-
„…MINDIG LÁTOM A JÖVŐT” – HERZL TIVADAR NAPLÓJA MAGYAR NYELVEN
A 2022-es év egyik legfontosabb könyvpiaci eseménye volt Herzl Tivadar 1895 és 1904 között írt naplójegyzeteinek megjelentetése.
-
Oberlander Baruch recenziója
-
És megint menni kell
Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai címmel írt könyvet Dombi Gábor újságíró, szociológus, aki ezzel a saját családtörténetének egy részét is fel akarta deríteni. A témaválasztás első pillanatra furcsának tűnhet: az 1951. május 21-én elkezdődött budapesti kitelepítéseket a kommunisták persze leszámolásnak szánták, de nem származási vagy vallási, hanem osztályharcos alapon. Ennélfogva volt nemesek, nagypolgárok, földesurak, a régi hadsereg tisztjei, polgári tisztviselők adták annak a tizenhétezres (más számítások szerint tizenháromezres) tömegnek a java részét, amelynek a fővárosból száműzött zsidók a hatodát jelentették. Ugyanakkor a hatalomban, főleg annak felsőbb régióiban, sok zsidó töltött be vezető tisztséget, így nehéz elképzelni, hogy érdekükben állt volna elindítani egy újabb antiszemitahullámot. A helyzetet persze némileg…
-
KFT: a rossz közérzet évtizede
A napokban jelent meg a „működését szüneteltető” KFT együttes 1991. decemberi, a Közgázon rendezett búcsúkoncertjének felvétele a SzemTanú BT kiadásában. A három koncertből összevágott 65 perc egy évtizedet idéz fel a könnyűzene, az együttes és a magyar társadalom történetéből. Rosszul állnak újabban a dolgaim / egyre jobban romlik aközérzetem. / Mind elfogyott adobozból a gyógyszerem, / nemsikerül kikúrálni magam – énekelték 1988-ban és 1991-ben egyaránt, hangot adva a városi értelmiségiek rossz és továbbromló közérzetének. Ám a többi zenekarral ellentétben a KFT- nek nincsenek (s most már nem is lesznek) optimista, lelkes, vagy andalgó-romantikus dalai. Tízéves működésük során realista módon közelítették meg a városi ember környezetének és világának ellentmondásosságát, s ebbe…
-
Királyné fagylaltban
Talán már el is feledték (ha tudták egyáltalán) eredeti nevét, s becenevén lett sztár. Könyvek sora jelent meg róla, verseket írtak hozzá, életét filmre vették, s most kiállításon is láthatjuk relikviáit. Ami ott szokatlan: tumultuózus jelenetek zajlanak le, korukat meghazudtoló fürgeséggel és erővel lökik arrább az elbámészkodót az éltes hölgyek és urak, hogy a lehető legjobb pozícióból szemlélhessék a királynéi mídert. Erzsébet királynéval — ha valaki még nem találta volna ki, róla van szó — az irodalmi művek tanúsága szerint a nemzet még életében bensőséges viszonyba került. A forradalmak után revelációval fogadták, hogy a királyi hitves magyarul tanul, Jókaival és Eötvössel levelez, időnként magyar ruhában jár, és szimpátiájával tünteti ki…