate in the web server space, as it has for so many years, and by the end of the year there is the strong possibility that the most popular web browsers will also be open source.

For years Internet Explorer has dominated this arena but its grip is loosening and Firefox and Google’s Chrome are making huge strides in catching up. Firefox already has 25% market share and Chrome, although a way back, has managed to oust Apple’s Safari as the third most popular browser.

IE does have a substantial lead at this point but has been declining steadily over the past year.

Gnome 3.0

We know that version 3.0 of Gnome, one of the most popular open source desktop interfaces, will be released this year. And we know that it is important for Gnome to get an interface overhaul.

What we don’t know, however, is how much trouble that will cause in the open source world or how quickly it will be adopted by users.

Looking back to the initial release of KDE4 in 2007 – a Gnome rival – and the division it caused in the open source community we can only hope that Gnome developers have learned from that experience. KDE4, admittedly, was a far bigger rewrite of the underlying code than Gnome 3.0 will be but it’s not always possible to predict exactly how users will react to a new interface.

Most popular Linux distributions will no doubt hold back on including Gnome 3.0 in their releases for the first few months as they wait to see what kind of fallout there is from the initial release. Either way, Gnome 3.0 will be an important step forward for the open source desktop which has started to feel a little dated over the past couple of years.

Slow but steady progress

Open source software may not be bracing to wipe out proprietary software in 2010 but its slow steady ascent will continue. In the process it will gradually change the face of IT as consumers become increasingly aware of alternatives to Windows and Mac OSX.

This doesn’t mean that there will be a dramatic increase in the number of Linux-based PCs on your local retailer’s shelves this year but there will be a gradual shift towards wider use of open source. Most of this will be organic growth as Linux users recommend it to their friends and family, who in turn spread the word. Microsoft won’t allow mass Linux sales on shop shelves without a serious fight, but there is little the company can do to combat the underground growth of open source software.

2010 will also be a year in which users will start to look for alternatives to paid-for software.

Online services such as Google Docs and Zoho Office will open users’ minds to new products and make them realise that free alternatives to proprietary, and often expensive, software are available.

In the world of business, open source will be an almost invisible but increasingly important part of enterprise systems. Everything from document sharing to VoIP to ERP will have an element of open source software in it, even if end users are unaware of it.

Even Microsoft will start playing a more open game, something the company started doing this year, as it realises that it is better to be part of the steady shift to OSS rather than its primary enemy.

Support

Most hardware vendors will continue to increase their levels of support for Linux in the coming year. Historically support for Linux from hardware makers was almost non-existent and it was mostly thanks to community projects that Linux users were able to use even the most basic of hardware.

But, as Linux use increases on mobile phones, netbooks, laptops and desktops, consumer-level support from vendors will increase. Distributors such as Ubuntu will increase their OEM programmes in 2010, pushing out more Linux to end-users and most vendors from Dell to Lenovo to Asus will extend their range of Linux-based products. This will mean that a growing number of products will ship with at least basic Linux support. Which in turn will increase demand for products running Linux.

2010 will not be the year in which Linux and open source surge to dominance; the shift will continue to be slow and steady, just as it has been for many years now. But, by the end open source software will be entrenched in everything from mobile phones to desktops and from servers to netbooks.

Source: MyBoadband

1.) A törvénymódosítás kulisszatitkai
december 15th, 2009

“Our greatest weakness lies in giving up. The most certain way to succeed is by trying just one more time.” Edison

Időrendben a törvénymódosításról.

2007 április 11-én indítottunk egy nyilvános listát a google groups-on, OpenReform címen az alábbi célmeghatározással: “Magyarországon átalakítani a politika és a politikai diskurzus impotens módon konfrontatív terét olyanná, ahol hitelesen bárki által használható, open source, open standard szerkezetben kidolgozott reformalternatívák versenyeznek egymással.” 35 tag segítette a munkánkat.

A fenti célmeghatározáshoz kapcsolódóan kidolgoztuk egy törvényjavaslat szakmai koncepcióját (máig hozzáférhető a neten).

Ez nem volt egyszerű: a ma látható változat a dokumentumnak a több mint négyezredik(!) verziója. Ennyi kisebb-nagyobb változtatást végeztünk a koncepción, mielőtt továbbléptünk volna.

A kialakult szakmai koncepciót az Igazságügyi Minisztérium szakértői (ugyancsak “társadalmi munkában”) jogszabályi normaszöveggé alakítottak.

Elsősorban Braun Péter és a jogi szakértők hatására a normaszöveg már a nyílt szabványok bevezetésére korlátozódott, annak érdekében, hogy a nyílt és a zárt forráskódok együttműködését megalapozzuk, és a lejtős csatamezőt legalább ebből a szempontból kiegyenlítsük.

