Régi–új könyvek a magyar zsidóságról
A XIX. század Magyarország és a honi zsidóság számára hatalmas átalakulást hozott: a napóleoni háborúktól a Millenniumig, sőt az első világháborúig. Az ország alapvetően megváltozott politikai, kulturális, gazdasági értelemben, de még a táj is: a folyók szabályozása, a vasút- és útépítkezések, az ipari fejlődés átalakították Magyarország képét. E transzformációban nem csak elszenvedők, de aktív szereplők voltak a zsidók, akik gazdasági, pénzügyi és tudományos, majd később a klasszikus honorácior, értelmiségi pályákon tevékenykedve bizonyították az ország iránti elkötelezettségüket. A zsidó–magyar kapcsolatok hátterében ott állt a zsidó közösség (a sokáig korlátozott autonómiával rendelkező zsidó „község”) biztos horgonyként, amely tagjai életét, mindennapjait, szokásait, hagyományait, viszonyulási pontjait erősen befolyásolta.
Pest városfejlődése magával hozta, hogy nagyon rövid időn belül, a XIX. század első felének végére az ország legbefolyásosabb zsidó közösségévé vált a Pesti Izraelita Hitközség, amelynek fejlődését, vitáit, szellemi és társadalmi küzdelmeit a nagyközönség számára kevésbé ismert rabbi és történész, Groszmann Zsigmond (1880-1945) örökítette meg hosszabb tanulmányaiban és cikkeiben. Groszmann a rabbiképző elvégzése után került a Dohány utcai zsinagógába segédrabbiként és ott szolgált a felszabadulás után bekövetkezett haláláig, s lett a közösség főrabbijává. Nem csupán lelkésze, eskető, temető, tanító rabbija volt közösségének, de a rabbiság hivatalvezetője, a zsidó levéltár búvára is. Szorgalmából mintegy 200 tanulmány, hosszabb-rövidebb – önálló kiadványként is megjelenő – értekezés, újságcikk; sok száz ismeretterjesztő eladás; ezernyi esküvői és temetési beszéd fakadt. E termékeny szerző méltó arra, hogy egy sorban álljon dr. Kohn Sámuel, Büchler Sándor, Bernstein Béla rabbi-történészekkel, és ne csak a történészek szűk köre, de a nagyközönség is megismerje munkásságát: s általa a XIX. századi Pest zsidóságának társadalmát; vezetőit, rabbijait; a hitközség történetét, a belső küzdelmeket az asszimiláció, a liturgia, az templomi szokásrendek kérdései felett. Groszmann nem tagadta, hogy ő a kongresszusi zsidóság képviselője, tehát az 1868–69-es pesti zsidó kongresszus progresszív irányzatának követője, és elutasította a korabeli orthodoxia által képviselt nézeteket. De Groszmann és rabbitársai mély vallásossága, a Tórához, a Talmudhoz való viszonya az orthodox irányzat által sem kérdőjelezhető meg: kortársai és Groszmann vallásgyakorlatát napjainkban erősen a (modern) orthodoxia képviselői mellé sorolnánk.
E hatalmas életműből ad nem kevésbé terjedelmes válogatást a most megjelent, talán az év egyik igen fontos zsidó történeti könyveként értékelhető kétkötetes alkotás: Groszmann Zsigmond válogatott történeti írásai. Az első kötetben Groszmann Zsigmondot bemutató írások mellett nyolc igen terjedelmes tanulmány kapott helyet, amelyek a magyar zsidóság XIX. századi nagy korszakait elemzik részletesen; míg a második kötetben hatvankilenc történeti cikk szerepel. Ezek között olyan őszinte írások is helyet kaptak, amelyek a zsidó közösség belső küzdelmeit tárják fel: egymás feljelentéseit, erőszakoskodó elöljárókat, a forradalmi idők hitközségen belüli harcait; és a közösség változó viszonyait a mindenkori politikai hatalomhoz is. Az írásokat Dombi Gábor kultúratörténész, az OR-ZSE doktorandusz hallgatója válogatta, szerkesztette, s látta el magyarázó jegyzetekkel. A ma már nem, vagy kevéssé ismert kifejezések feloldása, és a nagyszámú német, héber, latin szöveg is magyar fordításban olvasható.
Dr. Schweitzer Gábor jogtörténész, habilitált egyetemi docens előszavában megjegyzi: „…gyakorló rabbiként, valamint egy időben a Rabbiképzőben a 19. századi magyar zsidó történelem tanáraként is működő Groszmann Zsigmond szerteágazó tudományos működésének középpontjában a magyarországi zsidóság 19. századi történetének feldolgozása helyezkedett el. (…) alapvető jelentőségű tanulmányt tett közzé a múlt század harmincas éveiben a pesti zsidó község/izraelita hitközség 19. századi alkotmányfejlődéséről is. Ez a levéltári források által gazdagon alátámasztott nagyívű tanulmány jóval többet nyújt a pesti zsidóság szervezettörténeténél. Többet, mert áttekintést nyújt a pesti zsidóság megtelepedéséről, a zsidó község intézményesüléséről, a zsidó közösség vezetőiről, s nem utolsó sorban a zsidó község és a hatóságok közötti viszony alakulásáról. (…) Groszmann munkájának értékét, egyben hiánypótló jellegét azóta növeli is, hogy olyan hitközségi forrásokat is feldolgozott, amelyeket az idők folyamán megsemmisített, vagy ismeretlen helyre sodort a történelem. (…) Groszmann Zsigmond könyveit és szaktanulmányait, már csak az általa feldolgozott hitközségi források egyedisége miatt is, nagy haszonnal forgatták és forgatják az újkori magyarországi zsidó történelemmel foglalkozó kutatók. E mostani válogatásnak – valamint a kötet szerkesztője kiegészítő és magyarázó jegyzeteinek – köszönhetően a szélesebb olvasóközönség is megismerheti nagyobb lélegzetű történettudományi munkáit. Groszmann Zsigmond rabbi-történész pályatársaihoz hasonlóan rászolgált az utókor megbecsülésére, amihez ez a mostani válogatás is hozzá kíván járulni.”
A kétkötetes összefoglaló egy könyvsorozat első részeként jelent meg. A kiadó által tervezett „A zsidó XIX. század” című sorozat célja, hogy összegyűjtse és mindenki számára digitálisan és ingyen elérhetővé tegye a hajdani neves szerzők fontos műveit a magyarországi zsidóság történetéről, feldolgozva (jegyzetekkel és fordításokkal ellátva) az írásokat, dokumentumokat. A cél e művek újrakiadásával az, hogy a XXI. századi olvasó közelebbről ismerje meg a XIX. századi szerzők gondolatait, illetve a későbbi korok történészeinek munkáit, hogy ők hogyan, miképpen értelmezték a magyar zsidóság szellemi-anyagi kiteljesedésének meghatározó korszakát, a XIX. század magyar zsidó társadalmának változásait.
A több mint 600 oldalon megjelent két kötet különössége, hogy kereskedelmi forgalomba nem kerül. A kiadó, az Infopoly Alapítvány a nyomtatott kiadást csak könyvtárakba, levéltárakba tervezi eljuttatni, ellenben többféle elektronikus kiadásban (PDF, ePub, Mobi) már most ingyenesen letölthető az alapítvány weboldaláról, illetve az elektronikus adatbázisokból.
Dombi Gábor
Letöltés: