Zsidó társadalomtörténet
-
Két zsidó utazott a vonaton…
Előadás az OR-ZSE szabadegyetemén
-
Mesekönyv és történelem Hanukára
2022-ben december 18-án este kezdődik a Hanuka ünnepe! Hetvenhat évvel ezelőtt Francesco Tirelli egy olasz fagylaltos volt Budapesten. A második világháború alatt sem tért haza Itáliába, bízott abban, hogy olasz állampolgárként nem eshet baja a magyar fővárosban. Ezt az előnyét arra használta fel, hogy életeket mentsen: a fagylaltüzletében zsidókat bujtatott, élelmezett 1944/45 telén. Gyerekeket, felnőtteket. Ők a kemény körülmények ellenére megtartották a zsidó szokásokat: az egyik gyerek, Péter rájött arra, miképpen készíthetnek hanukiát (a Hanuka ünnepén használatos gyertyatartót) a fellelt eszközökből a fagylaltüzlet hátsó traktusában. A bújtatott zsidók és megmentőjük is túlélték a háborút. Francesco Tirelli meséjét az izraeli Tamar Meir írta meg 10-12 éves gyerekek számára mesekönyvében, amit Yael…
Ezeket is érdemes megnézni
Két zsidó utazott a vonaton…
5 perc Somér
Könyv az 1951-es kitelepítés zsidó áldozatairól
-
5 perc Somér
(Beszédtervezet a Hasomer Hacaír 110. születésnapi évfordulós rendezvényére, 2022. október 14, JDC Bálint Ház, Budapest ) Sohasem volt unalmas soméresnek lenni. A szervezet magyarországi története az izgalmas, sőt nagyon gyakran veszélyes események láncolata. A hazai Somer életében még nem volt olyan hosszú – veszélyek, üldözés, zsidóságon belüli harcok nélküli – békés szakasz, mint a rendszerváltás után eltelt idő. (De meg kell jegyeznünk, hogy szomszédos Ukrajnában dúló háború komoly nemzetközi aktivitásra sarkallta magyar somérosokat is.) A magyarországi HaSomér Hacaír hivatalosan 95 éve jött létre. De jelentősen különbözik az akkori zsidó fiatalok és a maiak helyzete. Akkor egy kemény szabályokat szabó, rosszabb életminőséget kínáló, az antiszemitizmust hivatalos politikává emelő korszakban kellett helyt…
Ezeket is érdemes megnézni
És megint menni kell
A zsidók kitelepítéséről a Karc FM-en
Ein Budapester Ritter am Wiener Burgtheater
-
A Fröhlich vége
Legalább egy éve nem fordultam meg a Dob utcában, s meglepődve láttam, hogy a hajdani Fröhlich cukrászdának már nyoma sincs. Jövőre lett volna 70 éves a Fröhlich György 1953-ban alapította hely. Megértem, hogy a mai világban nehéz megküzdeni a vállalkozói lét nehézségeivel; tovább kell lépni, ha az utódoknak másfelé kanyarodik az útja. Ez az élet rendje. De a miliőt és a nevet sajnálom. Nem hiszem, hogy az új név olyan egyedi, különleges, sokrétű jelentéstartalmat hordozó lenne (Cameo Cafe & Bár), mint a Fröhlich. Nekünk, helyieknek nem csak édességet, kávét, hanem a zsidó lét vállalását is jelentette. Feltételezem azt is, hogy a Fröhlich család nem venne automatikusan a nevére egy bárt.…
-
A 19. századi pesti zsidók legnehezebb évei
Előadás az OR-ZSE szabadegyetemén
-
A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában
Egy konferencia dokumentumai 2022. április 14-én került megrendezésre a Bálint Házban „A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában” című konferencia, amely tudományos címével ellentétben nagyon is mindenkit érintő drámai kérdésekkel foglalkozott. Az egyént és közösségeket érintő traumák elemzéséhez kiindulási pontot A vészkorszak árvái című könyv szolgáltatott, amely a holokauszt utáni zsidó árvaház és táborok növendékeinek állít emléket. A konferencia előadói A vetített filmek A konferencia előadásainak anyagai (pdf) * ** A konferencia videófelvételei Konferencia-videó I. A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában Nyitóelőadások. *** Konferencia-videó II. A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában. Történészek előadásai. *** Konferencia videó III. A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában. Átvezetés a filmen bejátszott…
