Zsidó társadalomtörténet
-
Király utcai lovag a bécsi Burgban
Adolf von Sonnenthal élete Ritka eset egy-egy épület történetében, hogy szinte építésétől, a 19. század első felétől generációkon keresztül követhetjük (egykori) lakói élettörténetét. A régi Pest, s később Budapest leghíresebb, „óránként egy aranyat jövedelmező” bérháza, az 1937-es lebontásáig a Király utca sarkán álló Orczy-ház volt, amelyben fennállása során családok ezrei laktak. Sok itt született kisgyerek sorsa leszármazotton át hosszan követhető. Innen származik a németül legkifejezőbben megszólalni tudó bécsi színész, korának talán legnagyobb színművésze, Sonnenthal Adolf. (Itt született később Ludwig Barnay Németország ünnepelt színésze is.) Az Orczy-ház ekkoriban a pesti zsidóság központja volt, amelyben lakások, üzletek, raktárak, irodák is voltak. De az udvaron állt két zsinagóga, itt ülésezett a pesti zsidóság…
-
Három férfiarc az Orczy-házból: Adolf von Sonnethal, Barnay Ignác és Ludwig Barnay
Ezeket is érdemes megnézni
Zsidók deportálása Budapestről 1951-ben
Mesekönyv és történelem Hanukára
Arcok a régi Orczy-házból 2.
-
Szénási Sándor írása a 168 óra c. hetilapban a kitelepítés könyvről
Ezeket is érdemes megnézni
Király utcai lovag a bécsi Burgban
Két zsidó utazott a vonaton…
Mesekönyv és történelem Hanukára
-
A zsidók kitelepítéséről a Karc FM-en
Osztályellenségek címmel jelent meg nemrég egy könyv az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatairól, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kiadásában. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Dombi Gábor zsidó kultúrtörténész, a könyv szerzője és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. Farkasverem. A Karc FM történelemórája, minden vasárnap reggel kilenc órakor, ismétlés aznap este ugyancsak kilenckor. FARKASVEREM (2020. 06. 28. 09:00 – 10:00)
Ezeket is érdemes megnézni
Rohonc: előbukkant a tömegsír
Egy befejezhetetlen történet
Arcok a régi Orczy-házból 1.
-
Arcok a régi Orczy-házból 2.
Barnay Lajos, aki 1721-szer nősült
Ezeket is érdemes megnézni
Az értelmiségi sír, a zöldséges kaszál
A pesti gettó 1. rész
Könyv az 1951-es kitelepítés zsidó áldozatairól
-
Budapesti zsidó kitelepítettek 1951-ben
Dombi Gábor és Köves Slomó | KlubRádió 2020.06.11.
Ezeket is érdemes megnézni
A pesti gettó 3. rész
Levélváltás Dimitry Shurov ukrán zeneszerzővel
Francesco Tirelli életei és halála
-
A zsidók kitelepítéséről a Klubrádióban
Csak semmi majré – magyar zsidó történetek (2020. június 11., csütörtök 13:00) A műsor weboldala A hangfelvétel itt is meghallgatható Műsorvezető: Rózsa Péter Résztvevők: Köves Slomó, Dombi Gábor
Ezeket is érdemes megnézni
Keresztvetés Tel Avivban
A pesto gettó 2. rész
Az értelmiségi sír, a zöldséges kaszál
-
Arcok a régi Orczy-házból 1.
Fényes Elek, első magyarországi statisztikusunk 1867-ben megjelent könyvében tette közzé Magyarország első rendszerezett nemzetiségi adatsorait. Ebből kiolvasható, hogy bár az ország középső részének és Erdély széleinek lakói többnyire magyarok, Pest és Buda, az ország szíve valójában két német város volt. A legnagyobb magyar városaink pedig akkoriban Szeged, Szabadka, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Debrecen voltak. De e két központi, 1873-ban egyesült város német- illetve kétnyelvű lakói hatalmas teljesítményt nyújtva vitték előre a magyar és európai kultúrát, társadalmat: ki zsidóként, ki németként, de mindannyian pesti magyarként. Sorozatunkban néhány kiemelkedő alakot mutatunk be. Az akkor még önálló Pest 81.483 lakosából 40.067 volt német, 38.817 a magyar; Buda 43.980 lakója közül 12.224 volt magyar, és…
-
És megint menni kell
Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai címmel írt könyvet Dombi Gábor újságíró, szociológus, aki ezzel a saját családtörténetének egy részét is fel akarta deríteni. A témaválasztás első pillanatra furcsának tűnhet: az 1951. május 21-én elkezdődött budapesti kitelepítéseket a kommunisták persze leszámolásnak szánták, de nem származási vagy vallási, hanem osztályharcos alapon. Ennélfogva volt nemesek, nagypolgárok, földesurak, a régi hadsereg tisztjei, polgári tisztviselők adták annak a tizenhétezres (más számítások szerint tizenháromezres) tömegnek a java részét, amelynek a fővárosból száműzött zsidók a hatodát jelentették. Ugyanakkor a hatalomban, főleg annak felsőbb régióiban, sok zsidó töltött be vezető tisztséget, így nehéz elképzelni, hogy érdekükben állt volna elindítani egy újabb antiszemitahullámot. A helyzetet persze némileg…
-
Könyv az 1951-es kitelepítés zsidó áldozatairól
A kiadó jóvoltából a könyv ingyenesen letölthető. Letöltés PDF NEB Letöltés PDF Infopoly A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ‘Magyar zsidóság a diktatúrában’ című könyvsorozatának második köteteként jelentette meg Dombi Gábor Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai című könyvét, amely az 1951-es kitelepítés eddig fel nem tárt oldalával foglalkozik: hogyan kerülhettek 7 évvel a zsidók deportálása után ismét áldozathelyzetbe a magyar zsidók. A kötet szerzője az Állambiztonsági Levéltár kitelepítése dokumentumainak egy részét dolgozta fel, középpontba állítva a „zsidónegyed”, a Budapest VII. kerületéből kitelepített zsidók történeteit és dolgozta fel szociológiai eszközökkel társadalmi mutatóikat. Tucatnyi esettanulmány foglalkozik a kitelepített zsidók sorsával, feltárja előéletüket, és néhány esetben nyomon is tudja követni a kitelepítés utáni…
Ezeket is érdemes megnézni
Identitásom könyvei: Dalos és Nyíri (1992)
Békét Vietnamnak!
Deák Tamás zeneszerző 93 éves
