-
Keresztvetés Tel Avivban
Izraelben minden évben két perces szirénaszóval emlékeznek meg a holokauszt hatmillió áldozatáról. Amikor felhangzik a sziréna sírása, az emberek és a járművek megállnak ott, ahol éppen abban a pillanatban vannak, az autókból kiszállnak a sofőrök és az utasok, és mozdulatlanul, némán várják meg a sikító hang elhalkulását. Távolról, tévén, internetes videón nézve is megindító a látvány, de azon a napon Izraelben jelen lenni egyszerűen drámai. Az ország gyászára, identitásának egyik fájdalmas alapjára emlékeztető két perc éppen elegendő arra, hogy mindenkinek eszébe juttassa saját veszteségeit, és hangosan vagy hangtalanul együtt sírjon az országot beterítő jajkiáltású hanggal. Életemben először voltam a Yom HaShoá napján Izraelben, s bár tudtam, hogy nemsokára felhangzik a…
Ezeket is érdemes megnézni
Deák Tamás zeneszerző 93 éves
Az Ünnepi könyvhét kezdetei
Amiről egy lakcímjegyzék mesél
-
A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában
Egy konferencia dokumentumai 2022. április 14-én került megrendezésre a Bálint Házban „A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában” című konferencia, amely tudományos címével ellentétben nagyon is mindenkit érintő drámai kérdésekkel foglalkozott. Az egyént és közösségeket érintő traumák elemzéséhez kiindulási pontot A vészkorszak árvái című könyv szolgáltatott, amely a holokauszt utáni zsidó árvaház és táborok növendékeinek állít emléket. A konferencia előadói A vetített filmek A konferencia előadásainak anyagai (pdf) * ** A konferencia videófelvételei Konferencia-videó I. A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában Nyitóelőadások. *** Konferencia-videó II. A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában. Történészek előadásai. *** Konferencia videó III. A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában. Átvezetés a filmen bejátszott…
-
Történelemóra a felhőkből
Egy Facebook poszt háború idején Boldogult gyerekkoromban Máthé Pál tanár úr volt a történelemtanárom, 8 éven keresztül. Ugyanis ugyanott folytathattam a gimnáziumot, ahová általános iskolában jártam. Mindez vala a Ságváriról elnevezett középiskolában, melynek nevét később visszamagyarosítottak az utca nevére, Trefortra. A néhai Máthé tanár úrnál imádtam a történelmet, s ez a szeretet, bár nem kölcsönös, azóta sem csökkent. Szinte évenként mondta el történeti alaptézisét: Gyerekek, nézzetek a térképre! És mi néztünk. És megmagyarázta. Itt vagyunk Közép-Kelet Európában, ahol mindig nagy az átmenő forgalom, az utak délről és északról, keletről és nyugatról itt futnak össze. A Balkántól, az Adriától észak felé, a borostyánban gazdag északról a mediterrán kikötőkbe erre vezetett út.…
Ezeket is érdemes megnézni
A báró degenerált ugyan, de jogilag beszámítható
A pesto gettó 2. rész
Arcok a régi Orczy-házból 2.
-
Interjú Dombi Gáborral a Szombat c. folyóiratban
MINDENT APÁMRÓL – ZSIDÓK KITELEPÍTÉSE BUDAPESTRŐL 1951-1953 Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, a hatalom irracionalitásáról és a témához kapcsolódó személyes motivációjáról. 2009 előtt miért nem foglalkoztak a zsidó kitelepítettek témájával? Magáról a kitelepítésről addigra már született könyv, dokumentumfilm, sőt játékfilm is. Azonban a kommunista rezsim bűneit hangoztatni jobboldali témának számított, talán emiatt is maradt el a zsidók kitelepítésének feldolgozása. De a zsidóság 1945 utáni története is csak apró foltokban ismert. S fel sem tűnt talán, hogy a kitelepített arisztokraták, Horthy-katonatisztek mellett szép számmal voltak zsidók…
Ezeket is érdemes megnézni
Rohonc: előbukkant a tömegsír
Zsidók deportálása Budapestről 1951-ben
Arcok a régi Orczy-házból 2.
