Írások

  • Írások

    A rubel és a világkereskedelem

    Rövid gondolatsor a gazdasági átrendeződés előszobájában. Európa valójában eddig inkább nyert az orosz piaccal, mint vesztett, hiszen az oroszok importja nagyobb volt, mint az exportja. Európa érdeke volt, hogy Oroszországot egy barátságos gazdaságon keresztül integrálja a globális világba, és ez bizonyos módon sikerült is. Hogy a fejlett világ nem akarja megenni az oroszokat, annak az is a jele, hogy óriási összegeket ruháztak be cégek orosz földön, és nagyon sok európai áru célpontja volt Oroszország. Ezzel a kereskedelemmel mindenki nyert, még akkor is, ha Európa tényleg jól járt vele pénzügyileg, Oroszország pedig minőségileg. Ezért logikátlan ez a háború, mert nem hittük volna el, hogy valaki fegyvert fog a saját jóléte ellen.…

  • Írások

    Békét Vietnamnak!

    Ötven éve ért véget a vietnami háború. 2022. március 29. Valamelyik május 1-i felvonuláson (fiatalabbaknak: kötelező békemenet, de adnak virslit és sört mellé) egy szürke egyenruhás munkásőr bácsi a kezembe nyomott egy „Békét Vietnamnak!” feliratú kék zászlót. Nagyon szép zászló volt, de nehezen olvasható, mert gyönyörű kalligráfiával volt beleszőve a szöveg. (Nem sárgával, fehérrel.) Mindenesetre azzal a nagy zászlóval együtt sem érte el magasságom akkor a másfél métert, így sajnos vajmi keveset tehettem a békéért, a vietnámi háború lezárásáért, ami éppen 50 éve ért véget. A szuperhatalom USA visszavonulni kényszerült a politikailag vállalhatatlan és mellesleg megnyerhetetlen, durván pusztító vietnami háborúból (ez is egyfajta észak – dél háború volt), amihez az…

  • Írások

    Levélváltás Dimitry Shurov ukrán zeneszerzővel

    Egy hete, amikor az RTL Klub bemutatta A nép szolgája című sorozatot a Volodimir Zelenszkij főszereplésével, aki ma Ukrajna elnöke, a fülemben ragadt a film főcímzenéje. https://www.youtube.com/watch?v=Wy1ZxI65I70 A stílusában az 1980-90-es évek magyar filmgyártására emlékeztető, nagyon kelet-európai filmsorozat színészei tehetségesek, s maga a humoros sorozat azért is figyelemre méltó, mert politikai hatalomhoz juttatott egy olyan embert, aki a maga erejéből ért el sikereket a civil életben, és nem volt korábban „hivatásos” politikus. S talán ez az első ukrán film, ami bejárja a világot. A véleményemet egyébként a film rendezéséről, vágásáról inkább megtartom magamnak. Az egyszerű és hatásos, melankolikus és balladaszerű főcímzenét viszont meghallgattam a Youtube-on több előadó előadásában is, többnyire…

  • Írások

    Játék a bombazáporban

    1970. január 17-én mutatták be a budapesti Madách Kamaraszínházban Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című színpadi játékát. A „játék” szót nem véletlenül használta a szerző. A színdarabban Budapest 1944-45-ös ostromakor egymáshoz sodródik egy bujkáló zsidó lány és egy gyilkossá lett, katonaszökevény fiú egy üres gellérthegyi villában, és az ágyúzások, bombázások förgetegében játékkal ütik el az időt, űzik el félelmeiket és álmodják meg jövőt. Huszti Péter és Almási Éva főszereplésével, Ádám Ottó rendezésében színpadra vitt művet a szerző így reklamírozta a Film Színház Muzsika 1969-es utolsó számában: „Darabomban két fiatal embert vet össze a történelem véletlene, s ők a kiélezett helyzetben végigjátsszák, amit a jövőjükről képzelnek, vagyis mindazt a szerepet, amivel tartozik…

  • Írások

    Történelemóra a felhőkből

    Egy Facebook poszt háború idején Boldogult gyerekkoromban Máthé Pál tanár úr volt a történelemtanárom, 8 éven keresztül. Ugyanis ugyanott folytathattam a gimnáziumot, ahová általános iskolában jártam. Mindez vala a Ságváriról elnevezett középiskolában, melynek nevét később visszamagyarosítottak az utca nevére, Trefortra. A néhai Máthé tanár úrnál imádtam a történelmet, s ez a szeretet, bár nem kölcsönös, azóta sem csökkent. Szinte évenként mondta el történeti alaptézisét: Gyerekek, nézzetek a térképre! És mi néztünk. És megmagyarázta. Itt vagyunk Közép-Kelet Európában, ahol mindig nagy az átmenő forgalom, az utak délről és északról, keletről és nyugatról itt futnak össze. A Balkántól, az Adriától észak felé, a borostyánban gazdag északról a mediterrán kikötőkbe erre vezetett út.…

