Az áremelkedésekkel szembesülve általában utólag jut az eszünkbe, hogy mibe is fektessük – a dinamikusan elértéktelenedő – pénzünket. Csak vigasztalásul: még mindig többet ér ma a pénzünk, mint 5-10 év múlva fog.
Az 1-3 százalékos infláció a jól működő gazdaságok sajátja; a gyengélkedőké vagy nagyon betegeké ennél jóval nagyobb mértékű. Ha tudjuk, hogy úgyis romlik a pénzünk, érdemes – ha van, akkor azért, ha épp nincs, akkor pedig azért – előre tervezni, s töprengeni azon egy kicsit, mibe is fektessünk.
A leggyakoribb befektetési forma hazánkban az ingatlan (lakás, ház, telek); részvények, állampapírok – már ha van bizalmunk az államban, cégekben –; valuták (euró, dollár, font, svájci frank) és olyan örök értékmentő kincsképzők, mint az arany, drágakő, műalkotás. Az ingatlanhoz milliók kellenek, a részvényhez pár ezer forint is elég. Valutát venni már kicsivel több pénzből lehet. Ami pedig az aranyat illeti: most 2 gramm ára 45-50 ezer forint. Szakértők szerint befektetéskor el kell felejteni a tucatékszert, és csak aranytömböt vagy érmét szabad választani, mert ez 99.99 százalékos (24 karátos) arany. A drágakő, műkincs már egészen más kategória: ott komolyabb szakértelemre van szükség, hogy az ember jól válasszon. Jómagam nem vagyok ennek birtokban, ezért maradtam a szaktudást nem igénylő befektetési formáknál. Elvégeztem egy számítást, hogyan járhattam volna, ha 2008-ban pénzt fektettem volna euróba, dollárba vagy aranyba.
Történelmi tanulmányaim során rá-rácsodálkoztam Egyiptom, Bizánc, Oroszország, India, Közép-Amerika aranycsodáira, s komoly embernek gondoltam azt, akinek nem pár gramm, hanem – mondjuk – egy kiló aranya van. Ez már valódi tőke, amivel már akár kalózkapitány is lehet az ember! Ezért a privát matekpéldát is úgy állítottam fel, hogy van (legalább) egy ember, akinek 2008 elején annyi a pénze Magyarországon, hogy vegyen egy kilogramm aranyat. A KSH szerint ekkor az átlagkereset 198.964 forint volt, egy kiló arany pedig a tőzsdei árfolyam szerint 4.749.846,81 Ft, így egy magyarországi átlagfizetésből élő 2 évnyi bevételből kacagva vehet ennyit: igaz, közben mellőznie kell minden kiadást, beleértve az élelmiszert is. (Ilyenkor az ember gyorsan végigpörgeti a fejében, hogy melyik ismerősének lehetett volna ennyi szabad tőkéje. Nekem 10 jött össze hosszú gondolkodás után, de ebből kettő Kanadában él.) Tehát ha a 2008-as válság előtti januárban valaki rendelkezett 4.749.846,81 forinttal, akkor abból vehetett 1 kg aranyat, vagy 18.777 eurót vagy éppen 27.519 dollárt. A Gold Price oldaláról kigyűjtöttem az arany árfolyammozgását követő adatokat. Az alábbi grafikon lett belőlük:
Egy kg arany ára 2010-re elérte a 7 milliót, 2012-re a 12-t, majd az értéke határozottan csökkenni kezdett, s 2014 január elejére már csak 8,7 milliót ért. 2015 és 2018 között csendesen bóklászott, mint egy bárány a réten, majd 2019-ben megugrott, s 2021 végére elérte a 18,7 milliót. Majd 7 hónapnyi száguldás után most 22,2 millió körül mozog. Ez az ingadozás többé-kevésbé megfelel a dollár mozgásának, amelyet az arany szépen követ, kivéve válságok, gazdasági gondok, tőzsdei manőverek és háborúk esetén.
Az euró jóval stabilabban menetelt felfelé ugyanebben az időszakban:
Ha valaki 2012 januárjában akart venni 1 kg aranyat, akkor már 12.241.094,35 forinttal kellett rendelkeznie, s ennyi pénzért már 40.995 eurót vagy 53.231 dollárt kaphatott. 2018 januárjában 10.834.525 forintba került 1 kg arany, s ennyi forintért 34.999 euró vagy 42.246 dollár járt. 2021 decemberében viszont már 18.714.491 forint lett az arany kilója, s ennyi forintért 51.061 eurót vagy 57.540 dollárt lehetett venni.
