-
Francesco Tirelli az Új Életben
A magyar mediában elsőként az Új Élet adott hírt a Francesco Tirelli fagylaltozója című mesekönyv magyar kiadásáról! 2021. január 1., 8.o.
-
A 2020-as év magyar zsidó könyvei – Dombi Gábor összeállítása
Az alábbi listába olyan könyvek kerültek, amelyek a (magyar) zsidók történetével, kultúrtörténetével foglalkoznak és 2020-ban jelentek meg. Ezek kiegészültek olyan művekkel, amelyek fontosságuk miatt kerültek a listába, másrészt olyan témával foglalkoznak (pl. Auschwitz), amelyek súlyosan befolyásolták a magyar zsidók sorsát. Érdemes összevetni, hogy a magyar zsidó sajtóban melyikről jelent meg bármilyen ismertetés, vagy annál több: kritika. Nagyon szegény a könyvismertetők száma. Ebből az következik, hogy akik biztos vásárlói lennének ezeknek a könyveknek, azok alapvetően nem ismerik, nem ismerhetik ezeket a munkákat. Az összeállításhoz a lira.hu oldalt használtuk. Természetesen így is van olyan kötet, ami kimaradt a szemléből. Például olyan könyv, ami nem került nagykereskedelmi forgalomba, s közvetlenül a kiadótól vagy egyéb helyen…
-
Egy holokauszt mese Budapesten és egy történet a hanukáról
November végén parázs vita folyt a Zsidó múlt és a Holokauszt és a családom című Facebook-csoportokban arról, hogy lehet-e mesét írni a holokausztról gyerekeknek? A válaszok megoszlottak a „nem”, az „igen, de”, és az „igen” (és példák) között. Ezt követően megjelent egy olyan mesekönyv, ami azt bizonyítja, hogy a kisebbeknek, 10-12 éveseknek is lehet értő módon bemutatni a holokauszt dermesztő drámáját. A mese szerint hetvenhat évvel ezelőtt Francesco Tirelli olasz fagylaltos volt Budapesten. A második világháború alatt sem tért haza Itáliába, bízva abban, hogy olasz állampolgárként nem eshet baja a magyar fővárosban. Ezt az előnyét arra használta fel, hogy életeket mentsen: a külső-erzsébetvárosi fagylaltüzletében zsidókat bujtatott, élelmezett 1944/45 telén. Gyerekeket,…
-
Király utcai lovag a bécsi Burgban
Adolf von Sonnenthal élete Ritka eset egy-egy épület történetében, hogy szinte építésétől, a 19. század első felétől generációkon keresztül követhetjük (egykori) lakói élettörténetét. A régi Pest, s később Budapest leghíresebb, „óránként egy aranyat jövedelmező” bérháza, az 1937-es lebontásáig a Király utca sarkán álló Orczy-ház volt, amelyben fennállása során családok ezrei laktak. Sok itt született kisgyerek sorsa leszármazotton át hosszan követhető. Innen származik a németül legkifejezőbben megszólalni tudó bécsi színész, korának talán legnagyobb színművésze, Sonnenthal Adolf. (Itt született később Ludwig Barnay Németország ünnepelt színésze is.) Az Orczy-ház ekkoriban a pesti zsidóság központja volt, amelyben lakások, üzletek, raktárak, irodák is voltak. De az udvaron állt két zsinagóga, itt ülésezett a pesti zsidóság…
-
„Úgy eszik ez a csontváz-ember, mint egy műevő a falusi vásárokon”
De mi az a műevő? Eltűnt a közbeszédből, a sajtóból, s talán már csak kevesen tudják, mit jelent a műevő szó, noha a jelenség hatásával mind a mai napig találkozunk. Emlékezzünk a Covid előtti életünkre, s arra, ha az ember megengedheti magának, hogy étteremben ebédeljen, vacsorázzon, s nincs megszokott, kedvelt „törzshelye”, akkor jön az étteremvadászat. Ilyenkor a kukucskálás az ablakon az első: milyen benyomást kelt a hely. (Ezért öngyilkos húzás elrejteni egy éttermet függönyök, falak mögé, ugyanis az étterem – színház is.) Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Az Angol kávéház és a Gambrinus Bor és sörcsarnok az Erzsébet körúton (mandadb.hu) Kevés szomorúbb hely van az üres étteremnél. Az üres étterem…
-
Mesemondás és holokauszt
Előhang egy mesekönyvhöz és egy kutatáshoz Vajon lehet-e mesét írni a holokausztról a gyerekeknek? – tettem fel a kérdést a Zsidó múlt (1) és a Holokauszt és a családom (2) című csoportokban 2020. november 24-én. A Zsidó Múlt csoportban 18 reakció, 94 hozzászólás született a kérdésre; Holokauszt és a családom csoportban 42 reakció, 118 hozzászólás érkezett. A válaszok megoszlottak a „nem”, az „igen, de”, és az „igen” (és példák) között. Úgy vélem, előbb-utóbb érdemes lenne részletesebb, széles spektrumú kutatást folytatni a holokauszttal kapcsolatos gyerekirodalom témájában, hogy kitekintést nyerjünk a nyugat- és kelet-európai, az észak-amerikai és izraeli irodalomra is. 1. Amikor néhányan úgy vélekedtek, hogy nem lehet mesét írni a holokauszt…
-
Miért fontos a magyar zsidók számára a bécsi Seitenstettengasse zsinagógája?
November 3-án, hajnali egy órakor döbbenten néztem az internetre felkerült, egy térfigyelő kamara által rögzített felvételt, amin egy fehér ancúgba öltözött felfegyverzett alak elől a bécsi Seitenstettengasse-ban egy ablakmélyedésébe húzódó fiatalembert a terrorista egy gépfegyversorozattal leterít. A gyilkos elmegy, majd visszajön, kibiztosítja pisztolyát, és újra belelő a már földön fekvő emberbe. Teljesen ledermedtem az alig pár órája megesett szörnyűség képei láttán. Végtelenül sajnáltam azt a fiatalembert, akit az elő képkockákon még bizonytalannak véltem látni: nem tudta eldönteni, hogy visszaforduljon és eliszkoljon, mint a barátnője; vagy elég, ha félrehúzódik a fegyveres alak közeledte láttán. Sajnos rosszul döntött. Egy másik térfigyelő kamera még pontosabb képeket mutatott. A fiatalember valójában egy étterem földig…
-
Interjú az Osztályellenségek című könyvről, a zsidó történeti kutatásokról és a zsidó ifjúságról
A letölthető PDF ITT.
-
Három férfiarc az Orczy-házból: Adolf von Sonnethal, Barnay Ignác és Ludwig Barnay
-
Szénási Sándor írása a 168 óra c. hetilapban a kitelepítés könyvről