-
„…MINDIG LÁTOM A JÖVŐT” – HERZL TIVADAR NAPLÓJA MAGYAR NYELVEN
A 2022-es év egyik legfontosabb könyvpiaci eseménye volt Herzl Tivadar 1895 és 1904 között írt naplójegyzeteinek megjelentetése.
-
Héjjas Flóra recenziója
Dombi Gábor: Osztályellenségek Megjelenés: Századok – 2022 / 6. szám. 1268-1270. o. TÖRTÉNETI IRODALOM Dombi Gábor: Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai (Héjjas Flóra) Forrás: https://adt.arcanum.com/hu/view/Szazadok_2022/?pg=1289&layout=s
-
Két zsidó utazott a vonaton…
Előadás az OR-ZSE szabadegyetemén
-
Mesekönyv és történelem Hanukára
2022-ben december 18-án este kezdődik a Hanuka ünnepe! Hetvenhat évvel ezelőtt Francesco Tirelli egy olasz fagylaltos volt Budapesten. A második világháború alatt sem tért haza Itáliába, bízott abban, hogy olasz állampolgárként nem eshet baja a magyar fővárosban. Ezt az előnyét arra használta fel, hogy életeket mentsen: a fagylaltüzletében zsidókat bujtatott, élelmezett 1944/45 telén. Gyerekeket, felnőtteket. Ők a kemény körülmények ellenére megtartották a zsidó szokásokat: az egyik gyerek, Péter rájött arra, miképpen készíthetnek hanukiát (a Hanuka ünnepén használatos gyertyatartót) a fellelt eszközökből a fagylaltüzlet hátsó traktusában. A bújtatott zsidók és megmentőjük is túlélték a háborút. Francesco Tirelli meséjét az izraeli Tamar Meir írta meg 10-12 éves gyerekek számára mesekönyvében, amit Yael…
-
Eltűnik a bólesz, megnézni jó lesz
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum “Jó lesz a bólesz” című kiállítása november végén bezár. A zsidó gasztronómia témáját körüljáró bemutató egyedi a maga nemében: egyszerre ad művelődéstörténeti áttekintést a magyarországi zsidó szakácskönyvekről, szerzőikről, kiadóikról és persze tartalmukról. A kurátorok és rendezők a zsidó konyha és háztartás korhű képét varázsolják a látogatók elé. Tehát aki még szeretné megtekinteni a kiállítást, annak mielőbb ki kell látogatnia Óbudára, Krúdy Gyula utolsó lakhelyére. Utóhang egy kiállításhoz Grosz Mihály és Dannenberg Julianna fia, Jónás, Nyitra megyéből érkezett Budapestre. Míg ő Vicsápon (Vicsáp-Apáti, ma: Výčapy) született 1852-ben, Karolina húga (1856) és Nátán öccse (1858) már két faluval arrébb, Zséren (ma: Žirany), míg Márkus már Baracskán (1861) jött…
-
A piros esernyő nyomában
A szlovákai Bábaszék (Babina) olyan, mint egy gyors patak völgyének vize: beszalad az utazó és máris kint találja magát a falu másik végén. Ami miatt mégis megéri lekanyarodni a falu mellett elfutó 66-os főútról, az Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye. És bármilyen apró is az 522 lelkes falu, akad ott látnivaló. Jó elindulni az édes-szomorú regény fektette nyomokon: hátha a történetek mélyén lappang még ma is olyan titok, ami felfedezésre vár. Janka lányomnak kötelező olvasmány a nyárra, ezért indultunk Mikszáth és regénye után, megnézni a ravasz uracskák Besztercéjét és az importált zsidónő Bábaszékét. A település Mikszáth életében is szlovák nyelvű falu volt, és akkoriban majdnem kétszer annyian lakták, mint manapság.…
-
Oberlander Baruch recenziója
-
A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában
Egy konferencia dokumentumai 2022. április 14-én került megrendezésre a Bálint Házban „A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában” című konferencia, amely tudományos címével ellentétben nagyon is mindenkit érintő drámai kérdésekkel foglalkozott. Az egyént és közösségeket érintő traumák elemzéséhez kiindulási pontot A vészkorszak árvái című könyv szolgáltatott, amely a holokauszt utáni zsidó árvaház és táborok növendékeinek állít emléket. A konferencia előadói A vetített filmek A konferencia előadásainak anyagai (pdf) * ** A konferencia videófelvételei Konferencia-videó I. A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában Nyitóelőadások. *** Konferencia-videó II. A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában. Történészek előadásai. *** Konferencia videó III. A traumakutatás új lehetőségei a szociális munkában. Átvezetés a filmen bejátszott…
-
Száz éve ment el a legnagyobb Kiss
Hosszú szenvedés után, 1921 utolsó napján hunyt el Kiss József költő, író, lapszerkesztő. A magyar irodalomban általa kapott helyet a zsidó hiteles alakja abban a korban, amikor a jogegyenlőség megadása nyomán (1867, 1895) megindult a magyarországi zsidóság asszimilációja, s javarészt elmagyarosodva bekapcsolódott az ország modernizációjába. Kiss József pályája és költészete is visszatükrözi e változásokat, az állandó átalakulás dinamikáját. A Tisza-közeli Mezőcsáton született 1843-ban, egy helyi zsidó kereskedő és kántor fiaként. Gyermekkorában Gömörben, Almási Balogh Sámuel, serkei református lelkész és könyvtára alakította a magyar nyelvi és irodalmi készségeit. Zsidó iskolában héberül és – tanítója révén – oroszul is megtanult. Megfordult jesívában (felsőbb zsidó vallási iskola) Miskolcon, majd a rimaszombati és debreceni…
-
Interjú Dombi Gáborral a Szombat c. folyóiratban
MINDENT APÁMRÓL – ZSIDÓK KITELEPÍTÉSE BUDAPESTRŐL 1951-1953 Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, a hatalom irracionalitásáról és a témához kapcsolódó személyes motivációjáról. 2009 előtt miért nem foglalkoztak a zsidó kitelepítettek témájával? Magáról a kitelepítésről addigra már született könyv, dokumentumfilm, sőt játékfilm is. Azonban a kommunista rezsim bűneit hangoztatni jobboldali témának számított, talán emiatt is maradt el a zsidók kitelepítésének feldolgozása. De a zsidóság 1945 utáni története is csak apró foltokban ismert. S fel sem tűnt talán, hogy a kitelepített arisztokraták, Horthy-katonatisztek mellett szép számmal voltak zsidók…