-
Interjú Dombi Gáborral a Szombat c. folyóiratban
MINDENT APÁMRÓL – ZSIDÓK KITELEPÍTÉSE BUDAPESTRŐL 1951-1953 Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, a hatalom irracionalitásáról és a témához kapcsolódó személyes motivációjáról. 2009 előtt miért nem foglalkoztak a zsidó kitelepítettek témájával? Magáról a kitelepítésről addigra már született könyv, dokumentumfilm, sőt játékfilm is. Azonban a kommunista rezsim bűneit hangoztatni jobboldali témának számított, talán emiatt is maradt el a zsidók kitelepítésének feldolgozása. De a zsidóság 1945 utáni története is csak apró foltokban ismert. S fel sem tűnt talán, hogy a kitelepített arisztokraták, Horthy-katonatisztek mellett szép számmal voltak zsidók…
-
Elhurcolva a szeretetotthonból
DOMBI GÁBOR A ZSIDÓ „OSZTÁLYELLENSÉGEKRŐL”, AZ ÚJRA ÚTNAK INDULÓ VAGONOKRÓL ÉS AZ EMBERI HELYTÁLLÁSRÓL (Interjú – Magyar Nemzet) A Belügyminisztérium 1951-es közleménye volt az első hivatalos hír arról, hogy az 1948-tól kiépülő rendszer válogatás nélkül lecsap a korábbi politikai-gazdasági elit tagjaira. Dombi Gábor Osztályellenségek című tanulmánykötetéből kiderül, hogy az 1951-ben Budapestről kiűzöttek között nagy számban voltak holokausztot túlélő zsidók. A kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki. A Szabad Nép 1951. június 17-én tette közzé a Belügyminisztérium alábbi közleményét: „1951. május 21-től június 15-ig Budapestről a következő nemkívánatos elemeket telepítették ki: Hat volt herceget, 52 volt grófot, 41 volt bárót, valamint hozzátartozóikat, 10 volt horthysta minisztert, 12 volt horthysta államtitkárt,…
-
Száműzve Budapestről – Interjú Dombi Gáborral az ’50-es évek kitelepítéseiről
Neokohn interjú a kitelepítésről
-
A kitelepítésről a Tűréshatár című műsorban
2021. június 5-én Szunyogh Szabolcs által szerkesztett, a Tűréshatár című rádióműsorban hangzott el az alábbi interjú. (Klubrádió)
-
Interjú az Osztályellenségek című könyvről, a zsidó történeti kutatásokról és a zsidó ifjúságról
A letölthető PDF ITT.
-
A zsidók kitelepítéséről a Karc FM-en
Osztályellenségek címmel jelent meg nemrég egy könyv az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatairól, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kiadásában. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Dombi Gábor zsidó kultúrtörténész, a könyv szerzője és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. Farkasverem. A Karc FM történelemórája, minden vasárnap reggel kilenc órakor, ismétlés aznap este ugyancsak kilenckor. FARKASVEREM (2020. 06. 28. 09:00 – 10:00)
-
„A NÉPSZABADSÁG ONLINE nem volt szerelemgyerek”
– interjú Dombi Gáborral A kulturális rovat újságírójának kezdeményezésére 1996 áprilisában, önfinanszírozó kísérletként kezdte működését a Népszabadság Online 1.0, amely az első év után egy évre leállt. Vezetője, a bizalomhiány miatt távozó Dombi Gábor megalapította az Információs Társadalom Érdekegyeztető Fórumot (Inforum), máig a terület társadalmi lobbistája. A korai magyar internet szcéna egyik legjobb ismerője történelmi hibának tartja, hogy a printre koncentráló lapvezetés a kilencvenes években nem ismerte fel: a Népszabadságnak kreatív online content szolgáltatóvá kell válnia. Mikor és hogyan ejtett rabul az informatika illetve az internet? Akkor kezdtem a számítástechnikával való foglalkozást, amikor még nem volt Magyarországon internet. 1989-ben diplomáztam magyar-népművelés szakon. A Téka Könyvkiadónál kezdtem dolgozni és mint felelős szerkesztő…
-
A magyar történelem zsidó arca
A napokban jelent meg Komoróczy Géza asszirológus, hebraista történészprofesszor kétkötetes munkája, A zsidók története Magyarországon címmel. A hatalmas forrásanyagra támaszkodó alkotás a legnagyobb szabású átfogó mű, amelyet a magyar zsidók történetéről valaha írtak. Interjú
-
‘Talán többet tudunk a halálukról…’
Pár éve Kóstoló a múltból címmel tette közzé Körner András egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony receptjeit, és mutatta be konyháját, mindennapjait. A zsidósághoz való kötődésének ellentmondásos viszonyát pedig A vonakodó zsidó című, a 2B Kulturális és Művészeti Alapítvány által publikált könyvében tárgyalja. Az Egyesült Államokban élő szerző e két könyvének bemutatójára érkezett Budapestre. − A vidéki és városlakó zsidók életmódjának, megélhetésének szisztematikus, hét éven át tartó lerombolása; a magyar zsidóság háromnegyedének meggyilkolása után hetven évvel miképpen lehetséges a zsidóság életmódjainak rekonstruálása? − Bár a Kóstoló a múltból szakácskönyvként is hasznos, a célja egy, a XIX. század második és XX. század első felében élt zsidó nő és családja életmódjának érzékletes…