  • Kiss József
    Írások

    Száz éve ment el a legnagyobb Kiss

    Hosszú szenvedés után, 1921 utolsó napján hunyt el Kiss József költő, író, lapszerkesztő. A magyar irodalomban általa kapott helyet a zsidó hiteles alakja abban a korban, amikor a jogegyenlőség megadása nyomán (1867, 1895) megindult a magyarországi zsidóság asszimilációja, s javarészt elmagyarosodva bekapcsolódott az ország modernizációjába. Kiss József pályája és költészete is visszatükrözi e változásokat, az állandó átalakulás dinamikáját. A Tisza-közeli Mezőcsáton született 1843-ban, egy helyi zsidó kereskedő és kántor fiaként. Gyermekkorában Gömörben, Almási Balogh Sámuel, serkei református lelkész és könyvtára alakította a magyar nyelvi és irodalmi készségeit. Zsidó iskolában héberül és – tanítója révén – oroszul is megtanult. Megfordult jesívában (felsőbb zsidó vallási iskola) Miskolcon, majd a rimaszombati és debreceni…

  • Írások

    A képzőművészettől a Szép Juhásznéig – 200 éve született Borsos József festőművész

    „Borsos József ismert képírónk „festészeti gyakorló tantermet“ szándékozik fölállítani, melyben hazánk ifjai a rajz és festészet alapjaiban és tökéletes kivitelében magasb és kimerítőbb gyakorlati képeztetést nyerhetnének. 20 növendéket, ily képeztetés végett kész elfogadni, s a díj nagyon mérsékelt: havonkint nyolc forint. Lakik: Lipótváros, 3 korona utca, 3. sz. a.” – Így adta hírül a Hölgyfutár 1861 júliusában, hogy visszatért Magyarországra a korszak ismert és híres festőművésze, Borsos József. Borsos háromszor kezdett új pályát, s az 1861-es pesti megjelenése már a második volt a sorban. A konzervatív értelmiségi és lapkiadó családban, Veszprémben 1821-ben született őstehetség Bécsben a művészeti akadémián tanult, majd Ferdinand Georg Waldmüller (1793–1865) magán-festőiskolájában képezte magát. Waldmüller a biedermeier…

  • Dombi Gábor (Fotó: Teknős Miklós)
    Írások

    Elhurcolva a szeretetotthonból

    DOMBI GÁBOR A ZSIDÓ „OSZTÁLYELLENSÉGEKRŐL”, AZ ÚJRA ÚTNAK INDULÓ VAGONOKRÓL ÉS AZ EMBERI HELYTÁLLÁSRÓL (Interjú – Magyar Nemzet) A Belügyminisztérium 1951-es közleménye volt az első hivatalos hír arról, hogy az 1948-tól kiépülő rendszer válogatás nélkül lecsap a korábbi politikai-gazdasági elit tagjaira. Dombi Gábor Osztályellenségek című tanulmánykötetéből kiderül, hogy az 1951-ben Budapestről kiűzöttek között nagy számban voltak holokausztot túlélő zsidók. A kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki. A Szabad Nép 1951. június 17-én tette közzé a Belügyminisztérium alábbi közleményét: „1951. május 21-től június 15-ig Budapestről a következő nemkívánatos elemeket telepítették ki: Hat volt herceget, 52 volt grófot, 41 volt bárót, valamint hozzátartozóikat, 10 volt horthysta minisztert, 12 volt horthysta államtitkárt,…

  • Sonnenthal
    Írások,  Zsidó társadalomtörténet

    Ein Budapester Ritter am Wiener Burgtheater

    Adolf von Sonnenthal war einer der populärsten und bestbezahlten Schauspieler seiner Zeit – und spielte während seiner Zeit am Wiener Burgtheater nicht weniger als 400 Rollen. Von Gábor Dombi Juli 2021 / Übersetzung von Karl Pfeifer. Das „Orczy’sche Haus“ war das bekannteste Gebäude in der Stadtmitte des alten Pest, dem späteren Budapest. Im „pro Stunde ein Goldstück“ bringenden Zinshaus wohnten bis zu seiner Demolierung 1937 zahllose Familien, darunter der zu seiner Zeit wohl bekannteste Schauspieler der Monarchie, Adolf Sonnenthal. Das Orczy’sche Haus war damals das Zentrum der Pester Juden, in dem es außer Wohnungen auch Geschäfte und Büros gab. Im Hof standen zwei Synagogen, es fanden die Zusammenkünfte der Leitung der jüdischen…