Infopoly Foundation
Fényes Elek, első magyarországi statisztikusunk 1867-ben megjelent könyvében tette közzé Magyarország első rendszerezett nemzetiségi adatsorait. Ebből kiolvasható, hogy bár az ország középső részének és Erdély széleinek lakói többnyire magyarok, Pest és Buda, az ország szíve valójában két német város volt. A legnagyobb magyar városaink pedig akkoriban Szeged, Szabadka, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Debrecen voltak. De e…
Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai címmel írt könyvet Dombi Gábor újságíró, szociológus, aki ezzel a saját családtörténetének egy részét is fel akarta deríteni. A témaválasztás első pillanatra furcsának tűnhet: az 1951. május 21-én elkezdődött budapesti kitelepítéseket a kommunisták persze leszámolásnak szánták, de nem származási vagy vallási, hanem osztályharcos alapon. Ennélfogva volt nemesek, nagypolgárok,…
A kiadó jóvoltából a könyv ingyenesen letölthető. Letöltés PDF NEB Letöltés PDF Infopoly A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ‘Magyar zsidóság a diktatúrában’ című könyvsorozatának második köteteként jelentette meg Dombi Gábor Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai című könyvét, amely az 1951-es kitelepítés eddig fel nem tárt oldalával foglalkozik: hogyan kerülhettek 7 évvel a zsidók deportálása…
A zsidó emancipáció, jogegyenlőség 1867-es törvénybe iktatása után az Eötvös József miniszter által vezetett kultuszminisztérium kezdeményezte, hogy létrejöjjön a magyar zsidóság egységes szervezete – hasonlóan többi egyházhoz. Ennek az lett volna a feladata, hogy a helyi vallási közösségek, hitközségek felett működve biztosítsa a párbeszédet a kormányzat és a zsidóság képviselői között. Az új szervezeti formákat…
– Zsidókat is kitelepítettek Budapestről? – kérdezte nagy szemeket meresztve Zsuzsa, mikor beszámoltam neki ritka találkozásaink egyikén, milyen témába ástam éppen be magam. Zsuzsa a barátnőm. Alig harminc évvel idősebb nálam, és zöldfülű újságíró koromban, pályám kezdetén néhányszor – szakmailag – egyengette utamat. Az Újlipótvárosban, a nemzetközi gettóban tizenévesként élte túl a Soát. 1956-ban kijutott…
2017. szeptember 5-én az OR-ZSE fennállásának 140. évét ünneplő konferencián került bemutatásra A Rabbiképző 140 éve című dokumentumfilm (49:23). Forgatókönyv: dr. prof. Haraszti György Operatőr: Sibalin György Producer: Bubryák István Rendező: Dombi Gábor Kis türelem! Várj a film betöltődésére!
Az év legszomorúbb szenzációja: Dr. Vadász Gábor reméli, hogy végre megtalálták a Rohoncon megölt munkaszolgálatosok – köztük édesapja, Vadász Géza – földi maradványait. Az írás az Egység című folyóirat 2017. júniusi számában jelent meg.
Dr. Vadász Gábor reméli, hogy végre megtalálják a Rohoncon megölt munkaszolgálatosok sírjait „…ezer mindennapos temetőbe botlik menetelő sorsom és néha éjszaka arcom heves lesz, különös zúgás kél, tikkasztó dobverésben halántékom fázik s göröngy búcsúzkodó hidege rázza meztelen mellem…” (Vers a halálról – Fenyő László költő: 1902. november 9. Budapest ‑ 1945. március 26. Rohonc) …
Amikor beül a Kazinczy utcai Hannába kósert vacsorázni, vajon tudja-e az éhes vendég, KI volt Hanna? Vajon tudja-e a ma embere, hogy MI volt a Hanna? S a legfontosabb: tudjuk-e, KINEK köszönhetjük őket?
Elhangzott: 2016. 06. 25-én Friesenhausen Dávid 1806-ban, pontosan 210 évvel ezelőtt adta be kérvényét József nádorhoz, egy rabbiiskola felállítása tárgyában. A rabbiszeminárium felállítására 1837-ben, 1844-ben is voltak országgyűlési nekibuzdulások, párhuzamosan a hasonló olasz (Padova), németországi és osztrák kezdeményezésekkel. A zsidóságon belüli és kívüli küzdelmek miatt az első kezdeményezés után csak 71 évvel később nyílt meg…