-
Egy zeneszerző, Sundance Kid és a Rabbiképző
Nekrológ és életpálya: Burt Bacharach
-
Budapest első zsidó „helytörténésze” – Groszmann Zsigmond válogatott írásai
Kácsor Zsolt írása Groszmann Zsigmond (1880-1945) budapesti rabbi és történész válogatott tanulmányait, valamint újságcikkeit tartalmazza az a kétkötetes munka, amelyet az Infopoly Alapítvány adott ki Dombi Gábor válogatásában és szerkesztésében. Akit legalább olyan szenvedélyesen érdekel a pesti zsidóság története, ahogyan azt Groszmann rabbi kutatta, annak ezt a könyvet feltétlenül el kell olvasnia. Tavaly került a kezembe a Groszmann Zsigmond (1880-1945) rabbi, történész válogatott történeti írásainak I-II. kötete, s habár azt gondoltam, hogy végzek az olvasással egy hónap alatt, a két kötet tanulmányozása alaposan elhúzódott – köszönhetően annak, hogy e szerző értékes és fontos tanulmányaira igenis rá kell szánni az időt. Nagyon is igaza van Dombi Gábornak – aki a kétkötetes művet válogatta és szerkesztette…
-
„…MINDIG LÁTOM A JÖVŐT” – HERZL TIVADAR NAPLÓJA MAGYAR NYELVEN
A 2022-es év egyik legfontosabb könyvpiaci eseménye volt Herzl Tivadar 1895 és 1904 között írt naplójegyzeteinek megjelentetése.
-
Héjjas Flóra recenziója
Dombi Gábor: Osztályellenségek Megjelenés: Századok – 2022 / 6. szám. 1268-1270. o. TÖRTÉNETI IRODALOM Dombi Gábor: Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai (Héjjas Flóra) Forrás: https://adt.arcanum.com/hu/view/Szazadok_2022/?pg=1289&layout=s
-
Két zsidó utazott a vonaton…
Előadás az OR-ZSE szabadegyetemén
-
Mesekönyv és történelem Hanukára
2022-ben december 18-án este kezdődik a Hanuka ünnepe! Hetvenhat évvel ezelőtt Francesco Tirelli egy olasz fagylaltos volt Budapesten. A második világháború alatt sem tért haza Itáliába, bízott abban, hogy olasz állampolgárként nem eshet baja a magyar fővárosban. Ezt az előnyét arra használta fel, hogy életeket mentsen: a fagylaltüzletében zsidókat bujtatott, élelmezett 1944/45 telén. Gyerekeket, felnőtteket. Ők a kemény körülmények ellenére megtartották a zsidó szokásokat: az egyik gyerek, Péter rájött arra, miképpen készíthetnek hanukiát (a Hanuka ünnepén használatos gyertyatartót) a fellelt eszközökből a fagylaltüzlet hátsó traktusában. A bújtatott zsidók és megmentőjük is túlélték a háborút. Francesco Tirelli meséjét az izraeli Tamar Meir írta meg 10-12 éves gyerekek számára mesekönyvében, amit Yael…
-
Eltűnik a bólesz, megnézni jó lesz
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum “Jó lesz a bólesz” című kiállítása november végén bezár. A zsidó gasztronómia témáját körüljáró bemutató egyedi a maga nemében: egyszerre ad művelődéstörténeti áttekintést a magyarországi zsidó szakácskönyvekről, szerzőikről, kiadóikról és persze tartalmukról. A kurátorok és rendezők a zsidó konyha és háztartás korhű képét varázsolják a látogatók elé. Tehát aki még szeretné megtekinteni a kiállítást, annak mielőbb ki kell látogatnia Óbudára, Krúdy Gyula utolsó lakhelyére. Utóhang egy kiállításhoz Grosz Mihály és Dannenberg Julianna fia, Jónás, Nyitra megyéből érkezett Budapestre. Míg ő Vicsápon (Vicsáp-Apáti, ma: Výčapy) született 1852-ben, Karolina húga (1856) és Nátán öccse (1858) már két faluval arrébb, Zséren (ma: Žirany), míg Márkus már Baracskán (1861) jött…
-
5 perc Somér
(Beszédtervezet a Hasomer Hacaír 110. születésnapi évfordulós rendezvényére, 2022. október 14, JDC Bálint Ház, Budapest ) Sohasem volt unalmas soméresnek lenni. A szervezet magyarországi története az izgalmas, sőt nagyon gyakran veszélyes események láncolata. A hazai Somer életében még nem volt olyan hosszú – veszélyek, üldözés, zsidóságon belüli harcok nélküli – békés szakasz, mint a rendszerváltás után eltelt idő. (De meg kell jegyeznünk, hogy szomszédos Ukrajnában dúló háború komoly nemzetközi aktivitásra sarkallta magyar somérosokat is.) A magyarországi HaSomér Hacaír hivatalosan 95 éve jött létre. De jelentősen különbözik az akkori zsidó fiatalok és a maiak helyzete. Akkor egy kemény szabályokat szabó, rosszabb életminőséget kínáló, az antiszemitizmust hivatalos politikává emelő korszakban kellett helyt…
-
A piros esernyő nyomában
A szlovákai Bábaszék (Babina) olyan, mint egy gyors patak völgyének vize: beszalad az utazó és máris kint találja magát a falu másik végén. Ami miatt mégis megéri lekanyarodni a falu mellett elfutó 66-os főútról, az Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye. És bármilyen apró is az 522 lelkes falu, akad ott látnivaló. Jó elindulni az édes-szomorú regény fektette nyomokon: hátha a történetek mélyén lappang még ma is olyan titok, ami felfedezésre vár. Janka lányomnak kötelező olvasmány a nyárra, ezért indultunk Mikszáth és regénye után, megnézni a ravasz uracskák Besztercéjét és az importált zsidónő Bábaszékét. A település Mikszáth életében is szlovák nyelvű falu volt, és akkoriban majdnem kétszer annyian lakták, mint manapság.…
-
A Fröhlich vége
Legalább egy éve nem fordultam meg a Dob utcában, s meglepődve láttam, hogy a hajdani Fröhlich cukrászdának már nyoma sincs. Jövőre lett volna 70 éves a Fröhlich György 1953-ban alapította hely. Megértem, hogy a mai világban nehéz megküzdeni a vállalkozói lét nehézségeivel; tovább kell lépni, ha az utódoknak másfelé kanyarodik az útja. Ez az élet rendje. De a miliőt és a nevet sajnálom. Nem hiszem, hogy az új név olyan egyedi, különleges, sokrétű jelentéstartalmat hordozó lenne (Cameo Cafe & Bár), mint a Fröhlich. Nekünk, helyieknek nem csak édességet, kávét, hanem a zsidó lét vállalását is jelentette. Feltételezem azt is, hogy a Fröhlich család nem venne automatikusan a nevére egy bárt.…