-
Héjjas Flóra recenziója
Dombi Gábor: Osztályellenségek Megjelenés: Századok – 2022 / 6. szám. 1268-1270. o. TÖRTÉNETI IRODALOM Dombi Gábor: Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai (Héjjas Flóra) Forrás: https://adt.arcanum.com/hu/view/Szazadok_2022/?pg=1289&layout=s
-
A 19. századi pesti zsidók legnehezebb évei
Előadás az OR-ZSE szabadegyetemén
-
Történelemóra a felhőkből
Egy Facebook poszt háború idején Boldogult gyerekkoromban Máthé Pál tanár úr volt a történelemtanárom, 8 éven keresztül. Ugyanis ugyanott folytathattam a gimnáziumot, ahová általános iskolában jártam. Mindez vala a Ságváriról elnevezett középiskolában, melynek nevét később visszamagyarosítottak az utca nevére, Trefortra. A néhai Máthé tanár úrnál imádtam a történelmet, s ez a szeretet, bár nem kölcsönös, azóta sem csökkent. Szinte évenként mondta el történeti alaptézisét: Gyerekek, nézzetek a térképre! És mi néztünk. És megmagyarázta. Itt vagyunk Közép-Kelet Európában, ahol mindig nagy az átmenő forgalom, az utak délről és északról, keletről és nyugatról itt futnak össze. A Balkántól, az Adriától észak felé, a borostyánban gazdag északról a mediterrán kikötőkbe erre vezetett út.…
-
Groszmann Zsigmond és a magyar zsidó történelem újrafelfedezése
Régi–új könyvek a magyar zsidóságról A XIX. század Magyarország és a honi zsidóság számára hatalmas átalakulást hozott: a napóleoni háborúktól a Millenniumig, sőt az első világháborúig. Az ország alapvetően megváltozott politikai, kulturális, gazdasági értelemben, de még a táj is: a folyók szabályozása, a vasút- és útépítkezések, az ipari fejlődés átalakították Magyarország képét. E transzformációban nem csak elszenvedők, de aktív szereplők voltak a zsidók, akik gazdasági, pénzügyi és tudományos, majd később a klasszikus honorácior, értelmiségi pályákon tevékenykedve bizonyították az ország iránti elkötelezettségüket. A zsidó–magyar kapcsolatok hátterében ott állt a zsidó közösség (a sokáig korlátozott autonómiával rendelkező zsidó „község”) biztos horgonyként, amely tagjai életét, mindennapjait, szokásait, hagyományait, viszonyulási pontjait erősen befolyásolta. Pest…
-
Groszmann Zsigmond válogatott történeti írásai – 2. könyv
A zsidó XIX. század (sorozat) II. / Groszmann Zsigmond válogatott történeti írásai 2. kötet LETÖLTÉS: (PDF) // (ePub) // (Mobi) „A zsidó XIX. század” című sorozat célja, hogy összegyűjtse és digitálisan elérhetővé tegye a hajdani szerzők fontos műveit a magyarországi zsidóság történetéről, újrafeldolgozva az írásokat, dokumentumokat. Úgy véljük ugyanis: a ma emberének segítségre van szüksége ahhoz, hogy a német, héber, latin szövegeket, kifejezéseket megértse, s ezért a legfontosabb szövegrészek lefordításával segítettük az olvasót. „A zsidó XIX. század” sorozatban terveink szerint megjelenik majd több, a magyarországi zsidóság történetét feldolgozó német nyelven megjelent kötet magyar fordítása is. De a célunk e művek újrakiadásával az, hogy a 21. századi olvasó közelebbről ismerje meg…
-
Groszmann Zsigmond válogatott történeti írásai – 1. könyv
A zsidó XIX. század (sorozat) I. / Groszmann Zsigmond válogatott történeti írásai 1. kötet LETÖLTÉS: (PDF) // (mobi) // (ePub) „A zsidó XIX. század” című sorozat célja, hogy összegyűjtse és digitálisan elérhetővé tegye a hajdani szerzők fontos műveit a magyarországi zsidóság történetéről, újrafeldolgozva az írásokat, dokumentumokat. Úgy véljük ugyanis: a ma emberének segítségre van szüksége ahhoz, hogy a német, héber, latin szövegeket, kifejezéseket megértse, s ezért a legfontosabb szövegrészek lefordításával segítettük az olvasót. „A zsidó XIX. század” sorozatban terveink szerint megjelenik majd több, a magyarországi zsidóság történetét feldolgozó német nyelven megjelent kötet magyar fordítása is. De a célunk e művek újrakiadásával az, hogy a 21. századi olvasó közelebbről ismerje meg…
-
Király utcai lovag a bécsi Burgban
Adolf von Sonnenthal élete Ritka eset egy-egy épület történetében, hogy szinte építésétől, a 19. század első felétől generációkon keresztül követhetjük (egykori) lakói élettörténetét. A régi Pest, s később Budapest leghíresebb, „óránként egy aranyat jövedelmező” bérháza, az 1937-es lebontásáig a Király utca sarkán álló Orczy-ház volt, amelyben fennállása során családok ezrei laktak. Sok itt született kisgyerek sorsa leszármazotton át hosszan követhető. Innen származik a németül legkifejezőbben megszólalni tudó bécsi színész, korának talán legnagyobb színművésze, Sonnenthal Adolf. (Itt született később Ludwig Barnay Németország ünnepelt színésze is.) Az Orczy-ház ekkoriban a pesti zsidóság központja volt, amelyben lakások, üzletek, raktárak, irodák is voltak. De az udvaron állt két zsinagóga, itt ülésezett a pesti zsidóság…
-
Amiről egy lakcímjegyzék mesél
A zsidó emancipáció, jogegyenlőség 1867-es törvénybe iktatása után az Eötvös József miniszter által vezetett kultuszminisztérium kezdeményezte, hogy létrejöjjön a magyar zsidóság egységes szervezete – hasonlóan többi egyházhoz. Ennek az lett volna a feladata, hogy a helyi vallási közösségek, hitközségek felett működve biztosítsa a párbeszédet a kormányzat és a zsidóság képviselői között. Az új szervezeti formákat kidolgozó zsidó kongresszus végül 1868/69 fordulóján össze is ült, de befejezése után immár három irányzatra szakadt a magyar zsidóság. A kongresszus – ahogy akkor nevezték –, az Izraelita Egyetemes Gyűlés megszervezésekor az előkészítők, a Pesti Izraelita Hitközség vezetősége és szövetségeseik is tisztában voltak azzal, hogy a magyar zsidóság két nagy irányzat mentén válik ketté, s…
-
Egy elfeledett történész élet(műv)e
Vajon megismerhető-e valaki a művei alapján, ha személyiségéről, alakjáról, modoráról, családjáról, közvetlen tetteiről már nincsenek adataink, forrásaink? Eltűnhet-e a köztudatból egy rendszeresen, sokat publikáló alkotó és ismert közösségi, hitéleti személy? Miképp szakította meg a holokauszt a magyar zsidó szellemi élet XIX. század óta tartó folyamatos fejlődését és virágzását alig pár hónap alatt? Leginkább e kérdések sorakoznak Groszmann Zsigmond rabbi és történész életművét kutatva. A magyar zsidó történetírók nevei – néhány rendszeresen idézett szerzőn kívül – a feledés homályába vesztek, így dr. Groszmann Zsigmondé is. Rabbik és történészek is: közösségeik és Magyarország zsidó történetének kutatói, emellett választott, pozícióikra meghívott lelki-szellemi vezetők voltak. Elődei, pályatársai sokan voltak, akik bölcsész- és budapesti rabbidiplomát…
-
Rohonc: előbukkant a tömegsír
Az év legszomorúbb szenzációja: Dr. Vadász Gábor reméli, hogy végre megtalálták a Rohoncon megölt munkaszolgálatosok – köztük édesapja, Vadász Géza – földi maradványait. Az írás az Egység című folyóirat 2017. júniusi számában jelent meg.