Ezek után megkerestük azokat a cégeket, amelyek globálisan a nyílt szabványok elterjedésében voltak érdekeltek, hogy a továbbiakban együtt küzdjünk a közös célok érdekében. Itt lépett be a folyamatba 2007 nyarán Paál Péter az IBM és Szittya Tamás, a Novell vezetője, Basa Richárd a Novell igazgatója és Kéménczy Kálmán a Novell vezető konzultánsa, akik azóta is aktív támogatói a folyamatnak.

Először megpróbáltunk bejutni az akkori miniszterelnökhöz, cégestül. Én a nyílt szabványos reformfolyamatot lakmuszpapírként kezeltem: vajon tényleg szeretne-e értelmes reformokba kezdeni az akkori kormány, amelyek illeszkednek az általam is kívánatosnak tartott irányhoz, vagy csak kommunikálnak? Hát, sajnos megbuktak a teszten: még csak beszélnünk sem sikerült a miniszterelnökkel. Így év végével le is léptem a környékről.

2008 elején kezdtük szervezni a Nyílt Szabvány Szövetséget: a bejegyzéssel együtt rá is ment az év. Tagjai itt láthatók, tisztviselői itt, köztük IT körökben ismert Maróy Ákos, a Newtech Bp meetup és a Kalózpárt alapítója, Stefan Marsiske, a H.A.C.K. alapítója, és Radnai Marci, a Ramasoft elnök-vezérigazgatója.

Elnökünk Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

Támogatóink a nyílt szabványos meetup-csoport 38 tagja.

Az érdemi tevékenységünket 2009-ben kezdtük. Több projektünk közül most azt a projektünket emelem ki, amely végül a törvénymódosításhoz vezetett. Szerettük volna elérni, hogy Klézliné Imre Borbála, aki a Kekkh E-közszolgáltatásokért felelős, hihetetlenül koncepciózus, energikus, okos, jószándékú és kedves elnökhelyettese, sikereket érjen el abban a projektjében, hogy költözés esetén ne kelljen minden egyes közműhöz (víz, csatorna, gáz, villany, távfűtés) külön-külön bejelentkeznünk: elég legyen egyetlen helyen leadnunk az adatainkat, és utána minden nyílt szabványos formában automatikusan kerüljön átírásra.
Ez a projekt túl nagy falatnak bizonyult, elsősorban adatvédelmi okok miatt, ezért közösen a közműszolgáltatókkal egy kisebb, de kapcsolódó projektet választottunk a nyílt szabvány alapú együttműködésre, ahol az adatvédelem szempontjai könnyebben érvényesíthetőnek tűntek: a védett fogyasztók ügyét. 2009 június 30-án 5 szervezettel együtt levelet írtunk a mostani (MSZP-s) miniszterelnöknek és a Költségvetési Bizottság (Fideszes) elnökének, a védett fogyasztók nyilvántartásának az ésszerűsítése érdekében.

A kezdeményezés érdekessége, hogy a 6 aláíró szervezet között találjuk mind a fogyasztók, mind a közmű-szolgáltatók, mind pedig a helyi állam képviselőit – azaz a levél igazán széles társadalmi konszenzuson alapul.

A közös kezdeményezés nyilvánosan több helyen jelent meg, a legrészletesebb cikk (benne rövid interjúk a szervezetek vezetőivel) itt található.

Az elmúlt fél évben az együttműködés folytatódott. A közös munka során arra jutottunk, hogy a védett fogyasztókat (+ általában a fogyasztót), és az állampolgárokhoz 93(!) csatornán eljutó támogatások átláthatóságát mind a támogatottak, mind a támogatók, mind pedig az adófizetők számára rövid távon akkor szolgáljuk legjobban, ha az E-közszolgáltatási törvényt javasoljuk nyílt szabványosítani.

Miért? Mert ha az állampolgárok nyílt szabványos, géppel feldolgozható formában jutnak az adataikhoz, akkor szabadon rendelkezhetnek fölöttük, pl. azzal az információval is, hogy védett fogyasztók-e vagy sem.

És ha a közműszolgáltatók nyílt szabványos formában csatlakozhatnak az állami központi rendszerhez, amelyhez törvény szerint 2010-től kötelességük csatlakozni, akkor senki sem kérhet el csupán a csatlakozásért akár több milliárd forintot tőlük (amit természetesen a fogyasztókra hárítanának).

Innentől kezdve a folyamat két természetesen két szálon futott.

A Fidesznél Dán Karcsin, Fericsán Anitán keresztül a segítőkész Fónagy Jánosig: a Fidesz frakcióvezetése támogatta a javaslatunkat, végül azonban adminisztratív okokból nem sikerült módosítót vagy közös módosítót beadni. Továbbá Wenczel Richárdon keresztül Nyitrai Zsoltig, aki pozitívan viszonyult a kezdeményezéshez, de már csak túl későn sikerült összefutnunk.

A MSZP-n belül Mesterházy Attila támogatta a javaslatot, Bajnai Gordon nem ellenezte, és Márfai Péter adta be hivatalosan.

A beadás küszöbén a kormány részéről Szittner Károly szakszerű, élesszemű, a rendszer integritása fölött éberen őrködő, ugyanakkor a kölcsönösen elfogadható, közérdekű megoldásokat aktívan kereső segítsége tette kormányzati szempontból kifogástalanná a javaslatunkat.

A folyamatot áttekintve: a kezdetektől, a három év folyamán több mint 100 ember járult hozzá erőfeszítéseinkhez valamilyen formában.

Közülük többen lettek, többen lettünk barátok.

Ha másért nem, az országmegváltás már csak ezért is megéri:)

Köszönjük. Mindannyiuknak. Egymásnak.

Folyt. köv.

Forrás: http://nyissz.hu/blog/a-torvenymodositas-kulisszatitkai/

A parlament tegnap este 7 óra 13-kor 197 igen, 1 nem, 146 tartózkodás arányban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az általunk javasolt nyílt szabványos törvénymódosítást tartalmazta.

Bár ez még nem a Kánaán:), azért vegyük észre, hogy győztünk: a továbbiakban az állami hivatalok, a közműszolgáltatók és az állampolgárok e-kapcsolatairól törvény mondja ki, hogy nyílt szabványosnak kell lenniük:)))

Szervezeten kívül három éve (2007 elejétől), a Szövetségen belül az alapítási folyamat elkezdésétől számítva 2 éve, befejezésétől számítva 1 éve ezért küzdünk.

Ez természetesen csak az első lépés: rengeteg munka van még hátra. De azért merjünk örülni:)))

Egyeztetve a kormány képviselőjével, eredeti javaslatunkat radikalizálva(!), ezt a szöveget adtuk be (változtatások kiemelve):

“A 2009. évi LX. törvény az Elektronikus közszolgáltatásról (a továbbiakban: Ekszt.) 2. § e) pontja helyébe a következő lép, és a 2. § a következő o) ponttal egészül ki:
2. § e) hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek;
2. § o) közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén,
oa) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható,
ob) amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más – a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu követelményeinek meg nem felelő – szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és
oc) amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.
Az Ekszt. 11. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
[A központi rendszer ingyenes szolgáltatásként (a továbbiakban: alapszolgáltatás) biztosítja:]
11. § (1) e) az ügyfélkapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét;
f) a hivatali kapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét.
Az Ekszt. 16. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
(11) Az ügyfélkapunak meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek.
Az Ekszt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
19. § (4) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtója, valamint a központi rendszer üzemeltetője köteles biztosítani, hogy az érintettek személyes, valamint az elektronikus tárhelyen elhelyezett adataik sorsát a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül nyomon tudják követni.
Az Ekszt. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő két bekezdés lép:
24. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz, nyilvántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül hozzáférjen, és azokat kérelmére számára elektronikusan megküldjék. Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtók kötelesek e szolgáltatást a központi rendszer útján közhasznú kapun keresztül is nyújtani.
(2) A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen, a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül férhet hozzá, más adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthető.

Ehhez a kormány – egyeztetés nélkül – még a következő (szempontunkból azonban nem lényeges:) kiegészítést tette hozzá:

Az Ekszt. 31. &-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az egyes elektronikus közszolgáltatásokért valamin a regisztráció díjköteles eljárási cselekményeiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.”

Miért radikálisabb az elfogadott változat a korábban javasolthoz képest?

Mert nem nem alternatív nyílt szabványos kapukat nyit a központi rendszeren, hanem kimondja, hogy a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak kötelező “közhasznúnak” (= nyílt szabványosnak) lennie. Itt pedig nincs pálya a manőverezéshez: a “közhasznúság követelményeinek megfelelő” kifejezésnek a törvényi definíciója az és csak az, amit mi a nyílt szabvány definíciójaként fejlesztettünk ki még 2007-ben. Ez ellen lehet érvelni, de csak a jogrendszeren kívül. (A “nyílt szabvány” kifejezést állítólag azért nem tudtuk behozni, hogy ne kelljen változtatni a szabványtörvényt.)

Forrás: http://nyissz.hu/blog/gyoztunk-a-parlament-elfogadta-a-nyilt-szabvanyos-torvenymodositast/