-
Békét Vietnamnak!
Ötven éve ért véget a vietnami háború. 2022. március 29. Valamelyik május 1-i felvonuláson (fiatalabbaknak: kötelező békemenet, de adnak virslit és sört mellé) egy szürke egyenruhás munkásőr bácsi a kezembe nyomott egy „Békét Vietnamnak!” feliratú kék zászlót. Nagyon szép zászló volt, de nehezen olvasható, mert gyönyörű kalligráfiával volt beleszőve a szöveg. (Nem sárgával, fehérrel.) Mindenesetre azzal a nagy zászlóval együtt sem érte el magasságom akkor a másfél métert, így sajnos vajmi keveset tehettem a békéért, a vietnámi háború lezárásáért, ami éppen 50 éve ért véget. A szuperhatalom USA visszavonulni kényszerült a politikailag vállalhatatlan és mellesleg megnyerhetetlen, durván pusztító vietnami háborúból (ez is egyfajta észak – dél háború volt), amihez az…
Ezeket is érdemes megnézni
Arcok a régi Orczy-házból 2.
Kultúraközvetítés és a magyar zsidóság (1987-1990)
A báróné, a szeretője és egy revolver
-
Levélváltás Dimitry Shurov ukrán zeneszerzővel
Egy hete, amikor az RTL Klub bemutatta A nép szolgája című sorozatot a Volodimir Zelenszkij főszereplésével, aki ma Ukrajna elnöke, a fülemben ragadt a film főcímzenéje. https://www.youtube.com/watch?v=Wy1ZxI65I70 A stílusában az 1980-90-es évek magyar filmgyártására emlékeztető, nagyon kelet-európai filmsorozat színészei tehetségesek, s maga a humoros sorozat azért is figyelemre méltó, mert politikai hatalomhoz juttatott egy olyan embert, aki a maga erejéből ért el sikereket a civil életben, és nem volt korábban „hivatásos” politikus. S talán ez az első ukrán film, ami bejárja a világot. A véleményemet egyébként a film rendezéséről, vágásáról inkább megtartom magamnak. Az egyszerű és hatásos, melankolikus és balladaszerű főcímzenét viszont meghallgattam a Youtube-on több előadó előadásában is, többnyire…
Ezeket is érdemes megnézni
Francesco Tirelli az Új Életben
Mesemondás és holokauszt
KFT: a rossz közérzet évtizede
-
Játék a bombazáporban
1970. január 17-én mutatták be a budapesti Madách Kamaraszínházban Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című színpadi játékát. A „játék” szót nem véletlenül használta a szerző. A színdarabban Budapest 1944-45-ös ostromakor egymáshoz sodródik egy bujkáló zsidó lány és egy gyilkossá lett, katonaszökevény fiú egy üres gellérthegyi villában, és az ágyúzások, bombázások förgetegében játékkal ütik el az időt, űzik el félelmeiket és álmodják meg jövőt. Huszti Péter és Almási Éva főszereplésével, Ádám Ottó rendezésében színpadra vitt művet a szerző így reklamírozta a Film Színház Muzsika 1969-es utolsó számában: „Darabomban két fiatal embert vet össze a történelem véletlene, s ők a kiélezett helyzetben végigjátsszák, amit a jövőjükről képzelnek, vagyis mindazt a szerepet, amivel tartozik…
-
Történelemóra a felhőkből
Egy Facebook poszt háború idején Boldogult gyerekkoromban Máthé Pál tanár úr volt a történelemtanárom, 8 éven keresztül. Ugyanis ugyanott folytathattam a gimnáziumot, ahová általános iskolában jártam. Mindez vala a Ságváriról elnevezett középiskolában, melynek nevét később visszamagyarosítottak az utca nevére, Trefortra. A néhai Máthé tanár úrnál imádtam a történelmet, s ez a szeretet, bár nem kölcsönös, azóta sem csökkent. Szinte évenként mondta el történeti alaptézisét: Gyerekek, nézzetek a térképre! És mi néztünk. És megmagyarázta. Itt vagyunk Közép-Kelet Európában, ahol mindig nagy az átmenő forgalom, az utak délről és északról, keletről és nyugatról itt futnak össze. A Balkántól, az Adriától észak felé, a borostyánban gazdag északról a mediterrán kikötőkbe erre vezetett út.…
Ezeket is érdemes megnézni
Az Ünnepi könyvhét kezdetei
Arcok a régi Orczy-házból 2.