Ezeket is érdemes megnézni
Két zsidó utazott a vonaton…
Zsidók deportálása Budapestről 1951-ben
Amiről egy lakcímjegyzék mesél
-
Interjú Dombi Gáborral a Szombat c. folyóiratban
MINDENT APÁMRÓL – ZSIDÓK KITELEPÍTÉSE BUDAPESTRŐL 1951-1953 Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, a hatalom irracionalitásáról és a témához kapcsolódó személyes motivációjáról. 2009 előtt miért nem foglalkoztak a zsidó kitelepítettek témájával? Magáról a kitelepítésről addigra már született könyv, dokumentumfilm, sőt játékfilm is. Azonban a kommunista rezsim bűneit hangoztatni jobboldali témának számított, talán emiatt is maradt el a zsidók kitelepítésének feldolgozása. De a zsidóság 1945 utáni története is csak apró foltokban ismert. S fel sem tűnt talán, hogy a kitelepített arisztokraták, Horthy-katonatisztek mellett szép számmal voltak zsidók…
-
Száműzve Budapestről – Interjú Dombi Gáborral az ’50-es évek kitelepítéseiről
Neokohn interjú a kitelepítésről
Ezeket is érdemes megnézni
Nyaltunk az olaszoknak: egy fagylaltháború története
Francesco Tirelli az Új Életben
A pesti gettó 4. rész
-
Ein Budapester Ritter am Wiener Burgtheater
Adolf von Sonnenthal war einer der populärsten und bestbezahlten Schauspieler seiner Zeit – und spielte während seiner Zeit am Wiener Burgtheater nicht weniger als 400 Rollen. Von Gábor Dombi Juli 2021 / Übersetzung von Karl Pfeifer. Das „Orczy’sche Haus“ war das bekannteste Gebäude in der Stadtmitte des alten Pest, dem späteren Budapest. Im „pro Stunde ein Goldstück“ bringenden Zinshaus wohnten bis zu seiner Demolierung 1937 zahllose Familien, darunter der zu seiner Zeit wohl bekannteste Schauspieler der Monarchie, Adolf Sonnenthal. Das Orczy’sche Haus war damals das Zentrum der Pester Juden, in dem es außer Wohnungen auch Geschäfte und Büros gab. Im Hof standen zwei Synagogen, es fanden die Zusammenkünfte der Leitung der jüdischen…
Ezeket is érdemes megnézni
A pesto gettó 2. rész
„Úgy eszik ez a csontváz-ember, mint egy műevő a falusi vásárokon”
Ha befogjuk a szemünket
-
Groszmann Zsigmond és a magyar zsidó történelem újrafelfedezése
Régi–új könyvek a magyar zsidóságról A XIX. század Magyarország és a honi zsidóság számára hatalmas átalakulást hozott: a napóleoni háborúktól a Millenniumig, sőt az első világháborúig. Az ország alapvetően megváltozott politikai, kulturális, gazdasági értelemben, de még a táj is: a folyók szabályozása, a vasút- és útépítkezések, az ipari fejlődés átalakították Magyarország képét. E transzformációban nem csak elszenvedők, de aktív szereplők voltak a zsidók, akik gazdasági, pénzügyi és tudományos, majd később a klasszikus honorácior, értelmiségi pályákon tevékenykedve bizonyították az ország iránti elkötelezettségüket. A zsidó–magyar kapcsolatok hátterében ott állt a zsidó közösség (a sokáig korlátozott autonómiával rendelkező zsidó „község”) biztos horgonyként, amely tagjai életét, mindennapjait, szokásait, hagyományait, viszonyulási pontjait erősen befolyásolta. Pest…