-
Elhurcolva a szeretetotthonból
DOMBI GÁBOR A ZSIDÓ „OSZTÁLYELLENSÉGEKRŐL”, AZ ÚJRA ÚTNAK INDULÓ VAGONOKRÓL ÉS AZ EMBERI HELYTÁLLÁSRÓL (Interjú – Magyar Nemzet) A Belügyminisztérium 1951-es közleménye volt az első hivatalos hír arról, hogy az 1948-tól kiépülő rendszer válogatás nélkül lecsap a korábbi politikai-gazdasági elit tagjaira. Dombi Gábor Osztályellenségek című tanulmánykötetéből kiderül, hogy az 1951-ben Budapestről kiűzöttek között nagy számban voltak holokausztot túlélő zsidók. A kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki. A Szabad Nép 1951. június 17-én tette közzé a Belügyminisztérium alábbi közleményét: „1951. május 21-től június 15-ig Budapestről a következő nemkívánatos elemeket telepítették ki: Hat volt herceget, 52 volt grófot, 41 volt bárót, valamint hozzátartozóikat, 10 volt horthysta minisztert, 12 volt horthysta államtitkárt,…
Ezeket is érdemes megnézni
A piros esernyő nyomában
Groszmann Zsigmond és a magyar zsidó történelem újrafelfedezése
Kicsi lány, Jacksonnal
-
Száműzve Budapestről – Interjú Dombi Gáborral az ’50-es évek kitelepítéseiről
Neokohn interjú a kitelepítésről
Ezeket is érdemes megnézni
Történelemóra a felhőkből
A magyar történelem zsidó arca
A báróné, a szeretője és egy revolver
-
Ein Budapester Ritter am Wiener Burgtheater
Adolf von Sonnenthal war einer der populärsten und bestbezahlten Schauspieler seiner Zeit – und spielte während seiner Zeit am Wiener Burgtheater nicht weniger als 400 Rollen. Von Gábor Dombi Juli 2021 / Übersetzung von Karl Pfeifer. Das „Orczy’sche Haus“ war das bekannteste Gebäude in der Stadtmitte des alten Pest, dem späteren Budapest. Im „pro Stunde ein Goldstück“ bringenden Zinshaus wohnten bis zu seiner Demolierung 1937 zahllose Familien, darunter der zu seiner Zeit wohl bekannteste Schauspieler der Monarchie, Adolf Sonnenthal. Das Orczy’sche Haus war damals das Zentrum der Pester Juden, in dem es außer Wohnungen auch Geschäfte und Büros gab. Im Hof standen zwei Synagogen, es fanden die Zusammenkünfte der Leitung der jüdischen…
Ezeket is érdemes megnézni
Elhurcolva a szeretetotthonból
Ki veszi át? Karinthy Ferenc: Staféta c. könyvéről (1991)
A pesti gettó, 5. rész
-
Groszmann Zsigmond és a magyar zsidó történelem újrafelfedezése
Régi–új könyvek a magyar zsidóságról A XIX. század Magyarország és a honi zsidóság számára hatalmas átalakulást hozott: a napóleoni háborúktól a Millenniumig, sőt az első világháborúig. Az ország alapvetően megváltozott politikai, kulturális, gazdasági értelemben, de még a táj is: a folyók szabályozása, a vasút- és útépítkezések, az ipari fejlődés átalakították Magyarország képét. E transzformációban nem csak elszenvedők, de aktív szereplők voltak a zsidók, akik gazdasági, pénzügyi és tudományos, majd később a klasszikus honorácior, értelmiségi pályákon tevékenykedve bizonyították az ország iránti elkötelezettségüket. A zsidó–magyar kapcsolatok hátterében ott állt a zsidó közösség (a sokáig korlátozott autonómiával rendelkező zsidó „község”) biztos horgonyként, amely tagjai életét, mindennapjait, szokásait, hagyományait, viszonyulási pontjait erősen befolyásolta. Pest…
-
Groszmann Zsigmond válogatott történeti írásai – 2. könyv
A zsidó XIX. század (sorozat) II. / Groszmann Zsigmond válogatott történeti írásai 2. kötet LETÖLTÉS: (PDF) // (ePub) // (Mobi) „A zsidó XIX. század” című sorozat célja, hogy összegyűjtse és digitálisan elérhetővé tegye a hajdani szerzők fontos műveit a magyarországi zsidóság történetéről, újrafeldolgozva az írásokat, dokumentumokat. Úgy véljük ugyanis: a ma emberének segítségre van szüksége ahhoz, hogy a német, héber, latin szövegeket, kifejezéseket megértse, s ezért a legfontosabb szövegrészek lefordításával segítettük az olvasót. „A zsidó XIX. század” sorozatban terveink szerint megjelenik majd több, a magyarországi zsidóság történetét feldolgozó német nyelven megjelent kötet magyar fordítása is. De a célunk e művek újrakiadásával az, hogy a 21. századi olvasó közelebbről ismerje meg…
-
A kitelepítésről a Tűréshatár című műsorban
2021. június 5-én Szunyogh Szabolcs által szerkesztett, a Tűréshatár című rádióműsorban hangzott el az alábbi interjú. (Klubrádió)
