-
„Úgy eszik ez a csontváz-ember, mint egy műevő a falusi vásárokon”
De mi az a műevő? Eltűnt a közbeszédből, a sajtóból, s talán már csak kevesen tudják, mit jelent a műevő szó, noha a jelenség hatásával mind a mai napig találkozunk. Emlékezzünk a Covid előtti életünkre, s arra, ha az ember megengedheti magának, hogy étteremben ebédeljen, vacsorázzon, s nincs megszokott, kedvelt „törzshelye”, akkor jön az étteremvadászat. Ilyenkor a kukucskálás az ablakon az első: milyen benyomást kelt a hely. (Ezért öngyilkos húzás elrejteni egy éttermet függönyök, falak mögé, ugyanis az étterem – színház is.) Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Az Angol kávéház és a Gambrinus Bor és sörcsarnok az Erzsébet körúton (mandadb.hu) Kevés szomorúbb hely van az üres étteremnél. Az üres étterem…
-
Amiről egy lakcímjegyzék mesél
A zsidó emancipáció, jogegyenlőség 1867-es törvénybe iktatása után az Eötvös József miniszter által vezetett kultuszminisztérium kezdeményezte, hogy létrejöjjön a magyar zsidóság egységes szervezete – hasonlóan többi egyházhoz. Ennek az lett volna a feladata, hogy a helyi vallási közösségek, hitközségek felett működve biztosítsa a párbeszédet a kormányzat és a zsidóság képviselői között. Az új szervezeti formákat kidolgozó zsidó kongresszus végül 1868/69 fordulóján össze is ült, de befejezése után immár három irányzatra szakadt a magyar zsidóság. A kongresszus – ahogy akkor nevezték –, az Izraelita Egyetemes Gyűlés megszervezésekor az előkészítők, a Pesti Izraelita Hitközség vezetősége és szövetségeseik is tisztában voltak azzal, hogy a magyar zsidóság két nagy irányzat mentén válik ketté, s…
Ezeket is érdemes megnézni
Budapesti zsidó kitelepítettek 1951-ben
A báróné, a szeretője és egy revolver
Arcok a régi Orczy-házból 2.