Ki veszi át? Karinthy Ferenc: Staféta c. könyvéről (1991)
-
Száz éve ment el a legnagyobb Kiss
Hosszú szenvedés után, 1921 utolsó napján hunyt el Kiss József költő, író, lapszerkesztő. A magyar irodalomban általa kapott helyet a zsidó hiteles alakja abban a korban, amikor a jogegyenlőség megadása nyomán (1867, 1895) megindult a magyarországi zsidóság asszimilációja, s javarészt elmagyarosodva bekapcsolódott az ország modernizációjába. Kiss József pályája és költészete is visszatükrözi e változásokat, az állandó átalakulás dinamikáját. A Tisza-közeli Mezőcsáton született 1843-ban, egy helyi zsidó kereskedő és kántor fiaként. Gyermekkorában Gömörben, Almási Balogh Sámuel, serkei református lelkész és könyvtára alakította a magyar nyelvi és irodalmi készségeit. Zsidó iskolában héberül és – tanítója révén – oroszul is megtanult. Megfordult jesívában (felsőbb zsidó vallási iskola) Miskolcon, majd a rimaszombati és debreceni…
Ezeket is érdemes megnézni
Királyné fagylaltban
A 2020-as év magyar zsidó könyvei – Dombi Gábor összeállítása
A pesti gettó 1. rész
-
A képzőművészettől a Szép Juhásznéig – 200 éve született Borsos József festőművész
„Borsos József ismert képírónk „festészeti gyakorló tantermet“ szándékozik fölállítani, melyben hazánk ifjai a rajz és festészet alapjaiban és tökéletes kivitelében magasb és kimerítőbb gyakorlati képeztetést nyerhetnének. 20 növendéket, ily képeztetés végett kész elfogadni, s a díj nagyon mérsékelt: havonkint nyolc forint. Lakik: Lipótváros, 3 korona utca, 3. sz. a.” – Így adta hírül a Hölgyfutár 1861 júliusában, hogy visszatért Magyarországra a korszak ismert és híres festőművésze, Borsos József. Borsos háromszor kezdett új pályát, s az 1861-es pesti megjelenése már a második volt a sorban. A konzervatív értelmiségi és lapkiadó családban, Veszprémben 1821-ben született őstehetség Bécsben a művészeti akadémián tanult, majd Ferdinand Georg Waldmüller (1793–1865) magán-festőiskolájában képezte magát. Waldmüller a biedermeier…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy Új Élet – két megjelenés
Héjjas Flóra recenziója
A pesti gettó 1. rész
-
Interjú Dombi Gáborral a Szombat c. folyóiratban
MINDENT APÁMRÓL – ZSIDÓK KITELEPÍTÉSE BUDAPESTRŐL 1951-1953 Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, a hatalom irracionalitásáról és a témához kapcsolódó személyes motivációjáról. 2009 előtt miért nem foglalkoztak a zsidó kitelepítettek témájával? Magáról a kitelepítésről addigra már született könyv, dokumentumfilm, sőt játékfilm is. Azonban a kommunista rezsim bűneit hangoztatni jobboldali témának számított, talán emiatt is maradt el a zsidók kitelepítésének feldolgozása. De a zsidóság 1945 utáni története is csak apró foltokban ismert. S fel sem tűnt talán, hogy a kitelepített arisztokraták, Horthy-katonatisztek mellett szép számmal voltak zsidók…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy befejezhetetlen történet
A 19. századi pesti zsidók legnehezebb évei
Az orthodoxia elfedett hősnője – Heiden Dóra
-
És megint menni kell
Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai címmel írt könyvet Dombi Gábor újságíró, szociológus, aki ezzel a saját családtörténetének egy részét is fel akarta deríteni. A témaválasztás első pillanatra furcsának tűnhet: az 1951. május 21-én elkezdődött budapesti kitelepítéseket a kommunisták persze leszámolásnak szánták, de nem származási vagy vallási, hanem osztályharcos alapon. Ennélfogva volt nemesek, nagypolgárok, földesurak, a régi hadsereg tisztjei, polgári tisztviselők adták annak a tizenhétezres (más számítások szerint tizenháromezres) tömegnek a java részét, amelynek a fővárosból száműzött zsidók a hatodát jelentették. Ugyanakkor a hatalomban, főleg annak felsőbb régióiban, sok zsidó töltött be vezető tisztséget, így nehéz elképzelni, hogy érdekükben állt volna elindítani egy újabb antiszemitahullámot. A helyzetet persze némileg…
-
A Windows 95 és a trockizmus
Új társadalmat szül-e a számítástechnika permanens forradalma? Hát megjött. Bennünket is elért és beterít. Először lubickolhatunk a páneurópai, azután a magyar változatban is. Windows 95 a jelszó most, 1995 vége felé. Jövőre pedig, amire a megjelenése kiváltotta izgalom utolsó hulláma is elül, már meg is jelenik a másik operációs rendszer, a Windows New Technology (NT) új kiadása, és az is kék-fehér Windows 95-arcot kap. A Microsoft a permanens forradalom állapotában leledzik – tudhattuk meg Bill Gatestől, aki megvizitálta hazai leányvállalatát, Windows 95 és Office souvenirt adott Horn Gyulának, mosolygott, és ügyesen propagálta az elektronikus levelezés előnyeit az Operában meg a tiszteletére adott díszebéden. Ez a forradalom először megszülte a DOS-t,…
Ezeket is érdemes megnézni
Békét Vietnamnak!
Egy zeneszerző, Sundance Kid és a Rabbiképző
Könyv az 1951-es kitelepítés zsidó áldozatairól
-
KFT: a rossz közérzet évtizede
A napokban jelent meg a „működését szüneteltető” KFT együttes 1991. decemberi, a Közgázon rendezett búcsúkoncertjének felvétele a SzemTanú BT kiadásában. A három koncertből összevágott 65 perc egy évtizedet idéz fel a könnyűzene, az együttes és a magyar társadalom történetéből. Rosszul állnak újabban a dolgaim / egyre jobban romlik aközérzetem. / Mind elfogyott adobozból a gyógyszerem, / nemsikerül kikúrálni magam – énekelték 1988-ban és 1991-ben egyaránt, hangot adva a városi értelmiségiek rossz és továbbromló közérzetének. Ám a többi zenekarral ellentétben a KFT- nek nincsenek (s most már nem is lesznek) optimista, lelkes, vagy andalgó-romantikus dalai. Tízéves működésük során realista módon közelítették meg a városi ember környezetének és világának ellentmondásosságát, s ebbe…
