Nagyon ritka esemény, amikor koronás fők hivatalosan találkoznak Magyarországon. 1814 októberében mégis erre került sor: a magyar, a porosz és az orosz uralkodó érkezett Budára, s élményekben bővelkedő látogatást tettek a pesti oldalon is.
1814. október 24-én hétfőn este toppant be a budai várba az 1792-ben magyar királlyá koronázott I. Ferenc, a Napóleon által oly sokszor megalázott uralkodó. Másnapra megérkeztek a vendégei: délután 4-re a porosz király, III. Frigyes Vilmos; és 5-re I. Sándor cár hintaja is begördült.
A találkozó előkészítő megbeszélése volt a Bécsbe összehívott kongresszusnak, amely a Napóleon utáni Európa rendjét határozta meg. A Bécsi
A három uralkodó magyarországi látogatásáról a Kultsár István által alapított (1806) és haláláig szerkesztett – és a pesti Orczy-házban nyomtatott – Hazai ’s Külföldi Tudósítások közölt részletes és lelkendező tudósítást, minden bizonnyal a szerkesztő úr tollából.
Kultsár István (1760-1828). A kép forrása: MANDA.
Már érkezésük estéjén az uralkodók vacsora után a Német Színházba mentek, ahol megtekintették a Hamupipőke (Aschenbrödel) című zenés vígoperát. Az eredetileg 1810-ben Párizsban bemutatott, Nicolo Isouard (1775-1818) zeneszerző és Charles Guillaume Etienne (1777-1845) szövegíró művét Bécsben két éve, 1812-ben vitték színre és nyomtatták ki. Bár az uralkodók és kíséretük késve érkezett a színházba, a darabot a tiszteletükre újra elkezdték. Az éljenző – mintegy 530 főnyi – nézősereg így másfél előadást kapott a pénzéért.
Másnap a magyar teátristák „A süket néma” című színművet adták az felségek tiszteletére, de ennek sikeréről hallgatott a média. Szerdán, 26-án délelőtt a Nemzeti Múzeumban, délután pedig a gellérthegyi csillagvizsgálóban képezték magukat az uralkodók, míg este az udvari bált rendeztek, ahol – udvariasságból – magyar katonai egyenruhákban jelentek meg a vendégek. Emellett „az ő kívánságokra a’ Magyar Nemzeti táncz is előadattott, mellyet különösen Méltóságos Gróf Rádai Nina Kisasszonynak volt szerentséje a’ Felségek nagy megelégedésére’ s Nemzetünk díszére gyönyörűen eljárni.” A bál után Pestre kocsikáztak és útközben a hidászok különleges bemutatóval készültek: a menet átvonulása idején vízi élőképeket mutattak be, miközben latin nyelvű üdvözlő mondatokat harsogtak.
Szerencsére este 9 órára elállt az eső, így a fejedelmek megnézték – a hitelre felvett hatalmas összegből (50 000 Ft) – kivilágított várost. A látványos illuminációra október 5-e óta készültek a helybeliek : ekkor érkezett meg a látogatás első híre. A vendégek megcsodálták az Új piacra (ma: Erzsébet tér) felhúzott, három emelet magas obeliszket, amelynek tetején a „Békesség Angyalát” helyezték el tervezői; a csillogóvá varázsolt egyetemet; a nemzetiszínű fényekben fürdő városházát és a kivilágított zsidó templomkaput.
