-
Eltűnik a bólesz, megnézni jó lesz
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum “Jó lesz a bólesz” című kiállítása november végén bezár. A zsidó gasztronómia témáját körüljáró bemutató egyedi a maga nemében: egyszerre ad művelődéstörténeti áttekintést a magyarországi zsidó szakácskönyvekről, szerzőikről, kiadóikról és persze tartalmukról. A kurátorok és rendezők a zsidó konyha és háztartás korhű képét varázsolják a látogatók elé. Tehát aki még szeretné megtekinteni a kiállítást, annak mielőbb ki kell látogatnia Óbudára, Krúdy Gyula utolsó lakhelyére. Utóhang egy kiállításhoz Grosz Mihály és Dannenberg Julianna fia, Jónás, Nyitra megyéből érkezett Budapestre. Míg ő Vicsápon (Vicsáp-Apáti, ma: Výčapy) született 1852-ben, Karolina húga (1856) és Nátán öccse (1858) már két faluval arrébb, Zséren (ma: Žirany), míg Márkus már Baracskán (1861) jött…
Ezeket is érdemes megnézni
Száműzve Budapestről – Interjú Dombi Gáborral az ’50-es évek kitelepítéseiről
-
A képzőművészettől a Szép Juhásznéig – 200 éve született Borsos József festőművész
„Borsos József ismert képírónk „festészeti gyakorló tantermet“ szándékozik fölállítani, melyben hazánk ifjai a rajz és festészet alapjaiban és tökéletes kivitelében magasb és kimerítőbb gyakorlati képeztetést nyerhetnének. 20 növendéket, ily képeztetés végett kész elfogadni, s a díj nagyon mérsékelt: havonkint nyolc forint. Lakik: Lipótváros, 3 korona utca, 3. sz. a.” – Így adta hírül a Hölgyfutár 1861 júliusában, hogy visszatért Magyarországra a korszak ismert és híres festőművésze, Borsos József. Borsos háromszor kezdett új pályát, s az 1861-es pesti megjelenése már a második volt a sorban. A konzervatív értelmiségi és lapkiadó családban, Veszprémben 1821-ben született őstehetség Bécsben a művészeti akadémián tanult, majd Ferdinand Georg Waldmüller (1793–1865) magán-festőiskolájában képezte magát. Waldmüller a biedermeier…
-
Interjú Dombi Gáborral a Szombat c. folyóiratban
MINDENT APÁMRÓL – ZSIDÓK KITELEPÍTÉSE BUDAPESTRŐL 1951-1953 Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, a hatalom irracionalitásáról és a témához kapcsolódó személyes motivációjáról. 2009 előtt miért nem foglalkoztak a zsidó kitelepítettek témájával? Magáról a kitelepítésről addigra már született könyv, dokumentumfilm, sőt játékfilm is. Azonban a kommunista rezsim bűneit hangoztatni jobboldali témának számított, talán emiatt is maradt el a zsidók kitelepítésének feldolgozása. De a zsidóság 1945 utáni története is csak apró foltokban ismert. S fel sem tűnt talán, hogy a kitelepített arisztokraták, Horthy-katonatisztek mellett szép számmal voltak zsidók…
-
Groszmann Zsigmond válogatott történeti írásai – 1. könyv
A zsidó XIX. század (sorozat) I. / Groszmann Zsigmond válogatott történeti írásai 1. kötet LETÖLTÉS: (PDF) // (mobi) // (ePub) „A zsidó XIX. század” című sorozat célja, hogy összegyűjtse és digitálisan elérhetővé tegye a hajdani szerzők fontos műveit a magyarországi zsidóság történetéről, újrafeldolgozva az írásokat, dokumentumokat. Úgy véljük ugyanis: a ma emberének segítségre van szüksége ahhoz, hogy a német, héber, latin szövegeket, kifejezéseket megértse, s ezért a legfontosabb szövegrészek lefordításával segítettük az olvasót. „A zsidó XIX. század” sorozatban terveink szerint megjelenik majd több, a magyarországi zsidóság történetét feldolgozó német nyelven megjelent kötet magyar fordítása is. De a célunk e művek újrakiadásával az, hogy a 21. századi olvasó közelebbről ismerje meg…
-
A kitelepítésről a Tűréshatár című műsorban
2021. június 5-én Szunyogh Szabolcs által szerkesztett, a Tűréshatár című rádióműsorban hangzott el az alábbi interjú. (Klubrádió)
Ezeket is érdemes megnézni
Mesemondás és holokauszt
Levélváltás Dimitry Shurov ukrán zeneszerzővel
Királyné fagylaltban
-
Három férfiarc az Orczy-házból: Adolf von Sonnethal, Barnay Ignác és Ludwig Barnay
-
Könyv az 1951-es kitelepítés zsidó áldozatairól
A kiadó jóvoltából a könyv ingyenesen letölthető. Letöltés PDF NEB Letöltés PDF Infopoly A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ‘Magyar zsidóság a diktatúrában’ című könyvsorozatának második köteteként jelentette meg Dombi Gábor Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai című könyvét, amely az 1951-es kitelepítés eddig fel nem tárt oldalával foglalkozik: hogyan kerülhettek 7 évvel a zsidók deportálása után ismét áldozathelyzetbe a magyar zsidók. A kötet szerzője az Állambiztonsági Levéltár kitelepítése dokumentumainak egy részét dolgozta fel, középpontba állítva a „zsidónegyed”, a Budapest VII. kerületéből kitelepített zsidók történeteit és dolgozta fel szociológiai eszközökkel társadalmi mutatóikat. Tucatnyi esettanulmány foglalkozik a kitelepített zsidók sorsával, feltárja előéletüket, és néhány esetben nyomon is tudja követni a kitelepítés utáni…
Ezeket is érdemes megnézni
A kitelepítésről a Tűréshatár című műsorban
‘Talán többet tudunk a halálukról…’
Arcok a régi Orczy-házból 1.
-
A pesti gettó, 5. rész
Ezeket is érdemes megnézni
Francesco Tirelli az Új Életben
Mesemondás és holokauszt
A 2020-as év magyar zsidó könyvei – Dombi Gábor összeállítása
-
A pesti gettó 4. rész
Ezeket is érdemes megnézni
A pesti gettó 3. rész
Az értelmiségi sír, a zöldséges kaszál
A pesto gettó 2. rész
-
A pesti gettó 3. rész
