-
Groszmann Zsigmond és a magyar zsidó történelem újrafelfedezése
Régi–új könyvek a magyar zsidóságról A XIX. század Magyarország és a honi zsidóság számára hatalmas átalakulást hozott: a napóleoni háborúktól a Millenniumig, sőt az első világháborúig. Az ország alapvetően megváltozott politikai, kulturális, gazdasági értelemben, de még a táj is: a folyók szabályozása, a vasút- és útépítkezések, az ipari fejlődés átalakították Magyarország képét. E transzformációban nem csak elszenvedők, de aktív szereplők voltak a zsidók, akik gazdasági, pénzügyi és tudományos, majd később a klasszikus honorácior, értelmiségi pályákon tevékenykedve bizonyították az ország iránti elkötelezettségüket. A zsidó–magyar kapcsolatok hátterében ott állt a zsidó közösség (a sokáig korlátozott autonómiával rendelkező zsidó „község”) biztos horgonyként, amely tagjai életét, mindennapjait, szokásait, hagyományait, viszonyulási pontjait erősen befolyásolta. Pest…
-
Mesemondás és holokauszt
Előhang egy mesekönyvhöz és egy kutatáshoz Vajon lehet-e mesét írni a holokausztról a gyerekeknek? – tettem fel a kérdést a Zsidó múlt (1) és a Holokauszt és a családom (2) című csoportokban 2020. november 24-én. A Zsidó Múlt csoportban 18 reakció, 94 hozzászólás született a kérdésre; Holokauszt és a családom csoportban 42 reakció, 118 hozzászólás érkezett. A válaszok megoszlottak a „nem”, az „igen, de”, és az „igen” (és példák) között. Úgy vélem, előbb-utóbb érdemes lenne részletesebb, széles spektrumú kutatást folytatni a holokauszttal kapcsolatos gyerekirodalom témájában, hogy kitekintést nyerjünk a nyugat- és kelet-európai, az észak-amerikai és izraeli irodalomra is. 1. Amikor néhányan úgy vélekedtek, hogy nem lehet mesét írni a holokauszt…
-
Az értelmiségi sír, a zöldséges kaszál
Magyar könyvipar a konszolidáció útján, hiénákkal és levessel A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon tízezer lakosra 8,7 újonnan megjelent könyv jut, fejenként átlagosan 6,2 példányban. A tíz évvel korábbi adatokhoz képest 17 százalékkal kevesebb könyvet publikálnak, átlagos példányszámuk a harmadával kevesebb. A rendszerváltozás sűrű éveiben a művek mennyisége és példányszáma felívelt, majd meredeken lezuhant. Napjainkra elmondható, hogy a hanyatlás megállt, a privatizáció javarészt lezajlott, kialakult egy új egyensúlyi – ha nem is teljesen konszolidált – helyzet a magyar könyvpiacon.