A tavaly decemberi árakhoz képest augusztus elsejére 3.527.203,75 forinttal lett drágább az arany (22,2 millió), s ekkora összegért már 55.152 eurót vagy 56.564 dollárt kaphatott az ember fia-lánya. (Ezek az értékek nem a pénzváltók, hanem a Magyar Nemzeti Bank árfolyamai. Az arany árát pedig a goldprice.org oldal adatai alapján adtam meg.)
Hogy ne fárasszam tovább a nyájas vagy éppen bosszankodó olvasót: a matekpélda végeredménye 2022. augusztus 1-i adatokkal a táblázatból kiolvasható.
A vásárlás dátuma | 1 kg arany ára | Euró árf. | USD árf. | Euró vásárlás | USD vásárlás | Ha eurót vett, 2022. aug. 1-i profit | Ha dollárt vett, 2022. aug. 1-i profit | Ha aranyat vett, 2022. aug 1-i profit: |
2008.01.02 | 4.749.846,81 | 252,95 | 172,6 | 18.777,81 | 27.519,39 | 2.822.868,04 | 6.071.052,75 | 17.491.848,05 |
2012.01.25 | 12.241.094,35 | 298,6 | 229,96 | 40.994,96 | 53.231,41 | 4.291.352,17 | 8.690.027,19 | 10.000.600,51 |
2018.01.02 | 10.834.525,10 | 309,57 | 256,46 | 34.998,63 | 42.246,45 | 3.279.721,38 | 5.777.202,32 | 11.407.169,76 |
2021.12.13 | 18.714.491,11 | 366,51 | 325,24 | 51.061,34 | 57.540,56 | 1.877.525,41 | 3.911.031,73 | 3.527.203,75 |
2022.08.01 | 22.241.694,86 | 403,28 | 393,21 | 55.151,99 | 56.564,42 |
Összegezve tehát: mindenki jól járt, aki aranyba vagy valutába fektetett. Persze nem egyformán jól. Legkevesebb haszonnal az európártiak büszkélkedhetnek, de még a decemberben vásárlók is realizálhattak az utolsó 8 hónap alatt 10 százalék hasznot: ennyit romlott tehát a forint az euróhoz képest ebben az évben. Egy 20 százalékos infláció mellett persze a pénzük értékének egy részét ők is bukták, nem is beszélve arról, hogy az orosz invázió óta a dollár – mint menekülő valuta – nagyon megerősödött. Sokkal jobban jártak azok, akik dollárban fialtatták a pénzüket, nekik sikerült az inflációt is kicselezniük. De meglepő módon igazán azok lehetnek elégedettek, akik aranyba fektettek, és ilyen konzervatív módon őrizték meg pénzüket utódaiknak. Igaz, nekik kellett leggyakrabban hektikus árfolyammozgásokkal is szembenézniük. S még egy dologgal: míg dollárt, eurót egy pénzváltónál (relatíve) alacsony felárral vehettek, ez már kevésbé igaz az aranyra. Az aranykereskedés összetettebb műfaj a valutánál: nagyobb a biztonságra törekvés, drágább a tárolás, forgalmazás, hitelesítés. Az aranykereskedők némi felárral adják, s jóval alacsonyabb árfolyamon veszik vissza az aranytömböket vagy érméket. De ha nem az a cél, hogy rendszeresen forgassa valaki a tőkéjét, hanem családi, hosszú távú befektetésnek szánja, akkor napjaink felfordult világában az arany a mentsvár, s lehet, hogy marad is kortól és helytől függetlenül – egyelőre még.
Most még hiányzik, hogy a felesleges tudományok szakértőjeként (vö. bölcsész) megkeressem a gázrezsire valót. S egyszer olyan komoly ember legyek, hogy legyen egy kilogramm aranyam. De ha így értéktelenedik a forint, s ezért így megy el az arany (a dollár, az ingatlan, a műkincs) ára, lehet, hogy sohasem fogok megkomolyodni.
Dombi Gábor
Megjelent: viszont.hu