Pest város zsidó lakosai ugyanis éppoly lázas izgalommal készültek a különleges vizitre, mint mások. Richtmann Mózes, a Rabbiképző tanára így foglalta össze egy korabeli német lap alapján az eseményeket. „1814. október 26-án (…) a pesti hitközség tagjai Wahrmann Izráel vezetésével ájtatossági gyakorlatot végeztek . A templomot feltűnést keltő módon kivilágították. Az Orczy-ház előtt nagy diadalkaput állítottak föl – „magassága hét, szélessége pedig hat öl volt” , melyen három oszlop egy nagy földgömböt tartott, amelyet az osztrák, orosz és porosz sasok szárnyai beárnyékoltak. Héber, német és latin felíratok hirdették a nap jelentőségét. A templomban azt a válaszfalat , mely a férfiak helyét a női szakasztól elválasztja lebontották, hogy nagyobb legyen a tér. A templom falait tapétákkal és virágokkal díszítették. A frigyszekrénytől jobbra és balra két allegorikus alak-csoport állott. Az egyik oldalon a filozófus, a földmíves és a táncoló ifjú a békét jelképezték. A másik oldalon a három uralkodó arcképe volt. E két csoportot összekötötte a nemtő, mely egyik kezével a béke alakjára másikkal a fejedelmek felé mutatott a következő felirattal: „ez a ti művetek”. Este 10 órakor kantátát adtak elő, melynek szövegét írta Löwinger J. L, zenéjét szerzé Urbany Fr. A.” A német cikkből nem derül ki , hogy az uralkodók betették-e lábukat az Orczy-házba. Mindenesetre Wahrmann Izráel rabbi megáldotta őket.
A budai zsidók sem akartak lemaradni a pestiek mögött. Ők a Rudas-fürdő előtti téren három, a pesti oldalról is jól látható piramist építettek, amelyekkel a három uralkodó iránti hódolatot fejezték ki. „A piramisok csúcsain gazdagon aranyozott címerek voltak elhelyezve, középső részük pedig az uralkodók képét mutatta. A piramisok lábainál a három győzelmes bevonulást látott város: Wien, Moszkva és Berlin látszott. Ezt az építményt is számos világító felírás díszítette.”
Csütörtökön egy pesti hadgyakorlaton ámultak az uralkodók, majd részt vettek a nádor által rendezett szüreti mulatságon a Margitszigeten, ahol a különféle pest-budai nemzetiségek – legnagyobb számban a magyarok – török zenére saját népviseleteikben vonultak fel. Ezt követte a Sándor palotában egy könnyű táncmulatság, hogy ezután a feldíszített budai Redout-ban (Vigadó) folytatódjék a fejedelmek fáradhatatlan forgása. Pénteken reggel a magasrangú vendégek elhagyták a várost, s végre mindenki boldogan kifújhatta magát.
Dombi Gábor
Felhasznált irodalom
Andachtsübung der Israeliten der kön. Freystadt Pesth zur Feier des glücklichen Tages an dem S. Majestät unser allergnädigster Kaiser Franz 1 mit des Kaisers von Russland und des Königs von Preussen Majestäten diese Stadt mit ihrem Besuche beehrten. Buda. 1814., Egyetemi Nyomda
Baló György – Lipovecz Iván 1990: A bécsi kongresszus, 1815. In: Tények Könyve, 1990. Ráció Kiadó KFT, https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1990-7B2E/tortenelem-7EFC/sorsfordito-konferenciak-7EFD/a-becsi-kongresszus-1815-7EFE/ – utolsó letöltés: 2022. január 20.
dr. Kelényi B. Ottó: A Szent Szövetségben egyesült uralkodók látogatása Buda-Pesten. Városi Szemle 1930, 16. évf. 1398-1416. o.
Kultsár István: Magyarország és Erdély. Hazai, ’s Külföldi Tudósítások, 1814.10.26., 1. o.
Kultsár István: Magyarország és Erdély. Hazai, ’s Külföldi Tudósítások, 1814.10.29., 2.o.
Richtmann Mózes: A régi Magyarország zsidósága (1711-1825). Magyar Zsidó Szemle (29. évf. 1. sz.), 1912. 9-40. o.
Szinnyei József 2000: Kultsár István. In: Magyar írók élete és munkái. Online kiadás kiadás. Arcanum Adatbázis Kft, http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/k/k13060.htm – utolsó letöltés: 2022. január 24.
Vereinigte Ofner und Pester Zeitung: Beleuchtung in Ofen und Pest, am 26. Oct. (Beschluß). Buda, 1814.11.13., 1-4.o.
Rövidített változat megjelent:
Forum Hungaricum
Három koronás fő egyszerre Pest-Budán, 2022. január 28.