Új társadalmat szül-e a számítástechnika permanens forradalma?
Hát megjött. Bennünket is elért és beterít. Először lubickolhatunk a páneurópai, azután a magyar változatban is. Windows 95 a jelszó most, 1995 vége felé. Jövőre pedig, amire a megjelenése kiváltotta izgalom utolsó hulláma is elül, már meg is jelenik a másik operációs rendszer, a Windows New Technology (NT) új kiadása, és az is kék-fehér Windows 95-arcot kap.
A Microsoft a permanens forradalom állapotában leledzik – tudhattuk meg Bill Gatestől, aki megvizitálta hazai leányvállalatát, Windows 95 és Office souvenirt adott Horn Gyulának, mosolygott, és ügyesen propagálta az elektronikus levelezés előnyeit az Operában meg a tiszteletére adott díszebéden. Ez a forradalom először megszülte a DOS-t, a Windowst, az NT-t, majd a Win 95-öt. A Microsoftot általában nem szokás a trockizmussal együtt említeni, de Bill Gatesnek e kérdésben igaza van: cégének termékei alapjaiban változtatták meg és folyamatosan alakítják az emberek és a számítástechnika viszonyát. E kapcsolat következő láncszeme, az újrarendeződés eszköze a Windows 95.
A szoftver még alig került a piacra, de Bill Gates máris 1,5 milliárd dollárt keresett a termékén. Augusztus 24. előtt a Microsoft részvényei a tőzsdén 84 dollárt értek, mára elérték a 95 dolláros határt. Mivel a cég elnökének potom 141 millió darab van a birtokában… A Microsoft által reklámkampányra szánt 200 millió dollár a tízszeresét hozta a konyhára.
A Windows 95 olyan, akár egy eposz: 15 millió sornyi kóddal írták, és ami igazán új benne, az alig látszik. A felhasználók zöme nem törődik azzal, hogy operációs rendszere 16 vagy 32 bites, elég, ha gyorsan futnak alkalmazásai. Probléma az alapkódok újraírásából akkor adódik, ha a korábbi Windowsra írt szoftverek hibásan működnének az új felületen. Erről nincs szó, a megoldatlan gondokat a vírusellenőrzés és -védelem jelentheti. A külcsín megváltozott, de a programok működtetésének, irányításának módjában igazán jelentős változtatást nem hajtottak végre, csupán azoknak okoz kényelmetlenséget, akik hozzászoktak ahhoz, hogy minden parancsot a billentyűzet és nem az egér segítségével adnak ki.
A korábbi Windowssal ellentétben az új kiadás nem kényszeríti a felhasználót arra, hogy számítógépen írt levelének a levél.doc nevet adja, már 256 betűből állhat a szövegfájl neve, így értelmesebbé válhatnak a szoftverek és dokumentumaink azonosítói is. Az otthon megírt levelet nem kell a hagyományos postára bízni, egy egérkattintással elküldhető elektronikusan is.
Az operációs rendszer lehetőséget ad az Internetre és a Microsoft Networkre (ez utóbbira pénzért) történő kilépésre, így kapcsolat teremhető a Föld bármelyik nyilvános adatbankjával, lehet olvasni, játszani, dolgozni és vásárolni otthonról az Internet és a hálózatok jóvoltából.
Ebben jelenik meg tisztán a Microsoft piaci stratégiája, amellyel maga előtt tolja, hajtja a felhasználók millióit. Megteremtette és beépítette szoftverébe az elektronikus levelezés előnyeit; lehetőséget adott az Interneten való csavargásra; alapszolgáltatás a videó és hang lejátszásának lehetősége, mindezek felkorbácsolják a felhasználói igényeket – ugyanezt megtette az IBM is az OS/2 Warp operációs rendszerében -, akik élni is akarnak ezekkel a lehetőségekkel. Pénzt akarnak otthonról átutalni, meg akarják nézni a CNN videóit az otthoni PC-n,
miközben a család a tévére és a Dallasra mered. Ezek a többletszolgáltatások teremtik meg a Windows, a telefon- és tévéhálózatok továbbfejlesztésének alapját, ezek hozzák el a hálózati multimédia, a „világszórakoztatás” számítógépes korszakát. Nem véletlen a Microsoft emelt szintű együttműködése a távközlési, adatátviteli, szórakoztatóipari és tájékoztatási cégekkel. A Windows 95 ezért a Microsoftjövőkép formálta számítástechnika és az új, információs társadalom XXI. századi alapköve.
Bill Gatestől a Karinthy Frigyes Gimnáziumban megkérdezte egy srác, ad-e ahhoz is támogatást, hogy otthoni személyi számítógépét a Win 95 futtatásához kibővítse. A Microsoft elnöke válasza számunkra nem evidencia, ő ugyanisfilléres – azaz néhány száz dolláros – memória- és merevlemez-bővítésről beszélt.
Az átlagos hazai felhasználó a Windows 95 miatt döntés elé kényszerül: lecserélje-e 386-os, négy megabájt memóriájú, 200 megabájtos merevlemezű PC- jét – amelyen lassan ugyan, de fut az új rendszer minimum 486-osra vagy Pentiumra, amelyben 16 megabájtnyi memória, CD-ROM és legalább fél gigabájtos merevlemez is van, és vegyen modemet, fizessen elő a Microsoft Networkre, a CompuServe-re vagy az Internetre. Ezek a bővítések ma még 100- 120 ezer forintba kerülnek. Aki elveti a bővítés gondolatát, lemarad a számítástechnika vonatáról.
Ezért még kérdéses: kié lesz a Windows 95? Szinte biztos, hogy mindenki hozzá fordul, aki IBM- kompatíbilis PC-n multimédiás alkalmazásokat futtat, és szüksége van hang- és mozgóképvezérlésre. Használni fogják azok is, akik egyszerű Internet-kapcsolatra és a Microsoft online szolgáltatására vágynak. Használják azok, akik nem akarnak lemaradni, szeretik az újat, nem riadnak vissza a változásoktól. Szóval sokan térnek át rá. Néhány tucat millió ember.
De lesznek tétovázók is. Akik átgondolják, vegyenek-e újabb memóriamodulokat, merevlemezt, alaplapot, és akik Windows 3.1-esükön csak egy alkalmazást, Wordöt, Worksöt futtatnak. Ők nehezen tértek át a DOS-ról, vagy csak a Windowst tanulták meg, így nincs szükségük másra, többre, nagyobbra. Ők is sokan vannak. Nekik volt kitalálva a Windows. A Microsoftnak őket is sikerült számítógép elé ültetnie. Ez sem volt kis teljesítmény.
Dombi Gábor
Megjelenés: Népszabadság, 1995. szeptember 12., 14. o.